Kövér László: Az Európai Unió és a NATO az ukrajnai háború eszkalációját növeli

Kövér László arról, hogy számos kritika éri a magyar parlamentet, amiért csak most tűzte napirendre a két északi ország NATO-csatlakozását, valamint csak most utazik ki delegáció, azt mondta: Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét.

Ne számítson egyik északi ország sem a NATO-tagságra a nyárig

Értékelése szerint hecckampány zajlik, Svédország és Finnország addig nem lehet az észak-atlanti szövetség tagja, amíg ehhez Törökország nem járul hozzá. Erre valószínűleg a török választásokig nem kerül sor – jegyezte meg, hozzátéve, a nyári NATO-csúcs lehet az, ahová a teljes körű ratifikáció után meghívhatják a két államot tagjaik közé. Megjegyezte:

Emellett olyan nemzetközi helyzet alakult ki Magyarország körül, amelyet nem árt tisztázni, és világossá tenni, hogy hazánk mind a NATO-nak, mind az uniónak szuverén tagja. Ezekbe a szervezetekbe a saját elhatározásából lépett be, s nem gondolják úgy, hogy az elmúlt évtizedek megváltoztatták volna pozícióját a szövetségi rendszeren belül – tette hozzá.

„Nincs joguk beleszólni a magyar politikába”

„Olyan politikusok kérik most a támogatást, akik úgy viselkedtek az elmúlt években Magyarországgal szemben, ami az ellenségünktől is durva lett volna. Világossá kell tenni, hogy kikérjük magunknak ezt az eljárást, nincs joguk beleszólni a magyar politikába” – jelentette ki Kövér László, hozzátéve: egy szövetségi rendszer normális működéséhez hozzátartozik a bizalom, amelyet alaposan aláástak a csatlakozás előtt.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról azt mondta, ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azon túl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Finnország csatlakozása növelné a katonai konfliktus veszélyét

Kövér László kitért arra is: a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt, csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre. Ez növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét.

Megjegyezte, az Európai Unió tagállamainak katonai költségvetése ötszöröse az oroszokénak, így a két ország csatlakozása elhanyagolható jelentőségű ahhoz képest, ami a biztonságérzet csökkenésében bekövetkezik.

Szólt arról is, hogy a NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai – még nem harcoló félként, de – részeseivé váltak a háborúnak.

A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal

– mondta Kövér László. Hozzátette: a béke a két harcoló félen múlik alapvetően. Sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik.

(Borítókép: Kövér László 2023. január 20-án. Fotó: Komka Péter / MTI)