A városlakók nyögik a kormány által megemelt polgármesteri fizetéseket

P  9619
2022.01.10. 21:44
Gémesi György, Cser-Palkovics András, Péterffy Attila, László Imre és Márki-Zay Péter fejtette ki álláspontját a polgármesteri fizetések megemeléséről. A városvezetői bérek növelésére hét éve nem volt példa.

Amint arról decemberben beszámoltunk, január elsejétől hatályos az az Országgyűlés által elfogadott döntés, amelynek értelmében a polgármesterek fizetése jelentősen emelkedett. A béremelés fedezetét jelentő központi forrást azonban nem rendelt hozzá, így azt kénytelenek a települések a saját költségvetésükből kigazdálkodni. A kétségtelenül megosztó parlamenti törvénymódosításról megyei jogú városok, illetve budapesti kerületek vezetőit kérdeztük.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gémesi György gödöllői városvezető a polgármesteri fizetés emelése kapcsán megjegyezte, hogy hét éve nem volt béremelés.

Érdemes volna kiszámolni, hogy ez alatt az idő alatt mennyit vesztett vásárlóerejéből a bérük. Szerintem ezzel az emeléssel most leszünk nagyjából ott, mint öt évvel ezelőtt. Ha tiltakoznék a béremelés ellen, azzal a saját munkám értékelném le. Legyen már ennek a hivatásnak presztízse! 

– jegyezte meg a várospolitikus.

A MÖSZ évek óta hangsúlyozza, hogy legyen inflációkövető a közszférában dolgozók bére, beleértve a pedagógusokat, a szociális és az egészségügyi szférában dolgozókat is. 

A világon mindenütt a központi költségvetés finanszírozza a választható polgármesterek fizetését. Jogszabály emeli meg a fizetésüket, ezért nem is mondhatnak le róla, hiszen ez automatikusan lesz több, nem kell hozzá testületi döntés. Azt megtehetem, hogy a fizetésem egy részét felajánlom egy alapítványnak

– fűzte hozzá Gémesi György.

„A helyzet attól lesz igazán fonák, hogy a most módosított törvény nem ad módot arra, hogy a települési önkormányzatok eltérjenek tőle” – erősítette meg megkeresésünkre Pécs polgármestere. Péterffy Attila nem tartja egyenes lépésnek, hogy a kormány ismét önhatalmúlag rendelkezik az önkormányzatok vagyonával, forrásaival. 

Meg fogom keresni a lehetőségét annak, hogy ne kelljen igénybe vennem a megemelt polgármesteri javadalmazást

– tette hozzá Péterffy. Úgy véli, ha a kormány valóban emelni akarta volna a polgármesterek díjazását, akkor forrást is biztosított volna rá, és nem a városok kontójára szabta volna ki kötelezettségként.

Budapest XI. kerületének polgármestere, László Imre az elmúlt években jótékony célokra utalta át költségtérítését, illetve jutalmát, eddig is több millió forinttal támogatva a kerület rászorulóit segítő Vicus Közalapítványt. A városvezető megerősítette, hogy a polgármesteri díjazás hét éve nem változott, illetményük emeléséről pedig a kormány döntött, mégpedig az érintettekkel folytatott mindennemű egyeztetés nélkül. 

A kormány – szokásához hűen – nem rendelt forrásokat az intézkedéshez. Újbuda azonban a kormányzati elvonások, a járványhelyzet miatt szükségessé vált többletkiadások mellett is felelős gazdálkodást folytatott az elmúlt években. Ez biztosítja az emelés fedezetét

– fűzte hozzá a XI. kerület polgármestere.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere ugyan magánügynek tekinti, hogy ki mire költi a megemelt fizetését, de a VI. kerület sajtóirodája azt közölte lapunkkal, hogy ő a fizetéséből a rászorulókat, illetve független médiumokat támogatja. Azt is hozzátették, hogy a polgármesteri béremelés felelőssége a törvényalkotóé, mint ahogy annak indoklása is a törvényalkotó dolga, hogy miért nem a szociális vagy az oktatási ágazat béremelésére került most sor. Ennek kapcsán a városvezetés jelezte,

 idén a szociális és az önkormányzathoz tartozó oktatási, nevelési szektorban béremelési programot indítunk, hogy megakadályozzuk kiváló szakembereink pályaelhagyását és elvándorlását. Ugyanezt a szektort az egészségüggyel kiegészítve szolgálati lakásokkal is segítjük. Anyagilag támogatjuk a rendőrség, a katasztrófavédelem munkáját is, bár ez is központi feladat.

Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester azt hangsúlyozta, hogy a városvezetői bérek egy olyan évben emelkednek, amikor számos közszférához tartozó szektorban történik komoly bérfejlesztés vagy a béren kívüli juttatások megemelése.

Kardinális kérdés az, hogyan tudjuk a tehetséges, képzett embereket megtartani a közszférában, akiket komoly elszívó hatás ér a magánszektor részéről, nekünk velük kell versenyeznünk a legjobb szakemberekért. Alapvető fontosságú az, hogy megfelelő szakemberek dolgozzanak a közforrásokhoz kötődő státuszokban.

Az elmúlt bő másfél év bebizonyította, hogy az önkormányzatokra a kifejezetten nehéz helyzetekben is lehet számítani.

A járvány idején az önkormányzati világ helytállt megítélésem szerint, pártállástól függetlenül. A polgármesterek viszont kizárólag csapatkapitányként működhetnek hatékonyan, ez ugyanis nem egyéni műfaj. Ezzel a béremeléssel az egész önkormányzati szektor kapott egy pozitív visszajelzést. Örvendetes, hogy ebből most nem is alakult ki érdemi konfliktus.

A Hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal az alábbi választ küldte az Index kérdéseire:

„Ahogy eddig is, úgy ezután is mind az önkormányzatunk, mind a polgármester jogkövető magatartást folytat, és betartja Magyarország törvényeit, függetlenül attól, hogy egyetért vele vagy sem. A béremelés »kigazdálkodása« csak a költségvetés tervezésekor, megszavazásakor, tehát februárban lesz aktuális. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy tavaly egyedül dr. Márki-Zay Péter volt az, aki saját zsebből fizette be a hódmezővásárhelyi ingatlanadó teljes eltörléséből keletkezett, családját érintő kedvezményét mintegy 300 ezer forint értékben, és példájának – felszólítása ellenére – azóta sem akadt követője a helyi Fidesz képviselői részéről.”

(Borítókép: Cser-Palkovics András. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)