Mi az a kihirdetett veszélyhelyzet, és mire jó?

A kormány a koronavírus miatt az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet rendelt el. A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös része, a békétől, általánosabban az állami működés általános szabályaitól eltérő időszakok bővített eszköztárú kezelésének joga, írja Till Szabolcs honvéd ezredes a Különleges jogrend című tanulmányában.

A veszélyhelyzet elrendelésével az Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény is foglalkozik.

Az Alaptörvény 53. cikke szerint a kormány 

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén

hirdethet ki veszélyhelyzetet. Hagyományosan természeti katasztrófahelyzeteknél használja ezt a lehetőséget a kormány, legutóbb a 2013-as nagy árvíz idején rendelt el Orbán Viktor részleges veszélyhelyzetet. Akkor nem az egész országra szólt, csak a jócskán megáradt Duna területeire. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye egészét, valamint Pest megye és a főváros egyes területein élt a veszélyhelyzet.

A veszélyhelyzetről azt érdemes tudni, hogy

• a kormány ilyenkor rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A sarkalatos törvény olyan törvény, amihez szükséges az országgyűlési képviselők kétharmadának beleegyezése.
• a kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete alapesetben 15 napig hatályos, de meghosszabbítható.
• a veszélyhelyzet megszűnésével a kormány kihirdetett rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Milyen rendelkezéseket hozhat a kormány veszélyhelyzetben?

A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesen ír az esetleges szabályokról és rendelkezésekről, amiket a kormány meghatározhat ebben a különleges helyzetben. A lényeg, hogy 

összegezve a leglényegesebbeket, ezeket:

• korlátozhatják a járműforgalmat (közútit, légit, vízit is),
• bezárhatják az oktatási intézményeket,
• korlátozhatják a lakosság közterületi tartózkodását,
• lefújhatják a rendezvényeket, gyűléseket,
• szabályozhatják, ki jöhet be az országba, ki mehet ki és ki hova utazhat országon belül,
• elrendelhetnek kitelepítést,
• elrendelhetnek kijárási tilalmat,
• ideiglenesen államosíthatnak cégeket: „veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható”,
• ideiglenes polgári védelmi szolgálatot is elrendelhetnek.

Az Eötvös Károly Intézet (Ekint) közleménye szerint veszélyhelyzet elrendelése súlyosan korlátozhatja az egyén jogait és szabadságait, sőt, a különleges jogrend lehetővé teheti, hogy a kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével.

Közleményük szerint a különleges jogrend idején például

• a szabad véleménynyilvánítás joga a kormány belátása szerint szűkíthető, korlátozva az információáramlást,
• a családtagokkal való kapcsolattartást,
• a tájékozódást a járványügyi helyzetről.

„A Kormány köteles indokolni, hogy a járványügyi intézkedések elrendelését meghaladóan miért szükséges az alapvető jogok széles körének korlátozását lehetővé tevő különleges jogrend bevezetése” – fogalmaz az Ekint közleménye.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)