Miskolcon kórház működik vagy kórháznak álcázott bűnbarlang?

2
2020.01.22. 07:29 Módosítva: 2020.01.22. 10:18
A miskolci városi és megyei kórház szülészetének tervezett összevonása körüli konfliktusok állnak amögött a Kásler Miklósnak írt nyílt levél mögött, ami roma nők állítólagos kényszersterilizálásával, rasszista kijelentésekkel, pénzügyi visszaélésekkel, tiltott inszeminációval, sőt kokainvásárlással vádaskodik. A levél tele van nem bizonyított és erősen túlzónak tűnő állításokkal, de tény, hogy tavaly óta több ügyben folyik nyomozás ismeretlen tettes ellen. Ha a levél csak azért készült, hogy megakadályozza a városi és a megyei szülészeti osztály összeolvasztását, akkor elérte célját: a térség fideszes országgyűlési képviselője nemrég bejelentette, hogy a városi szülészeti osztály önálló marad.

Az elmúlt napokban több cikk jelent meg a miskolci megyei kórházat körüllengő ügyekről. Január 17-én pénteken kisebb tüntetést is tartottak a kórház előtt, ahol a roma nők kényszersterilizálása ellen tiltakoztak, ami állítólag a megyei kórház szülészetén zajlik. Külön emeljük itt ki az állítólag szót, mert még a meghirdetett demonstráció leírásában is ez szerepelt. Ezek az állítólagos ügyek egy hetek óta keringő, Kásler Miklós miniszternek címzett nyílt levélből származnak, amelynek aláírói elvileg "a Megyei és Városi Szülészet-Nőgyógyászati osztály dolgozói", de eddig ezt sem erősítette meg senki.

A levélben nagyon durva visszaélésekkel, sőt bűncselekményekkel vádolják a kórház egyik vezetőjét és egyik orvosát. A levél az Indexhez is eljutott, de ezt a súlyosan perképes és bizonyítékokat nem tartalmazó állítások miatt nem közöljük.

Aki viszont ezt a levelet elolvassa, annak az az érzése támadhat, hogy Miskolcon nem is kórház működik, hanem egy kórháznak álcázott bűnbarlang.

A levélben szó van állítólagos súlyos pénzügyi visszaélésekről, a városi szülészetre szánt több százmillió forint eltüntetéséről, orvosok állítólagos luxuslakásairól, két roma nő állítólagos sterilizációjáról "vegyétek ki a büdös cigánynak mindkét petevezetőjét, ne szaporodjon tovább" felkiáltással, és az erre vonatkozó orvosi dokumentumok meghamisításáról. A legdurvább és egyben már az abszurditás határait súroló része a levélnek az, hogy az egyik orvos állítólag a kórház alagsorában végez 250 ezer forintért tiltott mesterséges megtermékenyítéseket a miskolci Kaáli Intézetből kilopott és ott preparált spermiumokkal, mindezt pedig azért teszi, hogy a pénzen kokaint vegyen magának.

Nyomoznak, de nincs gyanúsított

Ebben a cikkben nem szeretnénk sokkal többször leírni az állítólag szót, de ebben a történetben jelen állás szerint szinte minden mondat elé oda kellene tenni ezt. Bár a nyílt levél hónapokkal korábban született, azért lett újra ügy belőle, mert Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő januárban több közleményt is kiadott róla, sajtótájékoztatót tartott, és ő is részt vett a kórház előtt tartott demonstráción.

A szocialista képviselő az ügyek tisztázását követeli Kásler Miklós minisztertől. Ha a tényszerűség talaján maradunk, jelenleg továbbra is csak annyi tudható, amennyit tavaly novemberben Bangóné Borbély Ildikónak köszönhetően Polt Péter legfőbb ügyész írásban válaszolt az MSZP-s képviselőnőnek.

Eszerint a kórházat érintő ügyekben több nyomozás is zajlik.

