Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Sokaknak boldogan zárult a szombat, több mint húsz új milliomosa lett Magyarországnak - Tevecsikó született a Szegedi Vadasparkban
- Menczer Tamás szerint Magyar Péter politikai szerepvállalását régen előkészítették
- Közzétették azt a dokumentumot, amely szerint Varga Judit mentőt hívott Magyar Péterhez
- Május 13-án indul a balatoni vasúti előszezon
Ez nem pénzkérdés, hanem elvi dolog - jegyezte meg Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselõje az Indexnek nyilatkozva. Egri szerint a szabályozás diszkriminatív volt, hiszen míg azok, akiknek a kárpótlásáról korábban döntöttek (például a recski tábor rabjairól) egymillió forintot kaptak, addig az 1999-es költségvetési törvényben kárpótolt, fõleg zsidó származású elítéltek 30 ezer forintot kaptak.
A Mazsihisz szerint ezt az összeget úgy állapították meg, hogy volt egy elõre meghatározott pénzkeret és egy becslés a túlélõk számáról; e két szám hányadosából született a harmincezres összeg.
Nincs keret a kétéves költségvetésben
Az a kör, amelyik egymillió forintos kárpótlásban részesült sokkal kisebb, mint azoké, akik harmincezer forintot kaptak- kommentálta a szabályozást Egri Oszkár, aki szerint a kormánynak ,,kutya kötelessége" lenne ezt orvosolni. Ezzel azonban újabb két évet kell várni, hiszen a 2001-2002-es költségvetésben erre nincs keret.
Egri megjegyezte, hogy az érintettek 70-90 éves özvegyek és hozzátartozók, akiknek két év nagyon hosszú idõ. Évente 4-5 ezren meg is halnak, így folyamatosan szûkül a kárpótlásra jogosultak köre.
Rossz anyagi körülmények között élnek
A Mazsihisz képviselõje elmondta, hogy az Alkotmánybíróság határozata 38 ezer magyarországi és 40 ezer külföldön élõ magyar zsidót érint. Utóbbiak nagy része rossz anyagi körülmények között él a háború után elcsatolt területeken, fõleg Ukrajnában és Romániában.
A Pénzügyminisztériumban nem nyilatkoztak a döntésrõl. Mint elmondták, elõször pontosan meg akarják ismerni az Alkotmánybíróság határozatát.
Megfelelő megoldás
Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára az alkotmánybírósági határozatot úgy kommentálta: a hárommilliárd forintos keretet még a Horn-kormány határozta meg. Az 1997-ben alkotott harmadik kárpótlási törvény ekkora összeget szánt az állami önkény áldozatainak. A személyenkénti 30 ezer forintos összeg pedig úgy jött ki, hogy a szabályozás alapján százezer igénylő jelentkezett.
Hende Csaba szerint a Pénzügyminisztériummal közösen keres az igazságügyi tárca megoldást a kialakult helyzetre. Arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy az alkotmánybírósági határozat miatt módosítják-e a költségvetést. A politikus azonban biztos abban, hogy megtalálják majd a megfelelő megoldást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
