Orbán kicsit feljebb tekerné az illiberalizmust

A sajtó találgatásait nem szoktuk kommentálni

– ennyivel intézte el Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az Index kérdéseit az azonos nemű párok, azaz még inkább az egyedülállók örökbefogadási lehetőségének lehetséges korlátozása, valamint a kormányfő esetleges, újabb drogpolitikai szigorító intézkedései kapcsán. Az Index értesülései szerint ugyanis Orbán Viktor újabb kötcsei beszédében kifejezetten kitért arra, hogy az októberi önkormányzati választások után két szabályozáshoz is hozzányúl a kormány:

• a kormányfő szerint az azonos nemű párok örökbefogadását illetően „van egy joghézag”, amelyet rendezni kell, ami vélhetően szigorítást jelent.
• Szintén előkerül a drogfogyasztással kapcsolatos jogi szabályozás is a választások után, ígérte a miniszterelnök. Orbán itt sem fejtette ki, milyen irányú változás lesz, de a fideszes politikusok nyilatkozatai alapján aligha liberalizáció következik.

Alaposabban átgondolt terv lehet

Ami a meleg párok örökbefogadását, szülővé válási igényeit illeti, a kormányoldal egyre konzervatívabb álláspontot képvisel. Emlékezetes, Kövér László házelnök még májusban egy lakossági fórumon a pedofíliához hasonlította azt az igényt, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak és gyereket fogadhassanak örökbe. Kövér azt mondta, a gyermek mindkettő esetben „egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze. Különböző okokból nem akarok gyereket, de igényt tartok rá, hogy más gyerekét jogom legyen felnevelni”. Kövér szavaira aztán egy Kormányinfón rákontrázott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki azt mondta,

a magyar jog teljesen világos a tekintetben, hogy egynemű párok nem fogadhatnak örökbe.

Csakhogy hamar kiderült, Gulyás rosszul tudja, azonos nemű párok párként valóban nem fogadhatnak ma örökbe gyermeket Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy egyébként meleg emberek ne fogadhatnák örökbe gyermeket. Sőt, Magyarországon ma több száz olyan család élhet, amelyben azonos nemű párok nevelnek gyerekeket. A Háttér Társaság tavasszal közleményben szögezte le, hogy a család fogalmát egyetlen törvény sem szűkíti nő és férfi együttélésére. Az Alaptörvény ugyan utal erre, de az a kormány egy korábbi állásfoglalása szerint is csupán egy morális jellegű, nem jogi értelemben vett tétel. Annak pedig nincs akadálya, hogy egy meleg vagy leszbikus ember - akár azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élve - egyénileg gyereket fogadjon örökbe.

Valószínűleg erre a "joghézagra" célzott Orbán, amit Havasi dodonai válaszával ellentétben nehéz volna pusztán a sajtó találgatásának nevezni, főként a múlt heti kormányzati demográfiai konferencia után. Ott ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes teljesen nyilvánosan értekezett a meleg párok jogainak csorbításáról. "Természetesen annyiban liberálisok vagyunk, hogy tőlünk a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar. De két dologhoz ragaszkodunk: ne hívják házasságnak. Mindenki a szexuális formációjára olyan nyelvet talál ki, amilyet akar, de ne hívják házasságnak, mert ez egy megszentelt fogalom” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette, hogy

a Fidesz-KDNP kormány ragaszkodik hozzá, hogy meleg és leszbikus párok ne fogadhassanak gyereket örökbe, mert a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.