  • A Nemzeti Nyomozó Iroda emberi test tiltott felhasználása és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálódik,
  • a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság pedig maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt folytat eljárást.

Homlokegyenest ellenkező állítások 

Az ügyek jelenlegi állására külön-külön rákérdeztem a különböző nyomozó szerveknél, de nem lettem sokkal okosabb. A hatóságok szép sorban és készségesen válaszoltak, de mind csak ennyit:

folyik a nyomozás, gyanúsított nincs, más részletet pedig a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árulhatnak el.

Azt semmiképpen nem állítjuk, hogy ezek az ügyek teljesen légből kapottak lennénk, de miután senkit sem gyanúsítottak meg semmivel, nagyon nehéz úgy leírni bármit, hogy azért ne pereljék be - joggal  - az újságot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szülészete
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szülészete
Fotó: http://www.misekszuleszet.hu/

Valószínűleg ennek tudható be, hogy a 168 óra is visszavonta azt a pénteki cikkét, amelyben megszólaltatta a nyílt levélben említett egyik női beteget, egy ma reggeli hír szerint pedig elbocsátotta a cikket megjelentető online szerkesztőt. A cikkben a nő azt állította: 2019-ben a rendőrség kereste fel, tőlük tudta meg, hogy 2016 októberében a miskolci kórház szülészetén állítólag tudtán kívül távolították el az egyik petevezetőjét, a másiknak pedig egy ciszta miatt egy 3 centiméteres szakaszát. A nő a lapnak azt mondta: szeretett volna gyermeket vállalni, de nem volt tisztában azzal, hogy ezt természetes úton már nem teheti meg. A 168 Óra az orvosi dokumentációkról több független szülész-nőgyógyász szakorvost kérdezett meg, akik azt mondták: a drasztikus beavatkozásnak semmilyen szakmai indoka nem volt. A nyílt levél ehhez az esethez kapcsolja az egyik orvos fent már idézett állítólagos rasszista kijelentését, de a cikkben maga a nő mondja azt, hogy ő nem roma származású, bár ettől függetlenül szolidaritást vállal a hasonló sorsú roma nőkkel. 

Az újság birtokában lévő szövettani dokumentumok ellenére a kórház már a 168 óra cikkében határozottan tagadta, hogy a műtét során eltávolították volna a nő mindkét petevezetékét. Miután a lap leírta az egyik érintett orvos nevét is, ő vasárnap és hétfőn az MTI-ben és a Magyar Nemzetben tételes cáfolatba kezdett: a beteg hasában vér keletkezett, felmerült a méhen kívüli terhesség gyanúja, ami később igazolást nyert. A szakmai normáknak megfelelően nem vették ki a nő mindkét petevezetékét, hanem csak a bal oldalit, amely miatt veszélyben volt a beteg élete, közölte az orvos.  

Nem hiszem, hogy laikus újságolvasó ebben a kérdésben valaha is igazságot tudna tenni. Ha ez az ügy netán bíróság elé kerül, az igazságügyi orvosszakértők akkor is éveken át fognak egymásnak sokszor ellentmondó szakvéleményeket letenni az asztalra arról, hogy mi történhetett a műtét során, és ez mennyire volt indokolt. Egészen a bírósági ítéletig ezért nagyon nehéz bármi érvényeset leírni erről az esetről.

Miért fizetne valaki sokat az alagsorban, amikor máshol olcsóbb az inszemináció?

Az ügy által keltett feszültséget jól jelzi, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is úgy gondolta, meg kell szólalnia az ügyben, miután a nő a kamarát is megkereste panaszával. Az orvosi kamara azt írta: aggodalommal követik a megjelent híreket, elítélik az etikai normáikat sértő cselekedeteket, de a MOK csak elmarasztaló bírósági ítélet ismeretében indíthat etikai eljárást, és hozhat bármilyen szankciót egy orvos ellen.

