Még napokig nem emelhetik ki a Dunából a Hableányt

Az eddigi hivatalos bejelentésekkel ellentétben nem telt el húsz perc a baleset bejelentése és a mentőegységek kiérkezése között – derült ki a TEK és a dél-koreai Szong Szongun ezredes margitszigeti tájékoztatóján.

Az állampolgári bejelentésben megjelölt helyszín nem egyezett az ütközés tényleges helyszínével. A mentésben az állami szervek részéről 621 fő vett részt, a kutatómunkát a belügyminiszter személyes jelenléte mellett végezték, a TEK főigazgatója és a Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgató helyszíni irányításával.

Számos önkéntes segítette a munkát, amelyért köszönet jár – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A hajóbalesetről a következők hangzottak el:

• 2019. május 29., 21:05: a Wiking Sigyn szállodahajó összeütközik a Hableány sétahajóval. A hajó 7-8 másodperc alatt elsüllyedt.
• Az elsüllyedt hajón 35 fő volt, két fő magyar állampolgár, a hajó személyzete és 33 dél-koreai állampolgár.
• A balesetben hét túlélőt mentettek ki, ők már mind elhagyták a kórházat.
• Hét holttestet emeltek ki a baleset után.
• 21 személy eltűnt, köztük a magyar személyzet.
• Az eltűntek felkutatását 47 gépjármű, 16 szolgálati kisgéphajó, 2 rendőrségi helikopter végzi, 158 rendőr bevonásával. 

A baleset körülményeinek kivizsgálására szakembereket vontak be. A személyi és tárgyi bizonyítékok alapján halálos tömegszerencsétlenséget okozó, vízi közlekedés veszélyeztetés vétsége címén őrizetbe vették a Wiking Sigyn szállodahajó ukrán állampolgárságú 64 éves kapitányát, akinek letartóztatását a bíróság elrendelte.

Az elsüllyedt hajótest kiemelésének koordinálására a TEK-et jelölte ki a belügyminiszter – közölte Hajdu János. A TEK főigazgatója ezután az elsüllyedt hajóról mondott adatokat:

• A Hableány 1949-ben épült, hossza 27,2, szélessége 4,8 méter, magassága 5,2 méter, súlya 50 tonna. 
• Ma a Duna vízállása 517 centiméter, a balesetkor 501 volt. A hajó közel 9 méter mélyen fekszik.
• A baleset helyszínén a Duna szélessége 453 méter, a vízhozam közel 5 ezer köbméter másodpercenként.
• A sodrás sebessége a pillérek között 4 méter másodpercenként.
• A víz alatti látás 0 centiméter, a víz 12-15 fokos.

„Először a parancsba adás után felállítottuk a TEK válságkezelő központját, és meghatároztuk a kiemelés lehetséges stratégiai irányát ” – mondta Hajdu, két lehetséges megoldást említve:

• A hajó marad a víz alatt, és felhozzák a holttesteket.
• A hajótest kiemelése a holttestekkel együtt.

A két megoldás kidolgozása párhuzamosan zajlik.

A búvárok az erős sodrás miatt lényegében a létrát sem tudták elhagyni – mondta a körülményekről Hajdu. A búvárok fentről biztosítva vannak kötéllel, a felszínről kapják a levegőt is.

A búvár a ruháját is meg tudja tölteni levegővel, amennyiben arra szükség van – ezt szolgálja az inflátorcső, amely a merülés egyik kísérletekor egy búvár esetében beakadt a létrában. Ez nem jelent életveszélyt, hiszen a búvár levegőellátása biztosítva van, hosszú órákat kibír így – közölte a TEK főigazgatója.

A beakadt búvár mentésére érkezett búvár nem tudta kiszabadítani az inflátort, ezt végül el kellett vágni a búvár kiszabadításához – mondta a május 31-i esetről Hajdu.

A jelenleg rendelkezésre álló daruk teherbírása csak ötven tonna. A Clark Ádám daru azonban csak néhány nap múlva érkezhet a helyszínre, mivel a Duna magas vízállása miatt nem juttatható el a hidak alatt.

