„Többet tudnánk tenni, ha nem kerülnénk a politikai és katonai konfliktusok középpontjába”

Ferencz Orsolya lapunk kérdésére kifejtette: érdemben lezárult a HUNOR-program válogatási szakasza, ennek végeredményeként négy személyt választottak ki, akikről még januárban tájékoztathatnak.

Több ezer jelentkező volt, szigorú feltételekkel végül 244 érvényes pályázat futott be, a kiválasztás folyamatos képességfelmérés mellett zajlott. Vizsgálták, hogy mire képesek a jelentkezők fizikailag, mentálisan és szakmailag, a tesztek részben Magyarországon, részben Kölnben, az Európai Űrügynökséggel együttműködésben zajlottak. Az ESA fontos partner a programban, az amerikai Axiom Space, valamint a NASA mellett.

Az elsődleges szempont a teszteken történő helytállás volt. Voltak osztott koncentrációs feladatok, párhuzamosan beérkező információk feldolgozása, speciális feladatok elvégzése. A pszichológiai állapotfelmérést idegen és anyanyelven is teljesíteni kellett. A szakmai felkészültséget, a mentális helytállást és a fizikai képességeket is vizsgálták, maga a válogatás önmagában is mintaprojekt

– ismertetett néhány részletet a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.

Legutóbb Kecskeméten, a Magyar Honvédség bevonásával, Gripenekkel végzett tesztrepüléseken vizsgálták, hogy milyen hatással van az űrhajósjelöltekre a különböző irányú, mértékű és időtartamú gyorsulás (G-terhelés). Ferencz Orsolya ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy az Európai Űrügynökség párhuzamosan zajló válogatásában ehhez hasonló terhelési teszt nem történt gépekkel, helyette szimulációkból vonnak le következtetéseket, a NASA-szabvány azonban előírja az eszközös méréseket.

A miniszteri biztos arra is felhívta a figyelmünket, hogy Magyarországon évtizedek óta nem vizsgálták ilyen sebességű repülés közben orvosi eszközökkel az ember szervezetének reakcióit, így a program már most rendelkezik publikálható tudományos adatokkal és eredményekkel.

Mikor lesz az utazás?

A kiválasztás után az amerikai és az európai partnerekkel indulnak a kiképzési feladatok, a felkészülés a végrehajtandó tudományos munkára, valamint az ismerkedés az űrállomás és az űrhajó részleteivel a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. A négy utolsó körös jelölt közül végül kiválasztanak egyet, aki kutatómunkát végezhet a Nemzetközi Űrállomáson, de a másik három főt is a programon belül tartják, a földi kontroll területén.

Az utazás céldátuma változatlanul 2024 közepe. Nem Magyarország kompetenciája és döntése, hogy mikor indul egy misszió, ezért nem tudunk pontos dátumot mondani. Az utazást a partnerországoknak is engedélyezni kell, valamint beilleszteni a menetrendbe, de előfordulhatnak csúszások. Legutóbb az egyik Szojuznál fedeztek fel szivárgást, ami logisztikai kihívás

– fogalmazott Ferencz Orsolya.

Szükség van rá?

Az űrkutatással kapcsolatban visszatérő kritika, hogy miért fókuszálnak a bolygón kívüli területre, ha a Földön is kihívásokkal küzdünk. Ferencz Orsolya erre reagálva hangsúlyozta:

Ez egy régi vita. 1961-ben Fritz Baade német szociáldemokrata politikus arról beszélt, hogy nincs erkölcsi alapunk a világűrrel foglalkozni, amikor itt is vannak problémák. John F. Kennedy viszont azt mondta, hogy eljutunk a Holdra, nem azért, mert könnyű, hanem mert nehéz. Most már el lehet dönteni, hogy kinek volt igaza. Az űrtechnológiának köszönhetően, részben az Apollo-program katalizáló hatására is, hatalmas technológiai fejlődés és globális szolgáltatások sora indult be, például a nemzetközi térben a banki átutalásokhoz szükség van műholdakra, a navigáció és a kommunikáció sem úgy működne űreszközök nélkül, ahogy ma. Az orosz–ukrán konfliktusról szóló hírekben is arról olvashatunk, hogy műholdak segítségével figyelik a csapatmozgásokat. A Föld működését, a klímaváltozást sem ismernénk ennyire részletesen műholdas adatok nélkül, de gondolhatunk a digitalizált mezőgazdaságra is mint alkalmazási területre.

