Civil szervezetek tiltakoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat ellen

Civil jogvédő szervezetek közleményt adtak ki a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatról. Ebben azt írják, hogy a

a törvényjavaslat a benyújtott változatában nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.

Pénteken a Parlament oldalán jelent meg  a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat, amely a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbításáról” szól. Az indoklás szerint a törvényjavaslat célja, „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.

 A törvényjavaslat legfontosabb pontjai:

• A kormány a veszélyhelyzetben "a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat".
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, "a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható".
• "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak."
• "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak".

A civil szervezetek ezzel szemben olyan törvény elfogadását tartják szükségesnek, amely megfelel az alábbi szempontoknak: 

1. A különleges jogrendként bevezetett veszélyhelyzet nem alkotmányon kívüli helyzet, és nem is szabad hagyni, hogy azzá váljon. 
2. A különleges jogrend nem tarthat örökké, csak előre meghatározott időre szólhat, amely szükség esetén meghosszabbítható akkor, ha a veszély továbbra is fennáll.
3.  A jogállami működés alapvető szabályai nem írhatók felül járványügyi vészhelyzetben sem.
4. Az alapvető jogok a veszélyhelyzetben is megilletik a polgárokat. Azok csak a veszély elhárítása érdekében korlátozhatók.

Javasolják, hogy 

•  az Országgyűlés csak meghatározott időre adjon különleges jogrendi felhatalmazást a kormánynak,
• átmenetileg szélesítsék azok körét, akik az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezhetik, az érintettségtől független normakontrollt bármely országgyűlési képviselő vagy legalább frakcióvezető indítványozhasson,
• rövid, például háromnapos határidőt állapítsanak meg az Alkotmánybíróság számára a különleges jogrenddel, különleges jogrendi intézkedésekkel összefüggő indítványok érdemi eldöntésére. 

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!