Miklós
-7 °C
2 °C

Szókratész az A38-on

2004.05.20. 10:17
A gondolkodó Cola-automata és az analízisre alkalmatlan pamlag. Riporterünk az A38 állóhajón járt, ahol Gyurcsány Ferenc és Hiller István a Mozgó Világ meghívására politikai fórumot tartott.
Még időben érkezem, hogy a hajófeljáró oldalának támaszkodva végignézhessem Hiller István és Gyurcsány Ferenc bevonulását. Tizenöt lépéssel mögöttük jön a posztmodern szociológus, akinek munkásságára visszavezetik egyes forráskutatók a sportminiszter legnezebben érthető gondolatait. (Csak később értem meg e furcsa távolságtartás okát: a baloldali értelmiség nem vesztette el kritikai attitűdjét, nem úgy mint a politika szolgálatába szegődött jobboldali.)

"Te, meddig tart ez izé? Ide beszéltem meg egy találkozót" - kérdezi beszélgetőtársamtól, aki az elkövetkező eseményekről mit sem sejtve figyelmembe ajánlotta az MSZP intellektuális duójának fellépését, melyet hamarosan vidéki turné követ.

"Itt egy ideig nem fogsz vacsorázni, az egészet lefoglalták fél hétig."

Elszabadult szónokok

Odabenn cserepes növényekkel szegélyezett "Sikeres Magyarország, sikeres baloldal" feliratú paraván. Előtte a két vendég. Mellettük P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője, aki értelmiségi diskurzusra hívta a két politikust, és a vitavezető, Mihancsik Zsófia.

Eddig naiv módon azt hittem, a fórum valami olyasmi, ahol a közönség kérdez, a politikus pedig válaszol. Ez nem ilyen volt. Mihancsik Zsófia próbált ugyan megfelelni feladatának, felvezető kérdése után a két politikusban elszabadult a szónok. A sportminiszter közölte, ők igazából 15-20 perces önálló kis szózatokkal készültek. Mihancsik 2-2 percet javasol, majd tehetetlenül megadja magát, és kezébe temeti arcát arra a röpke egy órára, amíg a két kampányoló miniszter megmutatja, mit tanult a mágustól szónoklattan-órán.

"Megkérdezhetném magamtól"

Könnyű lenne kérdéseket feltenni magamnak, majd erőteljes válaszokat adni rá, kezdte Gyurcsány. Majd megtette, tételesen szétzúzandó a vádakat, hogy az elmúlt két évben nem történt semmi.

"Megkérdezhetném magamtól, hogy ..."

"Mi az hogy!" - válaszolhatnénk rá. Növekvő pályán a gazdaság, javul az egyensúly, emelkedtek a közalkalmazotti bérek, kézben az infláció, javul a foglalkoztatottság, több pénz marad a gazdaságban, fogadókészek vagyunk az EU-pénzekre, a kormány soha nem látott módon kiszélesítette az állam szerepvállalását és így tovább.

"Elmondhatnánk, aztán hazamehetnénk. De itt többről van szó. Mert miről is szól ez a választás? Mi a viszonyunk a huszadik század nagy hazugságaihoz?" A baloldal megtanulta a leckét. A jobboldal viszont nem tud kigyógyulni az elmúlt század betegségeiből. "Orbán Viktor örülhet, ha döntetlennel megússza" - összegzi a dolgok állását a miniszter, majd a jövő felé fordul: "A következő két évben határozottabb választ kell találni arra a kérdésre, mit csináljunk az állammal, mely közös dolgainkat intézi."

A válasz röviden: "Emberek, ti csináljátok meg Magyarországot. Az állam kinyitja az ajtót, és azt mondja, Magyarország, tessék belépni."

"Annyira elvesztek az emberi dolgok"

"Azon gondolkodtam, kellenek-e még jelképek ...? Lehet-e, szabad-e úgy gondolkodni, mint egy automata?" - ostromolta magát nagyívű gondolatritmusba ágyazott kérdésekkel Hiller István, a barokk diplomáciatörténet és mondatszerkezet barátja.

Bedobnak egy eurót, én meg kidobok egy Coca Colát. Bedobnak egy eurót, én meg nem dobok ki semmit. Nem dobnak be egy eurót, én mégis kidobok egyet. "Ez olyan emberi! Kellenek még jelképek!", sóhajt fel meghatottan. (De az is lehet, hogy valami egész mást mondott. Olyan kiterjedt főnévi bozótokba rejtett el alanyt és állítmányt, hogy én bizony gyakran nem tudtam követni.)

Az uniós csatlakozásunk mindenesetre lezárta a rendszerváltás korát, most már arról kell gondolkodni, ami jön. Meg is fogalmazza első "tézisét": a sikeres baloldal és a sikeres Magyarország feltételezi egymást; ha sikeres a baloldal, sikeres Magyarország, és sikeres Magyarországon lehet sikeres a baloldal.

Majd jön a többi: Meg kell találni a megfelelő arányt globalizáció és nemzet között.

