61 helyezést ugrott előre a Semmelweis Egyetem az orvosképzési világranglistán

Az orvos- és egészségtudományi kategóriában idén is a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést a hazai felsőoktatási intézmények közül a Times Higher Education (THE) szakegyetemi rangsorában. Az egyetem az ezzel a szakterülettel (is) foglalkozó 775 felsőoktatási intézmény közül a világ 318. legjobb egyetemének számít, tavalyhoz képest 61 helyezést lépett előre. A másik három orvos- és egészségtudományi képzéssel foglalkozó hazai egyetem közül Pécs a 401-500., Szeged és Debrecen pedig az 501-600. közötti intervallumba került. 

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek azt mondta: ez a klinikai-betegellátási gyakorlaton alapuló egészségügyi felsőoktatás sikere. A  Semmelweis Egyetem a "kutatás" indikátorban érte el a legnagyobb növekedést, amelynek kétharmada a klinikai betegellátáshoz kötődik. A miniszter szerint a javulás kulcsa az oktatás, a kutatás és a betegellátás hármas egysége. A kormány a hazai kutatás-fejlesztést és innovációt éves szinten 32 milliárd forinttal támogatja, ösztönzi az egyetemek együttműködését a magyar vállalkozásokkal és a külföldi egyetemekkel.   

Az élettudományok (biológia, állatgyógyászat, agrárium, erdészet, sporttudomány)  kategóriában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést a hazai felsőoktatási intézmények közül, mindkét egyetem a 301-400. helyezés között szerepel.

A természettudományos kategóriában (fizika, kémia, matematika, csillagászat, geológia stb.) 1054 egyetem közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyen áll. A Szegedi Tudományegyetem az 501-600-as sávban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem a 601–800. helyen szerepel. 

A társadalomtudományi rangsorban  720 felsőoktatási intézmény között  a  Debreceni Egyetem és  a Budapesti Corvinus Egyetem a 301-400. helyen szerepel. Ebben a kategóriában  az egyetemeknek a kommunikáció és médiatudomány, a politológia és nemzetközi tanulmányok, a szociológia és a földrajz oktatásában, kutatásában mutatott teljesítményét értékelték.  Vizsgálták a felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási, publikációs teljesítményét, továbbá a tudáshasznosítást és az egyetemek nemzetköziségét is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 401-500. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig az 501-600. helyre került.

A bölcsészettudományi képzések rangsorán  a világ 536 felsőoktatási intézménye szerepel. Ezen továbbra is egyetlen egyetemként az  ELTE szerepel a 301-400. helyen.  A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték.

Az üzleti és közgazdaságtudományi képzéseket folytató 632 egyetem közül a Budapesti Corvinus Egyetem az 501+ helyen szerepel.  

A több mint 1000 felsőoktatási intézményt felsoroló összesített (nem tudományterületek szerinti) világranglistán a Semmelweis Egyetem a 401-500. helyezést érte el, az ELTE a 601-800. helyezést, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem a 801-1000. sávba került. Az összesített világranglista első három helyén Oxford, a California Institute of Technology és a Cambridge áll.