Semjén arról is beszélt: a kormány nem azért köti a házassághoz az anyagi támogatást, hogy “az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, mert azt mindenki oldja meg maga,” hanem azért, mert “ez biztosítja a nemzet fennmaradását.” Mindezek után lehetséges forgatókönyvnek tűnik, hogy a kormány egészen egyszerűen szűkítené az örökbefogadás törvényi lehetőségeit, méghozzá esetleg úgy, hogy csak házastársak vehessék magukhoz az árva gyermekeket. Jogi szempontból ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között épp a gyerek jelenti az egyetlen igazán lényeges különbséget. Házasodni ma Magyarországon csak férfi és nő tud, élettársi kapcsolatot bejegyeztetni pedig azonos nemű emberek. Viszont a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem fogadhatnak közösen örökbe, sőt, az anya bejegyzett élettársa sem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője. Hasonlóképp történik ez, amikor egyedülállóként "ismeri" a rendszer az LMBTQ-közösséghez tartozó örökbefogadó szülőt. Eddig.

A Velencei Bizottságnak még nem ezt mondták

Az Alaptörvény ugyan védi a házasságon alapuló családot, erről azonban a kormány maga a Velencei Bizottságnak így nyilatkozott:

Az Alaptörvény nem tartalmazza a család jogi meghatározását (...) az L) cikkben szereplő mondat morális jellegű, nincs jogi értelemben vett normatív tartalma. (...) A magyar jogrendszer az alkotmányos szint alatt nem követi a család “szűk” értelmezését. (...) Az (azonos nemű párok) bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló 2009-es külön törvény az Alaptörvény elfogadása óta is érvényben van.

Mindez egyértelműsíti: noha a kormány nem tekinti családnak a nem házasságban élő, hanem bármely más formában nevelt gyermekek és szüleik közösségét, a magyar jog nem diszkriminál, ennek pedig vélhetően a szexuális megkülönböztetés nemzetközi tilalmához lehet köze – méghozzá annyira, hogy Magyarországon az örökbefogadási papírokon még azt is fel lehet tüntetni, ha valaki a kizárólag azonos nemű párok kapcsolatának törvényesítésére létező bejegyzett élettársi kapcsolatban él.

Így bár az azonos nemű párok tagjai közösen valóban nem fogadhatnak örökbe, annak nincs akadálya, hogy egy meleg vagy leszbikus ember – akár azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élve – egyénileg örökbe fogadjon, ahogy arra az elmúlt években számos esetben sor is került Magyarországon. Sőt, az igazságügyi tárca a Háttér Társaságnak küldött levelében úgy foglalta össze a helyzetet:

az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. A szexuális irányultság és nemi identitás nem kizáró körülmény.

Ma sem könnyű gyerekhez jutni

Azt, hogy pontosan hány azonos nemű pár nevel ma gyereket Magyarországon, nehéz megmondani, ahogyan arról sincs pontosabb információ, hogy hány meleg pár várakozik akár évek óta örökbefogadásra, hiszen a hivatalos dokumentációk szerint csakis egyedül élőként szerepelhetnek a statisztikákban. Ugyanakkor többször is írtunk már arról, 2017-ben a Háttér Társaság több mint 1200 LMBTQ-ember részvételél készített kutatást, amely szerint a 26 év feletti válaszadók közül minden negyedik már ma is gyermeket nevel.

Persze az is egyfajta megkülönböztetés, hogy egy azonos nemű pár egyik tagja csak egyéni örökbefogadó lehet, függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatban él, de a tapasztalatok szerint sokan így is párként jelentkeznek, együtt vesznek részt a tanfolyamon, a pszichológiai vizsgálaton, a környezettanulmányon. Legalábbis eddig szabályosan ennek kellett volna történnie, noha az érintettek sokszor, sokféle jogsérelmet elszenvedtek a magyar örökbefogadási rendszerben. Az ilyen diszkriminációs ügyek általában elmarasztalással is végződnek, mármint a hatóságok elmarasztalásával.

