Összekaptak a megállókon, káosz egy budai villamosvonalon

D MTZ20180903021
2021.09.10. 12:04
Nemcsak a közlekedési szakértők, hanem pártpolitikai hovatartozástól függetlenül a fővárosi politikusok is egyetértenek abban, hogy Buda és ezzel Budapest egyik legfontosabb kötöttpályás közlekedési korridorja a Szilágyi Erzsébet fasor. Naponta 100 ezer utas használja az 56-os, az 59-es és a 61-es villamost. A vonal azonban katasztrofális állapotban van, a végét járja.

A villamosszakasz kétségbeejtő állapotára pontos indikátor, hogy szinte végig jelentős sebességkorlátozások vannak érvényben. A Széll Kálmán tér felől, legalább 8 helyen, így a tér utáni balos ívben (20 km/h), a Nyúl utcától a Szent János Kórházig (35 km/h), a Városmajornál (15 km/h), a Szent János Kórház és a Nagyajtai utca között (30 km/h, de van, ahol 10 km/h), a Hűvösvölgyi ívekben (10 km/h). A vonal nem akadálymentes, ezért kizárólag magas padlós szerelvények közlekednek.

Mi sem mutatja jobban, hogy a probléma nem új keletű, minthogy a Budapesti Közlekedési Központ Tarlós István főpolgármester városvezetése alatt, még 2017-ben 26 villamost hívott le a 2014-ben kötött villamosbeszerzési szerződés opciójából. Ebből 21 villamost a támogatási szerződés szerint az 50-es, 56–56A-s villamosvonalakra szántak annak érdekében, hogy az akadálymentes szolgáltatást és a klimatizálást ezekre a forgalmas vonalakra, közte Buda elsődleges nyugat–keleti irányú villamosvonalára is kiterjesszék.

Ezt a beszerzést a magyar állam európai uniós forrásokból 17,6 milliárd forinttal támogatta. Készült egy megvalósíthatósági tanulmány is az ügyben, amely több akadálymentesítési feladatot is megjelölt, nagyjából 3 milliárd forint értékben.

Ezeket a főváros akkori vezetése saját finanszírozásban tervezte megvalósítani. Ennek ellenére a vonalak akadálymentesítése évek óta csúszik.  

A járműbeszerzés támogatási szerződésébe csak az 50-es villamosvonal 4 megállójának akadálymentesítése került be, mintegy 420 millió forint elszámolható költséggel. Nemcsak Isten malmai őrölnek lassan, hanem a fővárosi döntéshozók sem kapkodnak: az akadálymentesítés ebben a 4 megállóban idén nyáron megkezdődött, igaz, az eredeti támogatási szerződésben lévő összeghez képest több mint kétszeres áron, bruttó 985 millió forintért. 

A BKK még tavaly novemberben is azt kommunikálta, hogy a megrendelt CAF-villamosok várhatóan idén ősztől rendeltetésszerűen megjelennek az 50-es és 56/56A-s villamosvonalakon. Nemrég a 14-es villamosvonalra is irányítottak CAF-villamosokat.

Kis túlzással ma már mindenhol közlekednek modern CAF-szerelvények, csak ott nem, ahol kellene.

Ennek oka – Karácsony Gergely főpolgármester hivatalának egy 2021. tavaszi feljegyzése alapján –, hogy a BKK/BKV az akadálymentesítési beavatkozásokon túl áramellátási beavatkozásokat (áramellátási hálózat felújítása és bővítése) és pályafelújítást is szükségesnek tart mind az 50-es, mind pedig az 56/56A-s vonalakon ahhoz, hogy a korszerű CAF-szerelvények közlekedni tudjanak. A teljes beruházás tervezett összes költsége így viszont a korábbi 3 milliárd forintról 10-11 milliárd forintra nőtt. Budapest vezetése ehhez a tervhez nem rendelkezik megfelelő forrással, a finanszírozást teljes egészében az államtól, illetve az Európai Uniótól várják. 

Szintén a Főpolgármesteri Hivatalból származó feljegyzésből derül ki az is, hogy műszaki megfontolásokból, a helyi közösségek és illetékesek megkérdezése nélkül

a két, minimális forgalommal rendelkező és kellően sűrű párhuzamos buszforgalommal kiszolgált Nyúl utca és Nagyajtai utca megállóhelyek megszüntetésre kerülnek.

Budapest vezetése szerint az érintett megállók felszálló utasforgalma elenyésző, ráadásul számos párhuzamos buszjárattal el lehet jutni a Széll Kálmán térre. Azt is hozzáteszik, hogy a tervek 2021 végére rendelkeznek az összes szükséges engedéllyel, a kivitelezés pedig jövőre indulhat, nagyjából 7 milliárd forintos költségvetéssel. 

A megállók kivégzése különösen annak fényében meglepő, hogy Hajnal Miklós, a BKK felügyelőbizottságának elnöke, a Momentum Budapest 3. választókerületében – amelyet keresztülszel a Szilágyi Erzsébet fasori villamosvonal is – induló képviselőjelöltje éppen a napokban bemutatott programjában tett ígéretet arra, hogy a helyi közösségek beleegyezése nélkül nem hoz a város ilyen döntéseket. 

Hogy az érintett lakosságnak lenne véleménye, azt jól mutatja, hogy a Nagyajtai utcai villamosmegálló megszüntetésének fővárosi terve ellen tiltakozva a Budapesti-Pasaréti Református Egyházközösség és a Baár–Madas Református Gimnázium vezetése idén tavasszal közös levélben fordultak az illetékes országgyűlési képviselőkhöz és Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárhoz a megálló megtartása mellett érvelve, mondván: ez a megálló elsősorban a gyülekezet Torockó téri templomának elsődleges megközelítését szolgálja. Levelükben hangsúlyozzák, hogy a gyülekezetet nagy számban látogatják nemcsak idősek, de fiatal gyermekesek is, így nemhogy megszüntetni nem szabad, de a megállót mielőbb akadálymentesíteni szükséges. 

A Nyúl utcai villamosmegálló megszűnésével is az a furcsa helyzet állna elő, mint a Nagyajtai megálló esetében, 

vagyis az érintett lakosok rosszabb helyzetbe kerülnek a felújítást követően, mint korábban voltak.

A Nyúl utcai megálló ugyanis a Városmajori park egyik közösségi közlekedési kapuja, aminek felszámolása közvetlenül rontja a közösségi és a rekreációs felületek tömegközlekedéssel történő elérhetőségét, így közvetett módon a parkba irányuló gépjárműforgalom növekedéséhez vezetne. Ez pedig mind a jobb-, mind a baloldali politikusoknak rosszul jönne a választási kampányban. 

(Borítókép: Utasok szállnak le az 56A villamosról a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron a Budagyöngye megállónál 2018. szeptember 3-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)