A kamara ugyanakkor kezdeményezni akarja, hogy a tagjait érintő, kiemelten súlyos büntetőeljárásokat már a tárgyalási szakban megvizsgálhassák -  még a jogerős világi bírósági ítéletek előtt. Így esetleg lehetőség lenne korlátozni a gyanúba keveredett orvos jogosítványait, olvasható a MOK közleményében, hogy amíg a jogerős ítélet megszületik, addig is védjék a lakosságnak az orvostársadalomba vetett hitét. Azt nem fejtette ki a kamara, hogy ezeket a megelőlegezett szankciókat milyen alapon, milyen bizonyítékokat mérlegelve akarnák kiszabni.  

Miután a hatóságoktól nem kaptam részletes választ, próbáltam utánajárni, mi lehet a valóságalapja például annak az állításnak, hogy egy orvos a miskolci Kaáli Intézetből kilopott spermiumokkal végzett saját zsebre inszeminációkat a megyei kórház alagsorában, amelyek rendre sikertelennek bizonyultak. Molnár Imre, a nemrég államosított miskolci Kaáli Intézet orvos igazgatója kérdésemre csak annyit írt: méltányolja törekvésemet az olvasók hiteles tájékoztatására, de ő nem adhat ilyen felvilágosítást, forduljak az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz. 

Érdemi válaszban reménykedve ehelyett inkább egy szakértőt kerestem meg, aki csak annyit kért, hogy a nevét ne hozzam összefüggésbe ezzel az üggyel. Ő azt mondta: több okból is érthetetlennek és részben értelmetlennek tartja a nyílt levélben szereplő állításokat. Mesterséges megtermékenyítést ugyanis nem tiltott végezni egy megyei kórház szülészeti osztályán. Ez egy viszonylag egyszerű - bár nem túl nagy hatásfokú - eljárás: egy katéteren keresztül juttatják be a spermát a méhbe. A spermium előkészítése sem ördöngösség, ehhez sincs szükség a Kaáli Intézetre, azaz érthetetlen számára, miért kellett volna "kilopni" onnan bármiféle spermiumot, ahogy a levél állítja. A szakértő számára az is érthetetlen, miért fizetett volna valaki mindezért 250 ezer forintot "zsebbe", ha ugyanezt a beavatkozást tudomása szerint a miskolci Kaáli Intézetben abban az időben 40-50 ezer forintért végezték.

Szülőszoba a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szülészetén
Szülőszoba a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szülészetén
Fotó: http://www.misekszuleszet.hu/

Konfliktus 1: nem akart beolvadni a városi szülészet a megyeibe 

A már sokat idézett nyílt levél egyébként elég átlátszó módon egyetlen dolgot kér Kásler Miklós minisztertől: azt, hogy váltsa le a megyei szülészeti-nőgyógyászati osztály megbízott vezetőjét, aki egyben a kórház orvosigazgatója is. A dolgok megértéséhez fontos tudni, hogy Miskolcon eredetileg két kórház működött: a BAZ-megyei és a városi kórház (utóbbi Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház, azaz  - MISEK néven). A kórházak államosításával mindkettő az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányítása alá került, és a két intézményt 2017-ben igazgatásilag össze is vonták, hogy a párhuzamosan működő osztályokat racionalizálják, egy helyre költöztessék.

Ennek a programnak a része volt az a terv, hogy a városi kórház szülészetét a megyei kórházba telepítik át, az így felszabadult helyen pedig egynapos sebészetet alakítanak ki. A miskolci szülészetek összevonását hiába tartja a legtöbb kórházi szakember jó ötletnek, amivel pénzt lehetne spórolni és az orvosok és az egészségügyi személyzet koncentrálásával az ügyeletek ellátása is folyamatosabb lehetne, ha a gyakorlatban mégsem ilyen egyszerű a dolog. A családias hangulatú városi kórházban korábban a sebészek, a szülészek vagy az aneszteziológusok a megyei kórháznál jóval nyugodtabb körülmények között végezhették munkájukat. Komoly konfliktusok jellemezték ezért már a "városi" sebészek és az aneszteziológusok beköltöztetését is a megyei kórházba.  

