Orbán: Tények támasztják alá, hogy Soros György személyesen akarta megakadályozni Várhelyi kinevezését

2019.11.22. 08:18

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos, péntek reggeli Kossuth rádiós interjúját adta, az első téma az új európai biztos, Várhelyi Olivér volt. Orbán szerint Várhelyi sikere „sokunké, nem minden magyaré sajnos, de sokunké, talán mondhatom, a többségünké”, és hozzátette, az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikere, hogy a következő évek legfontosabb portfólióját kapja Magyarország

„Nem emlékszem, hogy az elmúlt tíz évben ilyen erősbefolyást jelentő pozíciót tudtunk volna szerezni”

– mondta Orbán, hozzátéve: Várhelyi portfóliója sok fontos területet is érint, a migrációt, hiszen délről érkeznek a menekültek, tagjelölt országokon keresztül, de érinti az ukrajnai kérdéseket és az energiabiztonságot is.

Nagy ünnep ez nekünk, fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint azonban a történteknek van árnyoldala is: sokan próbálták megakadályozni, hogy sikerüljön Várhelyi biztosi kinevezése. Bár vannak nemzetközi riválisok, más országok, de Magyarországon belülről is komoly aknamunka folyt, az ellenzék Brüsszelben egyesítette az erejét, mondta, majd hozzátette,

Sőt, tények támasztják alá, hogy Soros György személyesen akarta megakadályozni Várhelyi kinevezését.

A Kossuth rádió riportere ezután azt kérdezte Orbántól: milyen érdekes, hogy Várhelyitől azt kérdezték a kinevezése előtt, hogy egyetért-e azzal, amit Orbán mond (Orbán a Türk Tanácsban mondott érdekes dolgokat – szerk.), de vajon Frans Timmermansnak feltették-e a kérdést, hogy elhatárolódik-e Soros Györgytől, akivel annyiszor találkozik?

Orbán szerint az elhatárolósdi régi baloldali játék, nem is érdemes komolyan venni, majd hozzátette, ő sosem delegál magas pozíciókba olyan embereket, akik nem jó hazafiak. Várhelyi pedig jó hazafi, aki képes összeegyeztetni hazafiságát európai munkájával.

A miniszterelnök szerint a következő öt év két legfontosabb kérdése a migráció és a gazdaság lesz. Utóbbiról úgy fogalmazott, hogy az eurózóna „cudar állapotban” van, a német gazdaság is legfeljebb 1 százalék körüli növekedést produkálhat, és ez Magyarországnak sem jó. Szerinte a legfontosabb, hogy Magyarország megvédje a gazdasági eredményeit.

Egy későbbi kérdésnél, ahol a műsorvezető felvetette, hogy Magyarországon 5%-os a növekedés, míg Németországban 0,2%, Orbán hozzátette, lehet, hogy jelen pillanatban cserélnénk azzal az 0,2 százalékos németországi gazdasági növekedéssel, ha olyan gazdagok lennénk, mint a németek. Bár lehet, hogy a gazdasági növekedés százalékban magasabb nálunk, de Orbán szerint „hogy honnan indulsz, azt nem mutatja a százalék”. A kérdés szerinte az, hogy meg tudjuk-e őrizni a növekedést akkor, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek. „Most beleugrik a majom a vízbe” – fogalmazott.

Donald Tusk, az Európai Néppárt frissen megválasztott elnöke többek között azt mondta a kongresszuson, hogy „nem fogunk feláldozni olyan értékeket a biztonság és a rend oltárán, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság, a tisztesség a közéletben, mert egyszerűen nincs szükség erre”. Erre is rákérdezett a riporter Orbánnál, hogy szerinte mi várható a jövőben ettől a Néppárttól.

Nem tudjuk még mi sem, ezért tartjuk függőben a tagságunkat, nem döntöttük még el, hogy folytatjuk-e a közös életünket a Néppárttal. Ha a Néppárt tisztázza, majd döntünk

– mondta Orbán, és hozzátette, a Fidesz nem tartozhat olyan közösséghez amely bevándorláspárti, és nem támogatja a magyar kerítést.

A kormányfő a frissen felavatott Puskás-stadionról is beszélt.

Van, aki kedveli a magyarokat, van, aki nem. Én kedvelek sok magyarral együtt lenni, és felemelő pillanatokat átélni, nekünk van dramaturgiai érzékünk átélni ezeket. Bár az ünnepek előtt szoktunk veszekedni, de az ünnepekre minden összerendeződik. Most is ez történt

– mondta Orbán, aki szerint bár előtte volt vita, hogy kell-e, vagy nem kell, de „a végén mindenki boldog volt”. Majd elmondta, hasonló viták kísérték a Lánchíd, de még a Parlament építését is. A Puskás Aréna egy olyan műszaki teljesítmény, amelyen az első ceruzavonásától a befejezésig mindent magyarok végeztek el, mondta, és felidézte, hogy első miniszterelnöksége idején, amikor leégett a Budapest Sporcsarnok, nem találtak olyan magyar céget, ami kellő tapasztalattal rendelkezett volna annak újjáépítéséhez.