Eleve a házaspárok előnyt élveznek az egyedülálló kérelmezőkkel szemben, más esetben viszont kifejezetten a szexuális orientáció akasztja meg az eljárást. És éppen egy ilyen esetben, 2017-ben az alapvető jogok biztosának vizsgálata megállapította, hogy az eljárásban számos alapjog sérült, így a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga, a tisztességes eljáráshoz való jog;

az eljárás szexuális irányultságon alapuló, jogellenes hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A biztos hangsúlyozta, egy “gyermeket örökbe fogadni szándékozó személynek nincsen alanyi alapjoga ahhoz, hogy egy konkrét gyermeket örökbe fogadjon (családot alapítson), ugyanakkor ahhoz igen, hogy az eljárásban (...) tiszteletben tartsák az egyenlő bánásmód követelményét, a törvény előtti egyenlőséget.” A biztos jelentése utal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának E. B. kontra Franciaország ügyben hozott ítéletére, amely kimondta: az örökbefogadási döntések meghozatala során a szexuális irányultság nem lehet szempont.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a kormány vagy házassághoz, vagy pedig szexuális orientációs korlátozáshoz kötné az örökbefogadást. Mindkét változtatás nemzetközi jogot sérthet, éppen ezért küldünk kérdéseket a miniszterelnök sajtófőnökének. Havasi Bertalan azonban ezeket nem kommentálta.

A drogtesztet követelő Kocsis Máté és a drogutáló Deutsch Tamás

A miniszterelnök a kiszivárgottak alapján a drogprevenció ügyében még inkább ügyelt arra, hogy konkrétumokat ne áruljon el, de a fideszes politikusok korábbi nyilatkozatai alapján aligha várható liberalizáció ezen a téren. A Kék Pont irodáját felszámoló Kocsis Máté, VIII. kerületi fideszes polgármester már 2014-ben is drogpolitika helyett a drogellenes politika mellett tette le a voksot. Saját  Facebook-oldalán dobta be, hogy a 12-18 év közötti fiatalokat, az újságírókat és a választott politikusokat is drogtesztre kötelezné. 

Szerintem érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára. Így a 12-18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt. Javasolni fogom az országgyűlési frakciónak, hogy a közeljövőben tűzze napirendre a kérdést és a részletszabályok megvitatása után készítsen jogszabály-tervezetet, 

–  írta. 

A javaslatot a Fidesz villámgyorsan felkarolta, igaz legalább olyan gyorsan dobta is. Bár Rogán Antal a Fidesz akkori frakcióvezetője az Indexnek azt mondta, hogy

így ő is támogatja a bevezetését. A frakció pedig meg is bízta Gulyás Gergelyt, hogy 2015 január végéig dolgozza ki a javaslat részleteit, de az végül soha nem készült el, vagy legalábbis nem került nyilvánosságra. Kocsi Máté 2015 márciusában nyilatkozta azt az Indexnek, hogy várják a kormány javaslatát. Már csak azért is, mert szerinte „a droghelyzet olyan súlyos Magyarországon, hogy mind a prevenció, mind a kontroll, mind a bűnüldözés oldaláról határozottabban kell a kormánynak fellépnie”. A jogilag, morálisan és pénzügyileg is vállalhatatlan ötlet végül a süllyesztőbe került. 

A drogteszt bukásával nagyjából egy időben Juhász Péter, az Együtt társelnöke a Facebook-oldalára írta ki, hogy Deutsch Tamás Fideszes EP-képviselő drogozott. Ezt sok barátjától tudja, akik ugyan a politikába nem akarnak belekeveredni, de bíróságon vállalnák és egyébként vállalták is állításukat.

Juhász szerint a drogozás lehetett volna Deutsch magánéletének része, hallgathatott volna. A képviselő azonban több újságnak is azt nyilatkozta, hogy

soha életében nem nyúlt droghoz, mivel nem bírja a hányást és ez egy filmben neki összekapcsolódott.

Juhász szerint Deutsch ezzel nem vállalta korábbi tettét. A drogutáló Deutsch Tamás Fidesz-politikus végül polgári és büntetőpert indított Juhász Péterrel szemben, melyet első fokon elvesztett, jogerősen viszont megnyert. A bíróság szerint ugyanis Juhász tanújának vallomása ellentmondásokkal volt tele. A tanú például azt állította, hogy látta, amikor Deutsch 1991-ben a Nincs Pardon nevű budapesti szórakozóhelyen drogozik, csakhogy ekkor még nem volt ilyen nevű hely, az csak 1992 végén nyílt meg. A tanú egy billiárdról is beszélt, de a Nincs Pardonban sosem volt biliárdasztal. Ennél azonban lényegesebb, hogy Juhász azt állította, Deutsch folyamatosan drogozik, míg a tanú csak egyetlen alkalmat tudott igazolni, de az erre vonatkozó vallomása ellentmondó volt. 

