Ijesztő adatok jöttek a tüdőrákról, vezeti a halálozási statisztikákat
További Belföld cikkek
- Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Most is szükség van Közép-Európa hangjára, véleményére
- Átlátszó: Leuralta Újbuda zöldítési közbeszerzéseit egy cégcsoport
- Száz tonnányi rákkeltő vegyszert szállítanak el az Illatos útról
- Miért jön most Kína elnöke Budapestre?
A rákbetegségek közül világviszonylatban a tüdőrák a leggyakoribb (az összes diagnosztizált eset 11,6 százaléka) és egyben a legtöbb haláleset okozója is a daganatos megbetegedések között.
Évente 1,74 millió ember veszíti életét tüdőrákban.
A novemberi Nemzetközi Tüdőrák Hónap apropóján a daganatok.hu arról ír, hogy a közepes jövedelmű országokban az ötéves túlélési ráta
- tüdőrák-típusoknál alig 19 százalék,
- miközben vastagbélráknál 71 százalék,
- mellráknál 85 százalék,
- prosztatarák esetén pedig csaknem 99 százalék.
A koronavírus-fertőzés kiemelt kockázat a COPD-betegek számára
Halálozási arányuk hétszer magasabb, mint egy egészséges embereké.
A tüdőrákos betegek száma várhatóan tovább fog növekedni, 2030-ra 2,89 millió betegre számítanak világviszonylatban, ami a jelenlegi számokhoz képest 38 százalékos növekedést jelent. Az ijesztő statisztikák sorába tartozik az a fontos adat is, hogy a tüdőrák okozta halálozás 80 százaléka a dohányzás számlájára írható.
Miért annyira káros a dohányzás?
A statisztika szerint a dohányzás jelenti a legnagyobb rizikótényezőt a tüdőrák kialakulásában. A dohányzáskor meggyújtott cigaretta füstjében ugyanis több mint 8000 különböző vegyi anyag található, amelyek közül számos vegyület karcinogén, azaz rákkeltő. A dohányfüstben található káros anyagok közül leginkább a kátrány, azaz az égéstermék az, amelyik daganatot okozhat a szervezetben, de sok más módon is gyengíti az emberi szervezetet a dohányzás: a nikotin függőséget okoz, az égés során keletkező szénmonoxid pedig a szervek oxigénellátását gátolja.
Mindebből bőségesen jut a passzív dohányosoknak is, akik belélegzik a közvetlen dohányfüstöt és a dohányzók által kifújt füstöt is, így ők is ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. Szemléletes példa, hogy
- egy füstös helyen eltöltött 2 óra annyit jelent, mintha a nemdohányzó 4 szál cigarettát szívott volna el,
- ha meg egy autóban kell elviselni más dohányzását, akkor egy óra alatt 3 szál cigarettát „füstöl el” a nemdohányzó utas is.
Félmillió krónikus tüdőbeteg is élhet Magyarországon
A tüdőgondozók szerint 180-200 ezer tüdőbeteg él hazánkban, az orvosok szerint viszont jóval több.
Miből tudhatjuk, hogy baj van?
A szakemberek szerint fontos, hogy 50 éves kor felett évente elmenjen mindenki szűrővizsgálatra. A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb.
A tüdőrák kialakulásakor kóros sejtnövekedés következik be, amely befolyásolja a tüdőfunkciót, ami kezdetben négy jellegzetes tünetet okozhat:
- köhögés vagy annak megváltozása,
- vérköpet megjelenése,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom.
Ezek észlelésekor fontos azonnal felkeresni a háziorvost, aki további vizsgálatokkal egyértelműsítheti a betegséget. Ugyanakkor lehet a beteg tünetmentes, így a betegséget néha csak véletlenül, egy más területre irányuló orvosi vizsgálat során diagnosztizálják.