Kemenesi Gábor a majomhimlőről: Mutálódhat a vírus, fel kell készülni

2022.06.24. 05:54
A lehető leggyorsabban le kell követni azt, hogy milyen módon változott meg az Európában terjedő majomhimlővírus – mondta Kemenesi Gábor virológus, aki arról is beszámolt: a majomhimlő sokkal több módon mutálódhat, mint például a koronavírus.

A majomhimlő május elején kezdett el terjedni világszerte, a tünetek, valamint a terjedés sebessége azonban szokatlannak mondható ahhoz képest, amit a szakértők eddig Afrikában tapasztaltak. A terjedés epicentruma Európában van, mivel az eddigi 2103 regisztrált fertőzött közül 84 százalékot kontinensünkön regisztráltak.

Kemenesi Gábor a 24.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy a vírus akár még tovább is fejlődhet Európában. Hangsúlyozta: a korábbi járványok közül a legnagyobb, 2017-es is „csak” néhány száz megbetegedést okozott Nigériában, és a betegségről, a tünetekről szerzett eddigi ismereteket is az afrikai esetek által rögzítették.

Eszerint a vírus valamilyen állatról emberekre jutva, közöttük főként a közeli kontaktust jelentő családi, otthoni közegekben terjed. A megfertőződés után 5-13 nappal jelennek meg az első tünetek  – fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej- és izomfájdalmak –, majd a lázat követően 1-3 napon belül felbukkannak a kiütések is, amelyek a fejtől kiindulva a test többi részére is átterjednek, majd később feltelnek, kifakadnak és leszáradnak.

Ez az a »tankönyvi« tudásunk, amit az Afrikán kívüli, önálló terjedés nagyon sok ponton át fog írni, amit nekünk a sikeres védekezés érdekében a lehető leggyorsabban le kell követnünk

mondta Kemenesi Gábor.

A virológus hangsúlyozta azt is, hogy már most is jelentős változásokat látnak a tüneteknél. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) például arról számolt be, hogy betegség első jeleként a szájban, a nemi szervek és a végbélnyílás környékén alakulnak ki a fekélyek, amelyek aztán később csak elszórtan, lokalizálva jelennek meg a test más bőrfelületein, majd pedig az érintett bőrterületeken különböző állapotú fekélyek sorakoznak egymás mellett.

Kemenesi Gábor szerint ez a változás azzal magyarázható, hogy most a fertőzés elsősorban – de nem kizárólag – az úgynevezett MSM-csoportban (Men who have Sex with Men), vagyis olyan férfiak közt terjed, akik más férfiakkal élnek nemi életet. A virológus hangsúlyozta, hogy mindemellett nem szabad olyan hibába esni, mint a HIV esetén, amikor az előítéletek a vírus terjedését is nagyban előmozdították.

Hozzátette: a járványügyi védekezés szempontjából előnyös, hogy a vírus egy jól behatárolható közegben terjed elsősorban. Így a célzott kommunikáció, a kontaktuskutatás és a transzmisszió fékezésének megszervezése is könnyebb.

Ebben a fázisban a járvány még könnyebben kezelhető. Nagyon fontos lenne minél hamarabb felderíteni és elfogni, mielőtt kitör a közösségből, és kevésbé átlátható módon terjed a társadalom szélesebb rétegeiben vagy más közegekben

– fogalmazott a virológus.

Több helyen mutálódhat, mint a koronavírus 

Arról, hogy mennyi esély van a majomhimlő mutálódására, Kemenesi Gábor azt mondta: a kutatók helyzete most nehezebb, mint a koronavírus esetében volt. 

A majomhimlőt nem lehet a SARS-hoz hasonlítani, sokkal bonyolultabb vírusról van szó. Nagyobb a genomja, több a génje, ami azt jelenti, hogy sokkal több helyen jelenhet meg változás

– magyarázta Kemenesi Gábor.

A virológus az interjú végén hangsúlyozta: a majomhimlő jelenleg nem jelent kockázatot az utca emberére nézve, a tömegközlekedésen jó eséllyel senki sem fogja elkapni. A tudósok is csak amiatt aggódnak, hogy a vírus az emberek közt szélesebb körben, vagy akár az állatok közt is terjedni kezdhet, aminek révén továbbfejlődhet, és állandóan cirkulálhat Afrikán kívül is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint Magyarországon eddig összesen hat majomhimlős esetet regisztráltak.