Átalakul a különleges jogrend, megnyírják a kormány rendeletalkotási hatáskörét

Az Orbán-kormány öt éve, 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált számára, hogy rendeletekkel felülírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Az úgynevezett felhatalmazási törvény által pedig a kormány felhatalmazást kapott, hogy a veszélyhelyzet alatt rendeleteivel felfüggessze egyes törvények alkalmazását, eltérhessen a rendelkezéseitől, és más rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Mit nevezünk különleges jogrendnek? Csink Lóránt jogászprofesszor válasza:

A különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.

A kormány értékelése szerint ilyen jelenség volt 2020-tól a koronavírus-világjárvány, illetve 2022-től a szomszédos Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus.

Hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet

Az Országgyűlés közel három éve fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. Majd napvilágot látott az a kormányrendelet is, amely az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Alaptörvény tizedik módosítása vezette be a háborús veszélyhelyzet fogalmát:

A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022 őszétől hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Manapság tehát a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot,
3. veszélyhelyzet.

Különleges jogrendben is érvényesülnek bizonyos jogállami garanciák: így nem függeszthető fel az Alaptörvény alkalmazása, nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, köteles a kormány minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja, továbbá az emberi méltósággal, a kínzással, embertelen, megalázó bánásmóddal, illetve az ártatlanság vélelmével kapcsolatos alapvető jogok gyakorlása sem függeszthető fel.

Két indítványt is tárgyalnak

Mint azt az Index is megírta, a Fidesz frakciója március 11-én benyújtotta az Országgyűléshez az Alaptörvény tizenötödik módosítását, valamint azzal összefüggésben fideszes és KDNP-s képviselők huszonhat törvényt, közte a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021-es törvényt érintő módosítási csomagot is. Azóta lezárult a két indítvány általános vitája, a zárószavazást várhatóan április első felében tartják.

Ami az Alaptörvény korrekcióit illeti, a veszélyhelyzet kihirdetésének szabályait részletező 51. cikkből kikerülne három bekezdés:

• a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki;
• a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll;
• a kormány felhatalmazásáról a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával döntenek.

A változtatásnak egyértelműen az a célja, hogy az egyszerű parlamenti többséggel rendelkező kormány ne váljon béna kacsává, amikor felhatalmazásért az Országgyűléshez folyamodik.

Ugyanakkor az 53. cikk módosítása a veszélyhelyzet idejére jelentősen szűkítené a kormány rendeletalkotási hatáskörét. Ennek értelmében a kormány veszélyhelyzetben kizárólag az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján lenne jogosult egyes törvények alkalmazását felfüggeszteni, törvényi rendelkezésektől eltérni; egyebekben pedig csak a sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedések meghozatalára lenne jogosult.

Sarkalatos törvényi keretek között

Az imént említett sarkalatos törvény, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény valamennyi különleges jogrendre általánosan érvényes jogalkotási garanciát állapít meg, mégpedig a törvények és más jogszabályok hatályára nézve. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a kormány a különleges jogrendben nem térhet el törvény, törvényi rendelkezés hatálybaléptető vagy hatályon kívül helyező rendelkezésétől, nem függesztheti fel törvény hatályát, mert egy ilyen beavatkozás – és ezt az indítványhoz benyújtott indokolás is tartalmazza – már a törvény módosítását jelentené.

A módosítási csomag alapján az országgyűlési felhatalmazás egyrészt a rendeletalkotás időbeli terjedelmét, másrészt a szabályozási tárgyköröket határozza meg.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány által rendeletben bevezethető rendkívüli intézkedések pedig a sarkalatos törvényi keretek szerint

• a személyes szabadsággal és az életkörülményekkel;
• a gazdaság és ellátásbiztonsággal;
• a közösségeket érintő biztonsági célú korlátozásokkal és a lakosság tájékoztatásával;
• az állami és önkormányzati működéssel;
• a törvényes rend, a közrend és a közbiztonság megóvásával vagy helyreállításával;
• az országvédelemmel és országmozgósítással összefüggően;
• a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörökben lehetségesek.

A kormány ezen túlmenően nem vezethetne be rendkívül intézkedést, és törvényektől eltérés esetén a további rendelkezésekhez parlamenti felhatalmazásra lenne szüksége. Az Országgyűlés ilyenkor mérlegelhetné, hogy a konkrét helyzetben mely törvényi szabályozástól eltérés lehet indokolt a veszélyhelyzetet kiváltó körülményre nézve, és a kormánynak kizárólagosan erre tekintettel adná meg a rendeletalkotási lehetőséget.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)