XVI. Benedek migrációs gondolatai miatt támadják Ferenc pápát

Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának apropóján Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes a Válasz online-ban összevetette a két pápát különösen azért, mert hazai jobboldali körökben is előszeretettel támadják az argentin Ferencet például a migrációval kapcsolatos megnyilvánulásai miatt, és közben ugyanazok sírják vissza XVI. Benedeket. Koronkai, a magyar tartományfőnök  sociusa szerint azonban „hamis dilemma, hogy választani kell a német konzervatív filozófuspápa és az olasz-argentin liberális reformer között”.

Koronkai szerint bár a nagy reformokat sokan Ferenchez kötik, de valójában már elődei, közülük különösképpen Benedek elkezdte, példának két momentumot említ: 

• Benedek pápa címerében püspöki mitra szerepel, azaz elsőként hagyta el a pápai koronát, a tiarát, amivel azt fejezte ki, hogy a pápaságra elsősorban nem hatalomként tekint, hanem lelkipásztori szolgálatként.
• És Benedek volt az is, aki kilépett abból a szerepből, hogy a magisztériumi dokumentumok csak a Szentírást, az egyházatyákat, korábbi pápákat idézzenek: bátran idéz olyan pogány szerzőket is, mint például Vergilius.

És hát a legnagyobb újítás is Benedek nevéhez fűződött, hatszáz év után ő volt az első, aki lemondott.

De a legfontosabb, hogy mind Ferenc, mind Benedek – ugyan eltérő hangsúllyal –, de a migrációt és a bevándorlást is magától értetődőnek, alapjognak tekintette/tekinti. A migráció világnapján például Benedek nyolcszor fogalmazott meg külön üzenetet, együttműködést szorgalmazott, és hangsúlyozta, hogy a migráció sújtotta országoknak össze kell fogniuk:

„Minden bevándorló emberi személy, aki mint ilyen, elidegeníthetetlen alapjogok birtokosa, és ezeket mindenkinek minden helyzetben tekintetbe kell venni (...) Mindnyájan egyetlen család tagjai vagyunk, a migránsok és az őket befogadó helyi lakosság, és mindnyájunknak jogunk van ahhoz, hogy használjuk a Föld javait, amelyek mindenkit megilletnek egyetemlegesen, amint ezt az Egyház társadalmi tanítása kimondja. Ez a szolidaritás és az osztozás alapja” – idézi Koronkai Benedeket.

Ferenc számos alkalommal idézi elődjét a migrációval kapcsolatban, és Koronkai szerint az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy „egyes körök épp ezt az idézetet kiemelve támadják Ferenc pápát mint Európa muszlim elözönlésének támogatóját – holott ezek a gondolatok Benedektől származnak”. Sőt Ferenc Koronkai szerint 2015 után éppen Ferenc volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy „a befogadásnak vannak határai, sőt veszélyei is. Svédországi útján 2016-ban például így fogalmazott:.„Politikai szinten ugyanakkor nem szabad óvatlannak lenni, vagyis több embert befogadni, mint amennyit integrálni tudunk, mert ennek is megfizetjük az árát“. 

Szintén inkább közös fellépés figyelhető meg az egyházon belüli, kiskorúakkal kapcsolatos szexuális visszaélésekkel kapcsolatban, aminél Benedek volt az, aki zéró toleranciát hirdetett, és Joseph Ratzinger volt az is, aki központosította az esetek feltárását, hogy „helyi szinten nehogy el lehessen mismásolni” a feltárásokat. Kétféle megközelítéssel álltak hozzá, de azonos a céljuk.

Amiatt is támadni szokták Ferencet, hogy már nem Európát tekinti az egyház központjának, amivel kapcsolatban Koronkai megemlíti, hogy „ma már Latin- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában él a katolikusok döntő többsége. Ezek az egyházak dinamikusan növekednek, egész más örömeik és kihívásaik vannak, mint Európának. Ferenc figyelme talán épp ezért is az egyetemes horizontra irányul”.

A cikk elemzi még kettejük a szegényekhez, a szegénységhez és Jézushoz való viszonyát, akit bővebben érdekel, itt elolvashatja.

Borítókép: A L'Osservatore Romano által közreadott képen Ferenc pápát (j) fogadja elődje, XVI. Benedek nyugalmazott pápa a Vatikán területén levő Mater Ecclesiae kolostorban 2013. december 23-án. (MTI/EPA/L’Osservatore Romano)