A modern nemzeti identitás nem másokhoz képest határozza meg önmagát.

Nem az a kérdés, ki képviseli jobban Magyarországot vagy Európát. "Én Magyarország és Európa egységében gondolkodom. Ez a baloldal sikerének titka."

"Ha ez az unió, akkor ezt én akarom" - szakad fel a miniszterből a spontán vallomás.

Persze ő sem hagyhatta szó nélkül a Fidesz metamorfózisait. A Fidesz az intézményesített megbízhatatlanság. Ha annak idején a baloldalon alakult volna ki hatalmi vákuum, akkor most a Szocialista Internacionáléban ülne, vagy már azt is otthagyta volna.

"Fertőző rosszkedv üti fel a fejét"

Beszéde végére a közönség egy része láthatóan feladja, hogy kövesse a bonyult grammatikai szerkezetek ellenére asszociációsnak tűnő gondolatfűzést. Pedig felejthetetlen pillanatok következnek.

Az álmok álmodóiból rémálmok hírterjesztői lettek, pártfeladat lett a kishitűség sugárzása, fertőző rosszkedv üti fel a fejét, vezeti be utolsó gondolatsorát. Majd színtelen, monoton hangon azt javasolja: "ne legyünk olyan savanyúak". A jókedv kultúráját szeretné meghonosítani. "Akarják, segítsék!"

A baloldal képviseli a polgári Magyarországot

Fél óra marad kérdésekre, de a kritikai attitűd letéteményesei érthető okokból lefagytak. A helyzetet a moderátor próbálja megmenteni: "Jó, jó, mindez szépen hangzik, de választók vevők az indulatokra, a vezérre fogékonyak, arra viszont nem, hogy felelős állampolgárokként gondolkodjanak."

Nem!, válaszolja a sportminiszter. Bár a jobboldali politikusok tehetségesek, erős akaratúak, és felmutatták, mit akarnak, Magyarország 2002-ben azt mondta, hogy nem.

"A fele."

"Több mint a fele" - alakul ki kisebb vita a közönség soraiban.

"A választó megmutatták, hogy van másik Magyarország, mely itt él a szívünkben - folytatja Gyurcsány. - És Magyarország most is meglepetést fog okozni, mert él bennünk egy polgári, demokratikus Magyarország, és a polgári Magyarországot a kormánypártok képviselik."

A húsleves és az analízisre alkalmatlan pamlag

Kérdés még mindig nincs. A Mozgó Világ főszerkesztője áldozza fel magát. "Hogyan viszonyuljon akkor az értelmiség a politikusokhoz?", kanyarodik vissza a kultuszminiszter kedvenc témájához, hogy a jobboldali értelmiség a politika szolgálatába állt, a baloldali viszont megőrizte kritikai érzékét, de sajnos a kormányzat és az MSZP nem érti, hogy ennek ellenére élvezi támogatásukat.

"A bizalmat tartom alapvetőnek", mondja Hiller. A bizalom pedig nem olyan, mint a húsleves, amit meg lehet rendelni. Beszélgetés kell hozzá.

"Magának van véleménye?" - kérdezi a moderátor Gyurcsánytól.

"El ne mondd!" - tréfálkozik Hiller.

"Ez a pamlag nem alkalmas arra, hogy freudi analízisbe menjünk" - mondja a sportminiszter, de azért néhány perc alatt a descartes-i kételytől az intézményépítésen és a hardver-szoftver hasonlaton keresztül eljut az ideális állapotig, amelyben "egymásnak lehet a hátunkat feszíteni".

"Miért vagy ilyen hülye?"

Végül több hozzászóló is akad. Toller László, aki nem igazán érti ezt az értelmiségi problémát, hisz' egy-két kivétellel az egész frakciónak diplomája van, elárulja, hogyan lehet megbirkózni az ellenféllel. "Vissza kell kérdezni". Nyomban illusztrálja is, hogyan alkalmazza a parlamenti folyosón módszerét, mellyel az ellenfél rákényszeríthető, lássa be álláspontja tarthatatlanságát: "Miért vagy ilyen hülye? Hogy van képed ekkorát hazudni?"

Hiller István még másfél óra után is meg tudja lepni a közönséget. Minden nehézség nélkül kimond két egészen egyszerű mondatot. "Egyértelmű mondatokat kell mondani. Győzni akarunk most is és 2006-ban is", válaszolja arra a felvetésre, hogy a fórumokon az önbizalmat kérik számon azok az emberek, amikor több keménységet követelnek.

"És győzni fogunk, tegyük hozzá.", teszi hozzá Gyurcsány Ferenc.

Az utolsó hozzászóló egy szabolcsi polgármester, aki háromszáz kilométert utazott, hogy hallhassa a két vendéget. "Mi optimisták szeretnénk lenni, ezért szükségünk van rátok. Le kell jönnötök a falumba. Csak így tudjuk a vidéket megfogni."

"Megyünk!" - feleli kórusban a két miniszter.

Valahogy így lett az értelmiségi diskurzusnak indult fórumból rítus és a beszélgetés megcsúfolása.