Kiderült, hogy kik szavaztak Márki-Zay Péterre, és kik támogatták Dobrev Klárát

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói az egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. Céljuk elsősorban az volt, hogy feltérképezzék a Budapesten előválasztók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeit.

652 előválasztót kértek a részvételre, közülük 440 fő kezdte meg a kérdőív kitöltését, és közülük saját bevallás szerint 124-en voksoltak Dobrev Klárára, 233-an Márki-Zay Péterre. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a budapesti sátrakban leadott szavazatok 39 százalékát Dobrev Klára, 61 százalékát Márki-Zay Péter kapta, így a kutatás csak 4 százalékkal tért el a tényleges eredménytől.

A felmérés alapján Dobrev Klára népszerűbb volt a nők és az idősebbek között, de éles különbség van az iskolai végzettséget tekintve is.

• Dobrev Klára választóinak átlagéletkora 67 év, Márki-Zay Péter szavazóinak 44 év.
• Dobrev Klára választóinak kétharmada középfokú, harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, Márki-Zay Péter esetében az arány pont fordított.
• Márki-Zay Péter támogatóinak 14 százaléka még tanuló, Dobrev Klárára szavazó diák nem került be a mintába.

A budapesti előválasztók körében a vallásosság tekintetében nincs lényegi különbség, tehát nem mutatható ki az az összefüggés, hogy inkább Márki-Zay Pétert támogatták volna a vallásos emberek.

A kutatás készítői szerint az iskolai végzettségre vonatkozó eredmények azt az általános vélekedést erősíthetik, hogy Márki-Zay Péterre a magasabb státuszúak szavaztak.

Kíváncsiak voltak a szavazók információs forrásaira is, Dobrev Klára támogatóinál a többség a televíziót jelölte meg elsődleges hírforrásként, Márki-Zay Péternél az online hírportálok vannak fölényben. A közösségi média elsősorban Márki-Zay Péter táboránál szolgál hírforrásként, rádióból inkább Dobrev Klára támogatói tájékozódnak.

A gyereknevelés tekintetében Márki-Zay Péter választói liberálisabbak, a jövedelmi különbségekkel összefüggésben Dobrev Klára támogatói baloldalibb állásponton vannak. A rendpártiság mindkét táborra jellemző, de Dobrev Klára bázisára fokozottabb mértékben.

A klímaváltozást illetően is egyetértés mutatkozik, de a Márki-Zay Pétert választók kismértékben szkeptikusabbak. Az mindkét táborra jellemző, hogy inkább nem értenek egyet azzal, hogy egyáltalán ne jöjjenek menekültek Magyarországra, bár itt is van némi eltérés a két jelölt szavazói között.

A bal-jobb önbesorolás tükrözi a politikai attitűdöknél megmutatkozó különbségeket a két tábor között, Dobrev Klára támogatói egyértelműen baloldalibbak Márki-Zay Péter szavazóihoz képest. A kutatás értékelésében azt is megjegyzik, hogy az MMM jelöltjét választók összességében jobboldalibbak a másik tábornál, de jelentős részük még így is inkább baloldalinak vallotta magát.

Kire szavaztak Karácsony Gergely támogatói?

Dobrev Klára fővárosi, második fordulós szavazóinak több mint fele már az első fordulóban is a DK jelöltjét támogatta, negyedük korábban a Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergelyre voksolt. Dobrev Klára is képes volt az urnákhoz vinni olyan szavazókat, akik nem vettek részt az első fordulóban.

Márki-Zay Péter második fordulós szavazóinak harmada voksolt rá az első fordulóban is, a fővárosban nagy arányban érkeztek hozzá Karácsony Gergely táborából, valamint nagyobb arányban tudott megszólítani új szavazókat.

A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul, a felmérést a választás napján végzett megkérdezés módszer alapján végezték.

(Borítókép: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter 2021. október 13-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)