Nagyon nagy munka lesz a Hableány kiemelése

Bonyolult mérnöki feladat egy víz alá süllyedt hajótest kiemelése, ami komoly előkészületeket és számításokat igényel, és biztos nem megy egyik napról a másikra.

Pintér Sándor belügyminiszter szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után azt mondta: végül nem a Margit híd előtt emelik ki a Dunából a Hableányt. A roncsot először csak annyira emelnék meg, hogy uszályokhoz kötve a víz alatt olyan helyre vontassák, ahol a búvárok biztonságosan dolgozhatnak benne.

Ez a munka csak a hét második felében kezdődhet, mert addigra csökkenhet annyira a vízszint, hogy a hajóroncs megemelésére képes Clark Ádám úszódaru Komáromból a Duna budapesti szakaszára érjen. A Duna magas vízállása miatt szerdán csak Újpestig megy a Clark Ádám hajódaru. Várhatóan még csütörtökön sem próbálják meg kiemelni a múlt heti hajóbalesetben elsüllyedt roncsot.

Egy hajóroncs kiemelésére több technikai lehetőség van, de a Hableány esetében nem mindegyiket lehet alkalmazni, mondta az Indexnek Götz Sándor Eötvös Lóránd-díjas hajóépítő mérnök, a Mahart külső szakértője, akinek annak idején fontos szerepe volt a Hableány kiemeléséhez használt Clark Ádám daru gyártási technológiájának kidolgozásában.

Jelen esetben biztos nem jön szóba a szádfalas rekesztés technológiája. Ehhez mesterséges gátakkal el kellene terelni a Dunát, hogy a szárazra került mederben lehessen kijavítani a megsérült hajótestet, majd azt ellenőrzött körülmények között ismét vízre lehessen bocsátani és el lehessen vontatni.

Götz Sándor szerint feltehetően a ballonos megoldást sem alkalmazzák, ez ugyanis sok időbe telik. Ilyenkor egyenként kell a búvároknak a víz alatt hozzáhegeszteni a hajótesthez a ballonövet vagy a különálló ballonokat, majd ezekbe levegőt engedve azok képesek felemelni a roncsot. A mérnök szerint ehhez előbb le kellene gyártani a ballonokat, ilyenek ugyanis nincsenek a raktárban. Ha különálló ballonokat alkalmaznának, előbb precízen meg kellene tervezni a ballonok méretét és helyét, hogy a kiemelésnél ne roppanjon össze a hajótest. 

A Hableány roncsát valószínűleg daruval emelik ki, de ez is alapos előkészítést igényel. A darun egy emelőkeretet kell használni, amelyről övszerű emelőszárak lógnak le megfelelő távolságban egymástól. Ezeket az emelőszárakat a búvároknak egyenként kell átfűzniük a hajótest alatt. Ezeket az emelőszárakat ezután a víz alatt össze kell kapcsolni, de egymáshoz is rögzíteni kell őket, hogy ne csússzanak el egymáshoz képest. Azt előzetes számítások alapján kell meghatározni, hogy hány ilyen emelő övre lesz szükség, és ezeket egymástól milyen távolságban kell felszerelni ahhoz, hogy a kiemelésnél ne roppanjon össze a régi hajótest. 

Az 1949-ben épült Hableány teste 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas. A súlya 50 tonna. A daru teherbírása 200 tonna. A Totalcar 2011-es videóján látható, ahogy a Clark Ádám daruval hasonló technológiával emelnek vízre egy szárnyashajót.

A belügyminiszter szavai szerint a roncsot előzetesen már megemelik, majd biztonságosabb helyre vontatják, így az emelőszalagok átfűzése egyel könnyebb lesz – azokat nem kell a meder hordalékának eltávolítása után átfúrni vagy sűrített levegővel „átlőni” a hajótest másik oldalára. 

Götz Sándor azt is elmondta, hogy a kiemeléshez hasonlóan egy elsüllyedt hajó víz alatti vontatása is komoly kihívás. Egy vízbe merült roncsnak ugyanis nagy elvontatási ellenállása van, így itt is át kell gondolni azt, hogy hol rögzítik a vontatóköteleket. 

A Clark Ádám úszódaru 1980-ban épült. Az Árpád híd kiszélesítési munkálatainál ezzel emelték meg az előre elkészített hídelemeket. Az úszódarunak tavaly fontos szerepe volt az új komáromi Duna-híd építésénél.