Demeter: Lehet csatlakozni a Türk Tanácshoz, az a kérdés, hogy minek

A Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről vitáztak a képviselők az Országgyűlés pénteki ülésén. Tavaly lett Magyarország megfigyelő tagja az úgynevezett Türk Tanácsnak, amelynek idén szeptemberben képviselete is nyílt Budapesten. Egy hete benyújtották a fent említett Türk Tanács magyarországi, budapesti képviseletéről, irodájáról szóló törvényt, aminek általános vitája zajlott pénteken.

A parlamentben a vitát Szijjártó Péter külügyminiszter vezette fel, és zárta is egy hosszabb, az összes ellenzéki képviselőnek egyben adott válaszával. Szijjártó elmondta, Magyarország és az EU is szoros kapcsolatot ápol a Türk Tanács tagországaival, a tagországokkal a kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek, de biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés.

A fideszes Zsigmond Barna szerint ezzel újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává vált Budapest, a térséggel folytatott külkereskedelmi aktivitást pedig bizonyítja, hogy Magyarország és a Türk Tanács állami között a külkereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben a duplájára nőtt és elérte 4 milliárd dollárt. Emlékeztetett arra, hogy az Eximbank 577 millió eurós hitelkeretet nyitott a tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni.

Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a kormány keleti nyitás politikájának következtében megnyitott, majd később bezárt nemzeti kereskedőházak kilencmilliárd forintos veszteséget termeltek. Most ezt a politikát a Türk Tanáccsal akarja folytatni a kormány. Szerinte a mostani törvényjavaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez. 

A KDNP-s Nacsa Lőrinc frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, az biztosítékot, kiszámíthatóságot jelent a Türk Tanács országai európai működését nézve. Szerinte a magyar kormány külpolitikája ezer éves gyakorlaton alapul:

- mondta.

Gurmai Zita MSZP-s képviselő aggályosnak nevezte, hogy az iroda vagyona, eszközei "szentnek és sérthetetlennek" minősülnek a hivatalos magyar szervek előtt. Szóvá tette, hogy Magyarország fedezi az iroda fenntartási költségeit, a helyi személyzet fizetését, illetve hogy az iroda mentesül az adók és a vámok alól. Elképesztő, hogy a nemzetbiztonságra máskor oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat - mondta.

Az LMP-s Demeter Márta azt kérdezte, mi a konkrét haszna a magyar emberek számára, hogy Magyarország csatlakozni kíván a Türk Tanácshoz.

- tette fel a kérdést. Szerinte ugyanis szervezet tagjaival való kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket, amely indokolná Magyarország részvételét. Szerinte ahogyan a dunakeszi járműjavító üzem esetében az Eximbank lényegében az oroszok piacra jutását segíti magyar adófizetői pénzből, most kérdés, számíthatnak-e arra is, hogy az Eximbank a Türk Tanács esetében majd a törökök piacra jutását segíti.

Mesterházy Attila, MSZP- képviselő amellett érvelt, hogy egyensúlyban kell tartani a keleti és nyugati partnerekkel való magyar viszonyt. Hozzátette: ez az egyensúly viszont nem azt jelenti, hogy "az egyik oldalra folyamatosan nyalakodunk, a másik oldalra meg köpködünk". Bírálta a kormányt, mert szerinte Oroszországgal, Kínával vagy Törökországgal szemben indokolt esetben sem fogalmaz meg kritikát, míg az EU-val szemben mindig hangot ad nemtetszésének.

- mondta.

Ungár Péter LMP-s képviselő az orosz gázszállítás jövőjét firtatta, és úgy vélte: az iroda megalakításával gesztusokat kívánunk gyakorolni egy olyan hatalomnak, ami utána nem fogja viszonozni a gesztust a Török Áramlat megépítését illetően. Hangsúlyozta: Magyarország híd szerepét ki kellene egyensúlyozni, jó lenne, ha történelmi jellegű szövetségeseink szervezetei is helyet kapnának hazánkban. Reményét fejezte ki, hogy a Türk Tanács után nem Észak-Korea vagy Kína következik majd.

Zárszavában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, sem a Nemzetközi Beruházási Bank, sem a Türk Tanács semmilyen "extra jogot" nem kapott ahhoz képest, mint ami a Budapesten működő nemzetközi szervezetek székhely-megállapodásaiban szerepel.

Elmondta, többen óriási, európai érdekekkel szembemenő szenzációként értékelték, hogy a magyar biztos az új Európai Bizottságban nagy erőforrásokat fordít majd arra, hogy fejlessze a Türk Tanács országainak együttműködését Európával. Ebben nincs semmi különös, hiszen ez a bővítési és szomszédságpolitikával foglalkozó uniós biztos feladata, mondta.

A tárcavezető az energiaellátással kapcsolatban méltánytalannak nevezte, hogy a magyar kormány hibájaként róják fel, hogy egyes országok még nem végezték el a feladatukat az energiaellátás diverzifikációját illetően. Magyarország megtette a szükséges lépéseket, az összes infrastruktúrát kiépítette - közölte. Hozzátette: Magyarország kettős mércével szembesül az energiabiztonsága garantálására tett erőfeszítései miatt.

Szijjártó Péter azokra a felvetésekre, hogy Magyarország elszigetelődött, közölte: Orbán Viktor miniszterelnök idén tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, és Magyarországon járt Angela Merkel német kancellár. "Ilyen elszigetelődést kívánok mindenkinek" - fogalmazott. (MTI)

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 22-én. MTI/Soós Lajos