Kúria-Alkotmánybíróság 3-3: alaptörvény-ellenes a Fideszt elmarasztaló Kúria-végzés
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
A Fidesz aktivistái április 8-án is aláírásokat gyűjtöttek a Kálvin-téren a párt EP-indulásához, illetve Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlásellenes programjának megtámogatásához.
Az aláírásokat tehát nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívekre gyűjtötték, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek.
Ezt az aláírásgyűjtést vette videóra egy momentumos aktivista, aki többször is megkérdezte a fideszeseket, miért kérnek aláírásokat. A kormánypárti aktivisták akkor össze-vissza válaszokat adtak, és nem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót, ezért a Momentum a Fővárosi Választási Bizottsághoz fordult.
Április óta zajlik a pingpong a felek között, vegyük sorban, mik történtek az ügyben eddig.
- A Fővárosi Választási Bizottság elutasította a momentumos panaszt.
- A Momentum az Országos Választási Bizottsághoz fordult, amely szintén azt állapította meg, hogy a Fidesz nem követett el jogsértést.
- Az ügyben a Momentum a Kúriához fordult, amely viszont kimondta, a Fidesz megtévesztette a választópolgárokat.
- Ezt a Fidesz megfellebbezte az Alkotmánybíróságnál, amely a Fidesznek adott igazat, a Kúria döntését pedig hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte.
- A Kúria ezután helyben hagyta az FVB és az NVB döntését, hogy a Fidesz nem sértett jogszabályt, de a bírói tanács indoklásában benne maradt, hogy a Fidesz megtévesztette a választópolgárokat.
- A Momentum a Kúria ellentmondásos határozata miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, amely újból megsemmisítette a Kúria végzését, és jogosnak ítélte a momentumos beadványt, mert a Kúria nem tett eleget indokolási kötelezettségének.
- Ezután megint a Kúria elé került az ügy. Ők részben helyt adtak a kérelmező kifogásának, és megállapították, hogy a Fidesz-KDNP április 8-án – megtévesztő tájékoztatásával – megsértette a választási eljárás "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" alapelvét. (VE. 2. § (1) bekezdés e) pont)
És akkor most eljutottunk a legutóbbi határozathoz, amikor is újfent az Alkotmánybíróságnál volt a labda, akiktől a Fidesz-KDNP kérvényezte, hogy semmisítsék meg a Kúria döntését.
Az Alkotmánybíróság most azt a határozatot hozta, hogy
a Kúria végzése (miszerint a párt rosszat csinált) alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítik. Elrendelték, hogy ezt a határozatukat közzétegyék a Magyar Közlönyben.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria döntését "lényegében nem indokolta", hanem "minden indokolás, a tényállásnak a véleményszabadság tükrében való mérlegelése nélkül utalt arra, hogy a FIDESZ-KDNP adatszerzése megtévesztő volt".