Ők a magyar képviselők, akik most kiesnek az Európai Parlamentből

Morvai Krisztina

Morvai Krisztina idén jelentette be visszavonulását, miután eltemette volt férjét, Baló Györgyöt. Facebook-posztjában azt írta: a politikától, a nyilvános közéleti szerepvállalástól is búcsúzik. Morvai maga is a 2006-os tüntetéseken alkalmazott brutális rendőri fellépésektől eredezteti közéleti szerepvállalását, amikor a Civil Jogász Bizottság társelnökeként nyilvánosan követelte a jogsértések kivizsgálását. 2009-ben és 2014-ben is a Jobbik listájáról került be az EP-be. A középre mozduló Jobbik azonban tavaly áprilisban visszahívta az Európai Parlamentből, mert a párt szerint régóta intenzív kampányt folytatott ellenük. Felrótták neki, hogy valójában a Fidesz bevándorlóellenes kampányát segíti, és támogatta a Békemenetet is. Morvai tavaly azt mondta: ha a Jobbik győzne, nem mehetnek majd utcára a bevándorlóellenes magyarok. A politikus nem adta vissza mandátumát. Arra hivatkozott, hogy azt a vonatkozó jogszabályok alapján megtarthatja, és ő következetesen képviseli továbbra is a Jobbik eredeti, 2014-es irányvonalát.  

Kovács Béla

Az Index 2014-ben leplezte le egy oknyomozó cikkben az erős orosz kapcsolatokkal rendelkező Kovács Bélát. A pártban is csak KGBélaként emlegetett képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat ellene amiatt, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Emellett uniós költségvetési csalással is vádolják. A politikus végig azzal védekezett, hogy legfeljebb lobbizást végzett, de nem kémkedett. Már akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. Idén februárban Kovács Béla azt nyilatkozta: az EP után az üzleti életben folytatja, és elsősorban Üzbegisztánra fókuszálna.

Tőkés László

A romániai forradalom hőse, az erdélyi magyarság szimbolikus képviselője már egy 2018-as interjúban csalódottságának adott hangot az Európai Parlamenttel szemben, és már akkor bejelentette, hogy nem indul újra. Tőkés az unióba belépő Romániában 2007-ben tartott  EP-választásokon az RMDSZ-szel vitában álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként került be az EP-be. Akkor a néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők megakadályozták, hogy beüljön az Európai Néppártba, így végül az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett. A 2009-es választáson már az RMDSZ és az EMNT közös jelöltjeként jutott be. 2014-ben a Fidesz listájára került be, hogy így biztosítsák az erdélyi magyarság képviseletét. Tőkés nem adta fel radikalizmusát. 2018-ban az Origónak azt mondta:  elveszítette illúzióit az Európai Néppártban, ami szerinte érzéketlen a nemzeti ügyek iránt és vallástalan. Akkor azt mondta, csak azért nem ült át a függetlenekhez, mert lojális nemzetstratégiai szövetségeseihez és Orbán Viktor barátjához. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként továbbra is aktív akar maradni. 

Schöpflin György 

A magyar uniós képviselők doyenjének számított a Nagy-Britanniában felnőtt Schöpflin György. A történész és politológus, akit a más nemzetbeli képviselők is az Európai Parlament egyik meghatározó tekintélyének tartottak, tizenöt év után vonul vissza. Az angolul kiválóan beszélő Schöpflin az EP-ben és az európai nyilvánosságban is az Orbán-kormány állandó védelmezőjének, az intézkedések magyarázójának szerepét töltötte be. Nemrég a kormány és a CEU vitáját vezette le, igyekezett logikusan végigvenni, mit miért tesz a kormány. A 79 éves politikus januárban a Válasz.hu-nak adott interjúban azt mondta: nem merné már magát fiatalnak nevezni, és a rengeteg utazással járó életmód is fárasztotta, így itt az ideje átadnia a stafétabotot. 