Ferencz Orsolya hangsúlyozta: az űrtevékenység katalizálta a világgazdaságot, maximálisan megtérül, és ma már nem döntés kérdése a részvétel, valaki aktívan fejleszt és kutat, mások szolgáltatást vásárolnak, ha nincs megfelelő képességük a területen.

Az Európai Űrügynökség novemberben tartott miniszteri csúcsértekezletet, amelyen a megfigyelők és partnerországok mellett az Európai Unió képviseletében Thierry Breton belső piacért felelős biztos is jelen volt. Ferencz Orsolya lapunknak részletezte, hogy az ESA programjain keresztül Ausztria 5,53 euró/fő összeget fordít az űrszektorra, Csehország 4,29-et, Magyarország korábban messze lemaradva állt az utolsó helyen, jelenleg 2,39 euró/fő költésnél tartunk. „Most értünk el odáig, hogy Magyarországot a regionális országok mellett a megfelelő pozícióba helyezzük.” Románia költsége 2,4 euró/fő.

A HUNOR-programmal is tudjuk fejleszteni a nemzeti kompetenciákat a partnereink segítségével. Ez a szektor óriási potenciált rejt magában, szűken véve a gazdasági részét egy a hathoz a megtérülés aránya. Azt is látjuk, hogy a képességek megléte további gazdasági és tudományos katalizátorként funkcionál, az egyetemek is részt tudnak venni a programokban, ez fontos a versenyképességük szempontjából. Munka- és tudásalapú társadalmat munkával és tudással lehet építeni. Nem kizárólag űrkutatásról van szó, az űrtevékenység egy részét jelenti a kutatás.

Háború és űripar

Ferencz Orsolya kitért arra is, hogy Magyarország – mint az ESA, az EU és a NATO tagja – részese a közös álláspontnak, az ESA és az orosz Roszkozmosz közös programjai szünetelnek, így hazánk is szünetelteti az érintett projekteket.

Hosszú távon a teljes emberiség érdeke, hogy a globális problémákat közösen oldjuk meg, ebben minden szakember munkájára szükség lesz a következő évtizedekben, de a mostani szankciók nem teszik lehetővé az intenzív együttműködést a technológiai szférában, ez pedig így is marad, amíg nem történnek lépések a béke és a feszültség feloldásának irányába. Ha a Földön sem tudjuk csillapítani a feszültséget, mi lesz, ha bevonjuk a Holdat is, ott hogyan tudunk érvényt szerezni a nemzetközi jognak?

– vetette fel a kérdést a miniszteri biztos, hozzátéve: Bill Nelson, a NASA vezetője korábban arról beszélt, komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Kína megelőzheti az Egyesült Államokat a Hold hasznosításában, ami súlyos nemzetközi jogi kérdéseket hozhat. Ez új típusú feszültséget szülne, Oroszország pedig az űrkutatásban is együttműködik Kínával.

Ferencz Orsolya szerint Magyarország dinamikusan fejlődik az űriparban, de „többet tudnánk tenni, ha ez a terület nem kerülne a napi politikai és katonai konfliktusok középpontjába. Ez egyelőre csak álom”.

A HUNOR-program mellett magyar cégek, szakemberek részt vesznek a Comet Interceptor űrszonda kamerájának fejlesztésében, a Gateway sugárzásvédelmi rendszerének tervezésében és építésében, ahogy a Juice-projektben a Jupiter vizsgálatához készült eszközökön is dolgoztak magyarok, valamint a Mars-mintát a Földre hozni szándékozó programban is. Ráadásul már huszonöt új kisvállalkozás került az Európai Űrügynökség inkubációja alá.

(Borítókép: Ferencz Orsolya 2021. október 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)