Kórházi forrásaink szerint a városi kórház altatóorvosai hevesen ellenálltak, kijelentették, hogy nem hajlandók átmenni a "hajtós" megyei részlegbe, emiatt a műtétes osztályok működését se lehetett átszervezni. A városi sebészet megyei kórházba olvasztása se ment könnyen: az orvosok nagy része inkább felmondott, és most különböző helyeken vagy vidéki kórházakban rendel, nem akart betagozódni a megyei kórházba.

Ezek után a szülészek is úgy gondolták, hogy ugyanez a sors vár rájuk: a városi kórház szülészetén 2000-2200 baba jön a világra évente, az összevont megyei szülészeten évi 4500 szülést kellene majd levezetni, ami nagyon nagy terhelést jelentene. Forrásaink szerint az orvosok egy része attól is tart, hogy az átköltözéssel elesik az eddigi paraszolvencia nagy részétől. Az egyesülésért azért sem lelkesednek sokan, mert a megyei kórház szülészeti osztályvezetőjének stílusa sokaknak valóban ellenszenves. Többen összeférhetetlennek tartják, hogy a kórház orvosigazgatójaként az ő megyei kórházi osztályába olvasztják be a városi szülészetet. 

Ha a levél célja az volt, hogy a két szülészet egyesítését megakadályozza, akkor a szerzői már most sikert könyvelhetnek el. Január 14-én sajtótájékoztatót tartottak a kórházban, ahol a főigazgató mellett megjelent a térség fideszes országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin is. Az egyre elviselhetetlenebbé váló belső feszültség enyhítésére Csöbör fontos üzenetet hozott Miskolcra. A Boon.hu beszámolója szerint ezt mondta:  

Elmondhatom azt is, hogy a jó együttműködésnek köszönhetően Révész János főigazgató úrral a minisztériumban járva egyeztettünk miniszter úrral és államtitkár asszonnyal is, és mindenkit biztosíthatok arról, hogy a jövőben a MISEK-ben a szülészeti osztály a működését tovább fogja folytatni.

Konfliktus 2: A Medcenter visszavág?

A most már egyesített kórházban egy másik, évekre visszanyúló konfliktus is feszül. A miskolci megyei kórházban volt a 2000-es évek elején az egyik legrosszabbul felszerelt onkológiai központ. Az akkor még megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézmény úgy döntött, magánvállalkozók bevonásával fejleszti a műszerparkját. A megbízást a szocialista és fideszes kötődésekkel is rendelkező, panamai hátterű Medcenter Kft. nyerte el. A cég a sugárkezelésekhez szükséges két új lineáris gyorsító és egy CT telepítését vállalta. A szerződés szerint a cég feladata volt a gépek 15 éven át tartó üzemeltetése, javíttatása és a működtetéshez szükséges szakorvosok, fizikusok, asszisztensek foglalkoztatása, tárta fel korábban a HVG  (Állami onkológia magánkézben, HVG, 2015. július. 2.) 

2017-ben sokak számára váratlanul felmentették az intézményt 17 éve vezető Csiba Gábor főigazgatót. Csiba korábban a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője volt, jóban kapcsolatot ápolt a KDNP-s politikusokkal, ott menetelt a Békemenet első sorában. Sok fejlesztés főződik a nevéhez, legalább 22 milliárd forint ment az ő igazgatása alatt a megyei kórház modernizálására. Csibát érdemei elismerése mellett Pintér Sándor belügyminiszter a büntetés-végrehajtási egészségügyi központ kialakításáért és felügyeletéért felelős miniszteri biztossá nevezte ki

Az utána következő főigazgató, Tiba Sándor (Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvére) kapta azt a feladatot, hogy racionalizáljon, és egy "szuperkórházzá" vonja össze a megyei és a városi kórházat. Ez 2017. április elsején meg is történt, így jött létre az egyesített Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Tiba azonban ehhez átvilágíttatta a kórház fennálló szerződéseit, amelyek között több problémás kontraktust talált. A legfurcsább a Medcenterrel fennálló szerződés volt, amely miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást is indított.  