Jávor Benedek 

Az egykori LMP-s Jávor Benedek 2014-ben az Együtt-Párbeszéd Magyarországért jelöltjeként jutott be az EP-be. Következetesen képviselt témákat - a paksi bővítés problémáit és a visszaéléseket az uniós forrásokkal -, így azon kevés uniós képviselő közé tartozott, akiknek a tevékenysége jól követhető volt a nyilvánosságban. Miután az MSZP-Párbeszéd közös listáján idén a negyedikként, gyakorlatilag a harmadikként szerepelt, a közvélemény-kutatások alapján számíthatott arra, hogy nem kerül be. A választás után azt mondta, munkát keres. Arra a kérdésünkre, hogy a magyar belpolitikában keresi-e új munkahelyét, azt mondta: "egyelőre nem tudom megmondani, hogy hol és hogyan fogom folytatni, egyelőre szeretnék visszamenni a családomhoz, és két és fél hónap után újra megismerkedni velük."  

Meszerics Tamás 

Az idei EP-választás tetőzte be az LMP teljes bukását: még a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is megelőzte őket. 2014-ben is hatalmas küzdelemben, nagy nehezen sikerült megszereznie egy helyet a pártnak. Akkor Meszerics Tamás történész, a CEU adjunktusa ment ki Brüsszelbe. Meszerics teljesítményét azonban sok kritika érte a pártban, miután ő onnantól inkább  a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakció agendáját követte, és nem az LMP számára fontos témákat képviselte. Anyagi elszámolási vita is kialakult közte és a párt között, és amikor Meszerics végül a Sargentini-jelentést sem szavazta meg (nem is utasította el, egyáltalán nem szavazott), tavaly október 22-én kilépett az LMP-ből. 

Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor?

Azt egyelőre senki nem tudja megmondani, vajon ők folytathatják-e brüsszeli pályafutásukat. A probléma az, hogy az MSZP és a Párbeszéd az eddigi 3 helyett mostantól csak 1 mandátummal rendelkezik. Ez Tóth Bertalan pártelnök-listavezetőt illetné, de ő már jelezte, hogy nem kívánja felvenni a mandátumot. Hogy ne legyen egyszerű a dolog, a mandátumot nem kapja meg automatikusan a lista második helyén álló Ujhelyi István, Szanyi Tibor ugyanis azt javasolta: erről az MSZP választmánya döntsön.

Niedermüller Péter

Az etnográfus, kulturális antropológus, egyetemi oktató ott volt a mostani EP-választáson határozottan megerősödő Demokratikus Koalíció alapításánál, azóta a párt alelnöke. 2014-ben a párt listájának harmadik helyén szerepelt, de miután Gyurcsány Ferenc visszalépett, Molnár Csaba mellett Niedermüller mehetett Brüsszelbe, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének kincstárnoka, illetve több bizottság tagja volt. Miután a Sargentini-jelentést megszavazták, és a kormánypárti sajtó hazaárulással vádolta meg őket, feljelentették magukat a Legfőbb Ügyészségen, majd papírt kaptak arról, hogy ezzel nem követtek el hazaárulást. A DK-nak most 4 képviselője lesz (Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ara-Kovács Attila), Niedermüller Pétert a DK az önkormányzati választásokon indítaná a VII. kerületben.

Balczó Zoltán?

A tavalyi választásokon megroggyant Jobbik EP-listáján hemzsegtek a parlamenti képviselők, írtuk idén márciusban, miután a  lista első tíz helyén hat parlamenti képviselő szerepelt. A lista élére Gyöngyösi Márton elnökhelyettes, parlamenti frakcióvezető került. Balczó Zoltán, a Jobbik egykori alelnöke, aki két ciklust dolgozott végig az EP-ben, csak a 2. helyet kapta. Miután a Jobbik csak 6 százalékot ért el, az eddigi három helyett csak egy képviselőjük lehet Brüsszelben. Hogy Gyöngyösi felveszi-e a mandátumát, és ha nem, ki megy Brüsszelbe, arról a héten születik döntés.

Erdős Norbert 

A Fidelitas egyik alapítójának számító Erdős Norbert 2002-2011-ig országgyűlési képviselő volt, majd a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője lett. 2014-ben került ki Brüsszelbe a Fidesz-KDNP listájáról. Az EP-ben  a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja lett, majd 2017-től  a Halászati Bizottságé is. Idén tavasszal egy kampányfórumon a közös agrárpolitika fontossága mellett a halászati és a méhészeti ágazatban elért eredményeiről beszélt, külön kiemelve a magyar méz védelme érdekében tett lépéseit. A Fidesz-KDNP idei EP-listáján a 15. helyen szerepelt, így nem jutott be.