Egy nagy zagyvaság az egész

318EDCB3-2288-4D2A-B69B-1FF10CCDB5EC
2019.07.25. 16:50

Kedden éjszaka a ferencvárosi rendőrök előállítottak egy férfit, aki előzőleg a Nagyvárad térnél egy padon aludt. Az 59 éves Cs. Béla kartonpapírt terített maga alá, a feje egy nylon zacskón pihent, amivel megsértette az úgynevezett életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályait. Cs. Bélát ezért a rendőrség viharos gyorsasággal bíróság elé állította.

A kacifántosan megfogalmazott törvényt tavaly alkotta meg a parlamenti kormánypárti többség a Jobbikkal együtt, majd tavaly ősszel néhány hajléktalant bíróság elé is állítottak  a törvény értelmében, de aztán a bírók az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Ab az idén júniusban úgy döntött, a törvény nem alkotmányellenes, és ezzel szabad utat adtak a hajléktalanok kriminalizálásának. Ehhez képest szinte humánus, hogy azóta Cs. az első, akit a rendőrök elővettek az ügyben.

A csütörtöki tárgyaláson a Fővárosi Törvényszéken a bírónak azt kellett mérlegelnie, hogy a férfi valóban megsértette-e a az utcán tartózkodás szigorú szabályait. Cs. nem lehetett jelen a tárgyalóteremben, ahova a három fős bírói tanács, az Utcajogász Egyesület három munkatársa, a rendőrség képviselője és néhány újságíró zsúfolódott össze. Persze ettől még Cs. is bőven befért volna, de az ügyvéd erre vonatkozó indítványát a bírónő elvetette. Cs. a bíróság folyosójának a végén egy kis irodában követhette a tárgyalóteremben történteket bilinccsel a kezén.

Újabb hajléktalant állítottak bíróság elé

Cs. büntetett előéletű, priusza sorolásánál köztisztasági vétségeket, közterületi szeszesitalfogyasztást, koldulást, tulajdon elleni szabálysértést említett a bíró. A férfinak 2016-ban meghalt a felesége, ezután után eladta a közös lakást, hogy a gyerekének vegyen egy másikat. Ezután albérletbe költözött, és bár ekkor még dolgozott, később elveszítette munkahelyét, és nem is tudta többé fizetni a 60 ezer forintos díjat a padlásszobáért. 

Cs. ezután munkásszállókon élt, sőt néhány éve hajléktalanszállón is megszállt, de amikor egy januári napon a hajléktalanszállón ellopták a cipőjét és mezítláb kellett dolgozni mennie, elhatározta, ő oda többet vissza nem megy.

Most is határozott ebben a kérdésben, de a törvény szerint viszont pont ezzel sérti meg az utcán életvitelszerűen élés szabályait. Az a hajléktalan, aki a rendőri felszólításra elhagyja a közterületet és beballag egy hajléktalanszállóra, elkerüli az eljárást.

Cs. azonban eleve már arra sem emlékszik, hogy őt a rendőrök többször is figyelmeztették volna. Szerinte ezek sima igazoltatások voltak, abból is szerinte volt már 100, de szerinte csak egyszer figyelmeztették. A törvény szerint a rendőröknek azonban háromszor kell előzőleg figyelmeztetniük a közterületen tartózkodót, mielőtt eljárást indítanak ellene.

A rendőrök szerint Cs.-t július 22-én 15.30 és 15.40 között figyelmeztették először, aztán aznap éjjel, vagyis már 23-án éjfél után öt perccel is figyelmeztették, később hajnalban, 6.05-kor. Aznap délután bevitték a rendőrségre. 

Cs. szerint mindez hazugság. A bírónőnek Cs.t figyelmeztetnie kellett, hogy másokat nem vádolhat hamisan, amire Cs. indulatosan megjegyezte, hogy a rendőrök akkor miért hazudhatnak. Cs. indulatait akkor is nehezen tudta megfékezni, amikor a bírónő tovább olvasva a rendőrségi iratokat azt mondta, Cs.-nek felajánlották neki, hogy menjen hajléktalanszállóra. Szerinte ilyen nem volt, neki az egyik rendőr azt mondta, menjen el onnan, de csak tíz percre, csak hogy a főnöke lássa, hogy dolgozott, aztán tőle akár vissza is mehet. Ő így is tett.

A rendőrség szerint viszont velük a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei telefonon azt közölte, hogy van olyan hajléktalanszálló, ahova Cs. elmehetne. Kalota Ágnes, a férfi ügyvédje (akivel podcast adásunkat az alábbi linken meghallgathatja a témában) szerint azonban ez túlzottan általános megállapítás, hiányzik belőle a személyre szóló lehetőség. A közeli Könyves Kálmán körúti hajléktalanszálló például este tizenegykor már bezár, és van olyan hajléktalanszálló is Budapesten, ahova Cs. nem mehetne, mert büntetett előéletű.

Kalota ügyvédnő ezért szerette volna tanúként meghallgatni azt a diszpécsert, aki a BMSZKI-nál a tájékoztatást adta, de a bírónő ezt az indítványt is elutasította.

Cs. ekkor a képernyőn keresztül azt állította, hogy a rendőrök állítása 

egy nagy zagyvaság az egész.

Cs. szerint az sem igaz, hogy ő a közmunkát megtagadta volna. Szerinte az történt, hogy a rendőrök két közmunkát említettek neki, egy helyi zsidó hitközségben és a Semmelweis egyetemen WC-pucolást, de azzal hitegették, hogy nyugodtan tagadja meg. Szerinte ő csak erre a két közmunkára mondott nemet, de a közmunkára általában nem mond nemet, mert ő szeretne és akar is dolgozni. Azt is határozottan kijelentette, hogy egyáltalán nem akar az utcán éni. Ha lesz munkája, és lesz pénze, visszaköltözik vagy a munkásszállásra vagy a padlásszobába.

A körúttól a Nagyvárad térig én festettem ki az összes házat, ami kívülről szürke , a kapuja barna, az mind én voltam.

Cs. nem akar a környékről elmenni, mert ő ott élt, ott dolgozott, és most is arra számít, ha munka van, akkor ott legalább megtalálják.

A bírónő végül olyan büntetek is meg nem is döntést hozott: figyelmeztetésben részesítette Cs.-t, azaz kifejezte a bíróság rosszallását, és egyben figyelmeztette, többé ne sértse meg ezt a törvényt. Az indoklásában a bírónő azt mondta, hogy ha a férfi azért van a környéken, hogy megtalálják, ha munka van, akkor elég lenne napközben ott tartózkodnia, de mivel ott is alszik, ezzel megvalósította a közterületen életvitel célú tartózkodást. Majd hozzátette, szerinte érdemes lenne Cs.-nek megfontolnia a hajléktalanszálló igénybevételét.

A rendőrség a döntést tudomásul vette, Cs. illetve az utcajogász csapat azonban fellebbezett.

Fotó: a szerző