Orbán Viktor a nyugati gondolatok apokaliptikus hangulatáról beszélt

image 6483441 (8)
2021.09.09. 18:56 Módosítva: 2021.09.09. 18:58
„Az EU 2007-ben a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2020-ban már csak 18 százalékot. Korábban a világ beruházásainak a 81 százaléka a Nyugathoz volt köthető, 2019-ben a Nyugatnak csak 31 százalék maradt, miközben a Kelet részesedése 66 százalékra növekedett” – jelentette ki az Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján Orbán Viktor, utalva arra, hogy a nyugati országok egyre kisebb befolyást gyakorolnak a világra.

Orbán Viktor miniszterelnök az MCC diákjainak azt mondta, páratlanul nehéz és nagyszerű évtizedek várnak a nemzedékükre. Méltatta az évnyitó főelőadóját, a brit történészt, akinek könyvei rendkívüli jelentőséggel bírnak.

A miniszterelnök kifejtette: a politikai vezetők feladata az, hogy segítsék a saját népüket, hogy felkészüljenek a kihívásokra. Ez a munka azonban akkor végezhető el, ha a vezetők tudják, értik vagy legalább sejtik, hogyan formálódik a körülöttünk lévő világ. De ezt senki sem tudja biztosan, ezért nagy szellemekre van szükség, akik egymással is tudnak vitatkozni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Niall Ferguson könyvéből értette meg, hogy Kína és India felemelkedésében nincs semmi rendkívüli. A világgazdaság centruma keleten van. Kiemelte: az a tény, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, egyáltalán nem az ördögtől való, de lelkileg megviseli a szellemi elsőségére oly büszke Európát és a világ katonai vezetéséhez szokott Egyesült Államokat.

A miniszterelnök feltette a kérdést: hogy volt lehetséges hogy négyszáz évig a Nyugat járt a világ előtt? Szerinte ez szorul magyarázatra. Azt mondta: megértette, hogy a technikai eszközökön, újszerű intézményeken, tudományos felfedezéseken túl mindvégig ott volt a Nyugat kivételesség- és küldetéstudata is, ez pedig inspirációt és önbizalmat adott neki. Az a meggyőződés, hogy a nyugati embernek feladata van a világban, a világgal, és cselekednie kell, hogy ezt a feladatot beteljesítse – fejtette ki Orbán Viktor. 

Azt is mondta, a nyugati küldetésnek szellemi spirituális alapjai vannak, amelyek a kereszténységen alapulnak. Hozzátette: hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció és a Nyugat küldetésének mérlege alapvetően pozitív. Valami azonban megváltozott a XXI. század elejére. Éppen akkor, amikor az angolszászok vezette Nyugat a legfényesebb győzelmét könyvelhette el azzal, hogy megnyerte a hidegháborút. A nyugati társadalmak mostani gondolkodását egyre inkább apokaliptikus hangulat jellemzi. Amerikában a neomarxisták veszik át az intézmények irányítását, miközben a konzervatívokat kiiktatják.

Mi, közép-európaiak úgy látjuk, hogy a Nyugat fokozatosan elvesztette a hitét a saját küldetésében, és arról beszél, hogy a történelem hamarosan véget ér. Egyes időszakokat átértelmez, kitöröl, szégyell, de semmit sem tud a helyébe állítani

– fejtette ki Orbán Viktor.

Azt is mondta: ma a nyílt társadalom a Nyugat egyetlen ideológiailag konzisztensnek tekinthető szellemi irányzata. A nyílt társadalom koncepciója azonban megfosztotta a Nyugatot saját értékébe és küldetésébe vetett hitétől, és a muszlim dagály, továbbá Ázsia felemelkedése idején meggátolja, hogy a Nyugat saját küldetését állítsa szembe a felemelkedő erőközpontokkal.

Mi itt, Közép-Európában úgy gondoljuk, hogy küldetés nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Nem hisszük, hogy valaki úgy juthat előre, hogy közben elveszti a hitét abban, hogy amit csinál, az fontos és magasabb értelme is van. Aki elveszti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját is, és végül eljelentéktelenedik

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök kijelentette: a mindenkori magyar szellemi elit onnan ismerszik meg, hogy nemcsak érzi, hanem tudatában is van a magyar küldetésnek. Azt is mondta: összhangban a saját karriercéljaival a szellemi emberek feladata errefelé az, hogy megértsék ezt a küldetést, reflektáljanak rá, megragadják a küldetés lényegét, leírják és felkínálják azoknak, akik nem szellemi hivatást űznek. „A magyar szellemi elit állapota nemzetstratégiai kérdés” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint a tehetséggondozás a magyar nemzet egyik legnagyobb kihívása és erőforrása is egyben. Az MCC diákjainak azt mondta: ezeregyszáz év súlya nyomja a vállukat, legyenek érte hálásak, tegyék, amit tenniük kell.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)