Minden egyéb eszköz rendelkezésre áll – mondta Hajdu.

A búvárok nagyon bonyolult feladatot hajtanak végre a víz alatt, különböző kötési és emelési pontokat keresnek és alakítanak ki, az erős sodrású vízben, nulla látási távolság közepette – mondta Hajdu.

„Ha a munkák során holttestek kerülnek elő, akkor megteszünk mindent annak érdekében hogy a kegyeleti szempontokat maximálisan szem előtt tartva tudjuk a műveletet végrehajtani."

A technikai kivitelezéshez a tudományos műszaki élet képviselőit is bevonják. Számtalan civil szervezet is részt vesz a munkában – emelte ki Hajdu az utóbbiak fontosságát, köszönetet mondva a civil szervezeteknek az eddigi segítségükért. „Pontosan tudom, hogy a végéig maradnak” – mondta Hajdu. 

A dél-koreai delegáció 27 speciálisan kiképzett búvárral érkezett, akik mellett további 30 fő érkezett.

Hajdu megköszönte az osztrák Cobra egység szakembereinek eddigi munkáját is.

A cseh szolgálat is küldött négy búvárt, és víz alatti drónokat ajánlottak fel.

Norvégia küldte az eddigi legnagyobb felbontású szonárt.

Jelenleg ezen képek és GPS-koordináták alapján alakítják ki a lehetséges merülési pontokat, ám ez is nagyon bonyolult feladat. Hajdu szerint a következő napok feladata:

„Naponta több felderítő merülést végzünk, ha az időjárás engedi, hogy minél hamarabb felszínre hozhassuk a holttesteket. Ez a legfontosabb feladat.

Mindent megteszünk ennek érdekében, kivéve egyet: a hajóroncsba való behatolás szigorúan tilos.

Az a művelet életveszélyes volna, ebben a koreai partner is egyetért” – mondta Hajdu.

„Fontos, hogy a kiemeléskor ne törjön ketté a roncs, ez a cél, de egyelőre nem tudjuk, hogyan fog sikerülni.”

• A válságstábnak külön munkacsoportjai vannak: egy összefogja a speciális, nagy szaktudású búvárokat.
• Egy másik a műszaki mentésért felel.
• Egy pedig a technikai eszközök pozicionálását, mozgatását végzi.

Helyszínen van a TEK teljes reanimációs teamje, és a Honvédkórház készen áll az esetleges balesetek kezelésére. Külön logisztikai támogatóegység üzemelteti a rendszert a munkálatok helyszínén, ahol naponta két megbeszélést tartanak a feladatok koordinálásáról.

„Hatalmas nemzetközi összefogást irányítunk, amiért minden résztvevőnek köszönetet mondok” – közölte Hajdu.

A sajtótájékoztatón köszönetet mondott Dél-Korea budapesti nagykövetségének katonai attaséja is. Szong Szongun ezredes kérte, hogy ha a lakosság a Duna magyarországi szakaszán holttestre bukkan, haladéktalanul értesítse a magyar hatóságokat.

Az ezredes szerint prioritást élvez a hajóroncs kiemelése, amit Hajdu javasolt – igaz, a TEK főigazgatója a másik lehetőséget sem zárta ki, azaz előbb a holttestek kiemelését a hajóroncs nélkül.

Koreában nagyon várják, hogy végre a felszínre hozzák a holttesteket – mondta az ezredes, aki szeretné, ha a helyszínre hozott 27 dél-koreai szakember bemehetne a hajótestbe – amit Hajdu hangsúlyozottan életveszélyesnek és ezért szigorúan tilosnak nevezett, elmondása szerint a koreai féllel egyetértésben. Szong ezredes az Indexnek megerősítette, hogy szakembereik szeretnének bejutni az oldalán nyugvó hajótestbe, de nem akarják kockáztatni a biztonságukat.

(Borítókép:  Szong Szongun ezredes és Hajdu János a TEK főigazgatója sajtótájékoztatót tartanak a Hableány kiemelési munkálatainak haladásáról 2019. június 3-án. Ajpek Orsi / Index)