Megújulnak a nemzeti parkok, 41 tájegység jön létre az igazgatóságokon belül

Tájegységi szervezetekkel bővülve újulnak meg a nemzeti parkok igazgatóságai – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István közölte, hogy a 10 igazgatóságon belül a természetvédelmi feladatok ellátására 41 tájegység jön létre. Vezetésükért a tájegységvezetők felelnek, személyi állományuk pedig a vagyonkezelést, a monitorozást, a területi őrzést és a helyben jellemző tevékenységeket egyaránt ellátja.

Az igazgatóságok felépítése egységesül, szervezeti egységei hasonló elnevezéssel hasonló feladatokat kapnak. A természetvédelmi őrök munkájában a hatósági jellegű szerep helyett előtérbe kerül a szolgáltatói-tanácsadói tevékenység – tette hozzá Nagy István. Az igazgatóságok feladatkörei jelentősen kibővültek az utóbbi években, így ezt a szabályozásnak és a szervezeti felépítésnek is követnie kell – indokolta az átalakítást a tárcavezető.

A nemzeti parkok igazgatóságai 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. Ennek a felét maguk gondozzák, a többi 150 ezer hektárt csaknem 2 ezer gazdálkodóval együttműködve tartják fönn.

Nagy István arra számít, hogy a tájegységi modell választ adhat a nemzeti parkok előtt álló kihívásokra. Várakozása szerint az átszervezés hozzájárul a hosszú távú működőképességhez és az átláthatósághoz. Az új rendszer az igazgatóságokat is támogatja abban, hogy szolgáltató, tanácsadó és támogató intézményként központi szerepet tölthessenek be egy-egy térség fejlesztésében – tette hozzá.

ÁSZ-ellenőrzés

Az ÁSZ tavaly decemberben lezárta a nemzeti parkok ellenőrzését, itt olvasható az összes jelentés. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságáról például azt írták: 

„Belső kontrollrendszerét nem működtette szabályszerűen, így nem volt biztosított a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodás. A pénzügyi-számviteli elektronikus információs rendszerből származó adatok megbízhatóságának hiányában az elszámoltathatóság, átláthatóság feltételei nem voltak biztosítottak. Az integritáskontrollok kiépítettsége nem járult hozzá a korrupciós kockázatok mérsékléséhez.” 

Az esztergomi székhelyű Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságról ugyanezt.

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságról, az őriszentpéteri székhelyű Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságról, illetve az egri székhelyű Bükki Nemzeti Park Igazgatóságról szintén hasonlókat írtak. 

Nőtt a látogatószám

Az agrárminiszter szerint a nemzeti parkok ökoturisztikai létesítményeinek száma 276-ról 349-re emelkedett, a területükön élő őshonos állatállomány egyedszáma pedig 2010 óta majdnem a másfélszeresére nőtt, így 2018-ban meghaladta a 14 ezret. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vadgazdálkodást is végeznek a vadászati jogosultságuk alatt álló majdnem 200 ezer hektárnyi területen.

A miniszter a fejlesztéseknek tulajdonítja, hogy a nemzeti parkokban a látogatók száma 1,3 millióról 1,6 millióra nőtt 8 év alatt. Elismerően szólt arról is, hogy az igazgatóságok monitorozó rendszerrel folyamatosan figyelik a környezet változásait, 100 ezer hektáron tudták javítani az élőhelyek állapotát, és jelenleg is számos fajmegőrzési projektben dolgoznak együtt más országok szakembereivel.