Megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban

DSC7383
2022.07.28. 17:26 Módosítva: 2022.07.28. 21:51
A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter egy sajtótájékoztatón. Csák János a felvételi átalakításáról közölte:

  • a rendszer továbbra is 500 pontból áll,
  • ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ,
  • 300 pont az érettségi eredményétől,
  • 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”.

„Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat” – tette hozzá a tárcavezető, aki az egyetemi modellváltásra utalva kiemelve, hogy ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul.

„A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is, így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van"

– jelentette ki Csák János.

Érettségizni továbbra is kötelező egy idegen nyelvből

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára: „Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség". A tárcavezető közlése szerint továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.

Állami ösztöndíjakat nyújtanak azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál. Az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „talán még nőni is fog". A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte:

az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

Csák János elmondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg, és ehhez tartják magunkat a jövőben is. Az állam feladata az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.

(Borítókép: Csák János 2022. július 24-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)