Hatpárti szorításban az ellenzéki előválasztás

DBZOL20201015011
2021.03.03. 08:09
Az összefogás garanciákat akar, a civilek demokratikusabb feltételeket szeretnének, a kis pártok helyet követelnek maguknak.

Az ellenzéki együttműködés hat pártja megállapodott abban, hogy mind a 106 választókerületben előválasztásokat tartanak, a lebonyolítással pedig az általuk felállított Országos Előválasztási Bizottságot bízzák meg. Az eddig ismertetett előválasztási feltételek nem mindenki tetszését nyerték el, az összefogáson kívüli kisebb szereplők csorbulni látják mozgásterüket. Ugyanakkor a hat ellenzéki párt olyan játékszabályokat igyekszik megteremteni, amelyekkel kizárhatják, hogy a kormányoldal meghekkelhesse az előválasztás folyamatát.

A Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményükben „a demokrácia valódi ünnepének” nevezték az előválasztást, mert lehetővé tennék, hogy a civilek is elindulhassanak rajta.

Csakhogy ennek az a feltétele, hogy „a hatékony közös kormányzás érdekében” előre jelezniük kell:

a hat szervezőpárt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munkában.

Az ellenzéki együttműködés pártjai szerint „a közös kormányzás ugyanis közös felelősséget is jelent”.

Ez a kitétel felvetette azt a kérdést, hogy ha egy szereplő nem része az ellenzéki együttműködésnek, és saját „arcélét” megőrizve nem is szeretne az lenni, de egyetért a kormányváltás céljával, akkor hogyan tud részt venni az előválasztáson.

Márki-Zay rábólintott, Pálinkás aggódik

A Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, mivel nem párt, nem tagja a hatpárti egyeztetéseknek, de támogatja az ellenzéki együttműködést. Az elmúlt hetekben több civil jelöltet is előválasztásra ajánlott a mozgalom.

A hat párt legutóbbi bejelentése után Márki-Zay Péter a Hódpressnek azt mondta: egyet tud érteni az ellenzéki előválasztási feltételekkel, illetve azt is elfogadhatónak tartja, hogy a civileknek is majd be kell ülnie valamelyik ellenzéki frakcióba, a függetlenség megőrzését azonban fontosnak tartja.

Márki-Zay Péter szerint ezért jelenleg most arról folyik vita, hogy a csatlakozás az előválasztás előtt nyilvános legyen vagy sem.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, Pálinkás József által tavaly ősszel alapított Új Világ Néppárt aggodalmát fejezte ki a bejelentett előválasztási feltételek miatt. A párt számára nem egyértelmű, hogy egyáltalán elindulhatnak-e jelöltjeikkel önállóan az előválasztáson.

Az sem világos, hogy amennyiben az Új Világ Néppárt jelöltjei kellő számban megnyerik az előválasztást, és azt követően a körzeteikben az országgyűlési választást, akkor az Új Világ Néppárt alakíthat-e önálló frakciót a parlamentben

– közölték.

Pálinkásék arra kérték az ellenzéki együttműködés pártjait, hogy nyilatkozzanak egyértelműen:

lehetővé teszik-e további, szintén kormányváltást kívánó pártok indulását az előválasztásokon.

A hat párt kézben tartja a játékszabályokat

Az Indexnek a hatpárti egyeztetésekre rálátó források arról beszéltek, hogy bár még számos részletszabályozás kidolgozásra vár az előválasztásokkal kapcsolatban, a szigorú feltételekre garanciaként tekintenek.

Az ellenzéki pártok szeretnék elkerülni annak a lehetőségét, hogy olyan jelöltek nyerhessenek előválasztást, majd választást, akik aztán átülnek a Fidesz–KDNP frakciójába.

Sok mindent láttunk már, és sok mindent el is tudunk képzelni. Az előválasztási feltételek a biztonság megteremtéséről szólnak

– nyilatkozta az Index egyik névtelenséget kérő forrása.

Arra a kérdésre, hogy Pálinkás József pártjának jelöltjei elindulhatnak-e az előválasztáson, azt mondta: elindulhatnak, de jelen állás szerint a kitétel, hogy előre meg kell nevezniük, a hat párt leendő frakciói közül melyikhez csatlakoznak, rájuk is vonatkozik. Azt is hozzátette, nem várható, hogy a hat párt ebben engedne a későbbiekben.

Egy másik forrásunk szerint civil részről továbbra is erőteljes lobbi zajlik azért, hogy a hat párt minél szélesebbre tárja az előválasztás kapuját. Már a civil jelöltek bevonását is hosszú egyeztetések előzték meg, az ebben érdekelt szereplők pedig tovább puhítanák a feltételeket, a biztonságot szavatoló garanciákat figyelembe véve.

Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója az előválasztási feltételekről az Indexnek azt mondta, a pártok a későbbi kormányozhatóság és a saját választóik érdekében hoztak logikus döntést.

A szakember szerint az ellenzéki együttműködés pártjai csak akkor tudják a közös célokat és a választóik érdekeit hatékonyan képviselni, ha hozzájuk lojális politikusok kerülnek be a parlamentbe, és nem politikai kalandorok.

Biztos, hogy nem „az egy az egy ellen” lesz

Az előválasztásban már biztos nem vesz részt az ellenzéki Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM), amely saját jelölteket indít, és a párt alapítóját, Szanyi Tibort nevezte meg miniszterelnök-jelöltként.

A párt nélküliek pártja, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szintén kimarad az előválasztásból, és különutas marad továbbra is.

A Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a kormányoldallal, de az ellenzéki együttműködés pártjaival szemben is meghatározza magát. A párt miniszterelnök-jelöltként Toroczkai Lászlót indítja.

A Polgári Választ alapító, exjobbikos Bencsik János szerint „Orbán Viktor pezsgőt bonthat” az előválasztási feltételek miatt. A mozgalom azok támogatására számít, akik nem szimpatizálnak a hatpárti ellenzékkel, de le akarják váltani a kormányt.

A Munkáspárt és a Volner Párt jelöltjei esetében is borítékolható, hogy nem találkozunk velük előválasztásokon. (A kis pártokról itt írtunk részletesebben.)

Civil segítség az előválasztásokhoz

Az előválasztás megszervezésének koordinálása és ellenőrzése az Országos Előválasztási Bizottság feladata lesz. Ennek a testületnek a tagjait a hat párt szakértői adják majd, és bár az előválasztás kérdéseiben a végső szó minden esetben a bizottságé lesz, a hat párt nem zárkózik el attól, hogy kívülről is érkezzen segítség, illetve építő javaslat. Az előválasztás költségeit a hat párt vállalja, és az alapítványaikon keresztül fogják finanszírozni.

Az előválasztás lebonyolításában meghatározó szerepe lehet a Civil Választási Bizottságnak (CVB), amely a 2019-es budapesti előválasztások megszervezésében is együttműködött az összefogás pártjaival.

Újabb szervezetek és civil csoportok bevonásával kiegészülve a 2021-es előválasztásokra is megalakult a Magyar György vezette bizottság.

A CVB tagsága olyan természetes és jogi személyekből áll, akik előválasztásokon jelöltként vagy jelölő szervezetként nem vesznek részt. A Civil Választási Bizottság célja, hogy független, pártatlan, az előválasztásokat elősegítő és ellenőrző intézményként növelje az előválasztás intézményébe vetett közbizalmat. Célja továbbá maximalizálni a folyamatban való részvételt, garantálni az átláthatóságot a szavazók számára, és esélyegyenlőséget biztosítani a jelöltek között. A CVB kész szerepet vállalni az országos, a regionális és a helyi előválasztási bizottságok munkájában

– olvasható a kiadott közleményben.

A Civil Választási Bizottság tagszervezetei közé tartozik

  • a polgári kezdeményezések online kommunikációjának helyt adó aHang,
  • a független civil szavazatszámlálást célul kitűző Számoljuk együtt mozgalom,
  • a Nyomtass te is! mozgalom,
  • az ellenzéki programalkotáshoz javaslatokat kidolgozó Ellenzéki Együttműködés (ELEGY),
  • a társadalmi párbeszéd erősítésében érdekelt Tabumentes Egyesület,
  • az összellenzéki tüntetések egyik szervezője, a Civilek a Demokráciáért Egyesület, 
  • valamint a politikai kultúra megújításáért tevékenykedő Főnix Mozgalom.

A bizottság szerepével kapcsolatban keddi sajtótájékoztatójukon Magyar György azt mondta, felkérési alapon vesznek részt az előválasztásban, illetve nagy valószínűséggel a pártok igénybe fogják venni a szolgáltatásaikat.

Az Index hatpárti forrásai is megerősítették, hogy a CVB részvétele az előválasztás lebonyolításában valószínűsíthető, mint ahogy a javaslataik beépítése is.

Magyar György volt az első, aki a nyilvánosság előtt felvetette, hogy kétfordulós lehetne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása. Ezt a hat párt azóta deklarálta is.

A Civil Választási Bizottság elnöke arról is beszélt korábban, hogy az eredményes előválasztási folyamat érdekében belépési és érvényességi küszöböt is meghatároznának. A pártok végül úgy döntöttek, hogy a képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése szükséges az induláshoz.

Egyelőre még nem dőlt el, milyen módon történhet majd a jelöltek ajánlásának összegyűjtése, valamint pontosan hogyan lehet majd szavazni az előválasztáson.

A Civil Választási Bizottság sajtótájékoztatóján az aHang alapítói arról tájékoztattak, hogy az elmúlt időszakban több online lehetőségen és fejlesztésen is dolgoztak, amelyek hitelesíteni tudják a szavazókat.

A járványhelyzet miatt kézenfekvő az online megoldás, de a pártokat leginkább a biztonsági és a hitelesítési kérdések foglalkoztatják. Vagyis olyan lehetőséget szeretnének, amellyel garantálhatóak az induláshoz szükséges egyenlő esélyek, továbbá az, hogy az eredmény tisztasága megkérdőjelezhetetlen legyen, és a kormányoldal semmiképpen se tudjon kívülről beavatkozni.

A részletek kidolgozása még folyamatban van, de 1-2 hónapon belül ezek is tisztázódhatnak. Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy az előválasztás augusztus 23-án indul, és október 23-ig minden kérdést eldöntenek. Azt is elárulta, hogy lesz egy olyan versenyszabályzat, etikai kódex, ami alapvetéseket tartalmaz a kampánnyal kapcsolatban.

Márciusban ismét összeülnek a pártelnökök, és pár vitás pontot még lezárnak. Áprilistól lesz megismerhető a versenyszabályzat, majd megindul az olyan szervezetek és civilek bevonása, akik segítenek a lebonyolításban.

(Borítókép: Külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák Budapesten a Nemzeti Választási Irodában 2020. október 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)