Kiderült ugyanis, hogy a szerződés az immár állami kézbe került kórház számára rendkívül előnytelen. A cég 2 milliárdos bankhitelből vásárolta meg az eszközöket, miközben a kórház a Medcenternek 2006 és 2017 között különböző jogcímeken több mint 8 milliárd forintot fizetett ki. Az is kiderült, hogy a rosszul kiszámított díjelemek miatt a kórház csaknem 1 milliárd forinttal többet fizetett ki a cégnek, mint ami a szerződésből ténylegesen következett volna.  

2017 szeptemberétől Tiba Sándor főigazgató nem fizette a sugárterápiás eszközöket üzemeltető szolgáltatónak a havi 50-60 millió forintos díjat, már csak azért sem, mert az onkológiai centrumban működő 4 gyorsító közül kettő ekkor nem működött, holott a karbantartás és javítás a cég dolga lett volna. Kemény jogvita indult, ami szabályos háborúvá fejlődött, és egy idő után már a betegellátást is veszélybe sodorta. A Medcenter felmondta a szerződést a kórházzal, emiatt az onkológiai centrumban dolgozó alkalmazottak két hónapig nem kaptak fizetést. A dolgozókat aztán átvette a kórház. 2018. január végén egy újabb sugárkezelésre használt gyorsító romlott el. A Medcenter jelezte a kórháznak, hogy nem használhatják a cég eszközeit, a kórház vezetése azonban a 160 sugárkezelésre váró beteg érdekében úgy döntött: cég tiltása ellenére maga szerelteti meg a berendezéseket. 

Újabb váratlan fordulat volt, amikor 2018 februárjában Tiba Sándor számára is meglepő módon felmentették őt a főigazgatói tisztség alól. A főigazgató ezután az a Révész János lett, aki korábban a Medcenter által irányított onkológiai centrum vezetője volt. Révész főigazgatói megbízását különbözőképpen interpretálták helyi és országos szinten. Voltak olyan spekulációk is, amelyek szerint Révész visszahelyezésével egy másik (természetesen fideszes) üzleti kör akar majd beszállni az onkológiai eszközök láthatóan jól jövedelmező magánosításába, de ennek egyelőre nem látszanak a jelei.

Sokkal valószínűbb a másik verzió. Révész János onkológusként Kásler régi embere, és feladata a rendcsinálás, a privát és állami érdekeltségek szétválasztása az egészségügyben. Ugyan Révész János korábban a medcenteres onkológiai centrumot vezette, információink szerint a kórház és a cég harcában ő is azon az állásponton volt, hogy jobb, ha állami kézben vannak a sugárterápiás eszközök. Révész János 2018 áprilisi kinevezésekor a helyi lapnak küldött nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy a "miskolci kórházban a beteg­ellátásban technológiai külső közreműködő nem vesz részt, az ezzel kapcsolatos jogviszony lezárult." A kormányhoz közel álló Magyar Nemzet hétfői cikkében is azt érzékeltette, hogy Révész elmozdítása azoknak az üzleti köröknek állna érdekében, amelyek ismét szeretnének állami kórházakban megjelenni.   

Révész János részletekbe menő kérdéseimre azt válaszolta: a folyamatban lévő hatósági vizsgálatok miatt érdemben nem tud reagálni a feltett kérdésekre, "a kommunikációs kereteket illetően jelenleg is egyeztetés folyik a tárcával", de hamarosan sajtótájékoztatót tartanak.

(Borítókép: ABorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szülészete - fotó: misekszuleszet.hu )