Magyarország szorosabbra fűzi kapcsolatait Kirgizisztánnal

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint ötvenmillió dolláros magyar–kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen a vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.

A miniszterelnök, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel, arról is beszámolt, hogy „a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya” a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, ennek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hogy hamarosan megindulhat a járat.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy a kirgiz elnök érkezését áprilisra várták, de a koronavírus-járvány ezt lehetetlenné tette. Emlékeztetett: Magyarország a járvány első szakaszában gyakorlatilag megállította az életet, mivel egy ismeretlen ellenséggel állt szemben. A mostani, második hullámban azonban más a védekezés, amelynek vezérfonala, hogy az országnak működnie kell.

A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma hetvenöt állami ösztöndíjat biztosít kirgiz diákoknak, ezt százötvenre emelik. Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban.

A miniszterelnök kiemelte: a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette, országában nyilvántartják, hogy

kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk.

Nemsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is összekapcsolódott a két ország sorsa, mert amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították a szovjet csapatokat és felbomlott a Szovjetunió, akkor „az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét" – mutatott rá Orbán Viktor.

A sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél tizenhárom megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar–kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.

Magyar–kirgiz üzleti fórumot is tartottak, ezen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: magyar–kirgiz fejlesztési alapot állítanak fel, ebben az Eximbank ötvenmillió dollárral vesz részt. Ez az összeg a magyar–kirgiz vállalatok közötti kapcsolatok finanszírozására szolgál.