Az, hogy a Fidesz hogy viszonyul a drogkérdéshez Magyarországon, legutóbb Tarlós István főpolgármester érzékeltette. Szerinte ugyanis Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltjének visszalépése mögött az állt, hogy

Kábítószermentes Magyarország? Bárcsak!

Az egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz 2013-ban elfogadott drogellenes stratégiája, amellyel 2020-ra kábítószermentessé tennék Magyarországot, továbbra is irreális célkitűzés, mondja Asbóth Márton, a Társaság az Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Így aztán az sincs kizárva, hogy a Fidesz tovább szigorítaná Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét. A TASZ korábbi összehasonlító vizsgálata szerint csak a bolgár és lengyel szabályozás szigorúbb. 

Bár a második Orbán-kormány megalakulása után nem sokkal a hatalom új fejezetet nyitott a hazai kábítószer-politikában. 2010 decemberében bejelentették, hogy 2011 végére új drogstratégiát készítenek.

Tartották magukat az ígéretükhöz, a 2011 októberében megjelent új stratégia tervezete jelentősen eltért a korábbiaktól:

A korábbi kormányokkal partnerségben dolgozó szakmai szervezetek hangosan tiltakoztak az új irány ellen, de úgy tűnt, hiába. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter elfogadta az új stratégia tervezetét, a parlament pedig 2012 közepén megszavazta az új Btk.-t, amellyel Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét vezették be Magyarországon. A 2013. július 1-től életbe lépett és jelenleg is érvényben lévő szabályok szerint akár két év letöltendő börtönbüntetés is járhat egy füves cigarettáért, spangliért.

Asbóth szerint az amúgy is szigorú hazai drogtörvénynek nagyjából ez az egyetlen része, amely „még modernnek számít és amilyen irányt szerinte alapvetően követni kellene. Továbbra is jellemző, hogy a rendőrség szeret razziákat tartani, szeretik a fogyasztókat lekapcsolni, holott a hatóságoknak sokkal inkább a terjesztőkre kellene fókuszálniuk. Így viszont nyomás alatt tarthatják a szórakozóhelyeket is”, véli a TASZ jogásza.

Az új Btk.-ban további szigorításnak számított, hogy

• a kábítószer-függőség, mint enyhítő körülmény megszűnt;
• a fogyasztás külön tényállásként jelent meg, és ha azt csekély mennyiségre követik el, öt év helyett maximum két évvel szankcionálható;
• ha az elterelés nem is alkalmazható, a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után;

• a dizájnerdrogok rohamos terjedése miatt pedig külön bűncselekmény lett az új pszichoaktív anyaggal visszaélés. Legfeljebb három év börtönt kaphat, aki ilyen, hivatalosan még kábítószernek sem minősülő anyagot előállít vagy azzal kereskedik. 

Két éve részletesen írtunk arról is, hogy nem készülnek országos, reprezentatív kutatások, így azt sem lehet megítélni, hogy teljes populációt nézve kevesebben drogoznak-e, mint a szigorítás előtt. A Belügyminisztériumtól kapott adatokból akkor azt láttuk, hogy az új Btk. életbe lépése óta is nagyjából ugyanannyian ülnek kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt börtönben, mint korábban.

Hogy meg van-e elégedve az új Btk. hatályos szabályaival, azok hatósági alkalmazásával, valamint miként látja a drogstratégiában foglalt célok megvalósulását és milyen szigorítást tervez, szintén szerettük volna megtudni Orbán Viktortól, ám szóvivője idevágó kérdéseinkre sem válaszolt.