Natália
-3 °C
7 °C

Mi történik a tüntetőkkel 23-án?

2006.10.18. 16:22
Már csak néhány órájuk van a tüntetőknek és a kormányzati álláspontot képviselő rendőrségnek, hogy egyezségre jussanak a jövő hétfői 56-os megemlékezésekről. A Kossuth téren az állam 56 külföldi államfőt, királyt, védett személyt látna vendégül, és szűkítené a tüntetők helyét. Amennyiben nincs egyezség, a rendőrfőkapitány maga dönt. Alkotmány versus négy jogszabály.

Lesz műsor is
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján, október 23-án 17:30-kor kezdődik az ünnepség a Parlament előtt. Az ünnepi műsor fáklyás megemlékezéssel indul, melynek kezdetét a történelmi zászlók bevonulása jelzi. Történelmi pillanatok megjelenítésével időrendben idézik fel a eseményeket. "Az 1956. október 23. és november 4. között született versekből, valamint Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor és Illyés Gyula verseiből készült montázst adja elő Jordán Tamás, Molnár Piroska, Hollósi Frigyes, Schell Judit, Kulka János, Kamarás Iván, Fullajtár Andrea, Peller Anna és Simon Kornél" - olvasható a szervezők közleményében. A színészek műsorát követően egy 6,5 m átmérőjű fehér gömb emelkedik fel a téren állók fölé, rajta egy táncművész, aki a levegőben koreográfiát mutat be, majd egy 2x7 méteres lyukas nemzeti zászlót emel a tér fölé, a Forradalom lángjának meggyújtása pillanatában. A láng fellobbanásához kapcsolódva Himnusz és tűzijáték zárja az ünnepséget, miközben a Parlament teljes Kossuth tér felőli homlokzatán egy lyukas nemzeti színű zászlót formázó fényfestés látható. A Nemzeti Színház több vezető művésze, köztük Garas Dezső, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula és Sinkó László távol marad az október 23-ai Kossuth téri ünnepségtől. (MTI)

Hogy mi lesz október 23-án a Kossuth téren, azt egyedül Bene László, az Országos Rendőr-főkapitény tudja, aki azt ígérte, amennyiben csütörtök délelőtt a Kossuth téri tüntetőkkel nem tudnak megállapodni, egymaga eldönti mi történjen. "Kiürítik a területet?" - kérdezte szerdán Garamvölgyi László rendőrségi kommunikációs igazgatótóla, aki azt mondta: a törvény nem pontosan ezeket a szavakat használja, és ezzel ki is jelölte az egyik szélsőséges lehetőséget.

Még nincs egyezség

A tüntetők és a rendőrség szerdán nem jutott egyezségre. A tüntetők céljaikat - taktikai okokból - nem hozták nyilvánosságra. Molnár Tamás, az egyik szervező az Indexnek például azt mondta, hogy a sátrakkal kapcsolatban vannak vitás pontok.

A Kossuth téren az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag egy minikemping alakult, amelynek fő darabja egy hatalmas sörsátor, amely a Tóth Ilona Kórház nevet kapta (itt valóban elsősegélyt nyújtanak a rászorulóknak). A rendőrség viszont nem akar sátortábort a területen, azt azonban ők sem árulják el, hogy mi az ajánlatuk a tüntetőknek. "Az is vita tárgya, hogy hányan legyenek" - mondta Garamvölgyi.
Klikk!

Hány embert engednek a kordonok mögé?

Szerdán délelőtt Grespik László, a tüntetők "jogtanácsadója" látogatott el a rendőrpalotába, ahol javaslatot tett. Garamvölgyi az Index érdeklődésére kijelentette, amit a rendőrség ajánlott, az nagyságrendekkel több emberre és nagyobb területre vonatkozik, mint amit Grespik akart.

Grespik délelőtt azt mondta, a rendőrök a Rákóczi-szobor Parlament felőli részét ajánlották nekik.

A rendőrségi törvény
46. § (1) A Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. (3) A Rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. (4) A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.

Garamvölgyi négy jogszabályt említett, amelyet majd Bene mérlegel. Kérdésünkre a rendőrségi törvény 46. paragrafusát említette (amely a rendőrségnek felhatalmazást ad, hogy védett személy miatt közterületet lezárhat, bővebben erről keretesünkben olvashat), továbbá a gyülekezési törvényt, egy 1996-os kormányrendeletet, és egy 1973-as ENSZ-egyezményt. A négy jogszabállyal szemben az alkotmányban biztosított, "második legerősebb alapjog", a gyülekezési jog áll.

Úgy tűnik azonban, hogy a tüntetőket képviselők sem értenek mindenben egyet. Volt közülük olyan, aki szerint akkreditált tüntetőkből állhat képviseletük. Úgy hírlik, a Kossuth tériek az állami megemlékezés idejére szilenciumot fogadtak, és csak tábláikkal demonstrálnak. Az biztos, a tüntetők nem fogják békésen és maguktól elhagyni a területet.

címlapon
Ön van olyan okos, mint egy 15 éves?
címlapon
Titokban, fillérekért szórják a Várban a lakásokat a fontos embereknek

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.