Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Elvesztette AB-szüzességét az Orbán-kormány

2000.12.12. 17:20
Alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az 1999. évi költségvetési törvénynek azt a rendelkezését, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegét 30 ezer forintban határozta meg. Az indoklásban a bírák kifejtették, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlás mértéke a szabadságvesztésért járó kárpótlás alatt marad. A magyarországi és a külföldön élõ magyar zsidók nevében a Mazsihisz fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Orbán-kormánynak ez az elsõ rendelkezése, amely megbukott az Alkotmánybíróság elõtt.

Ez nem pénzkérdés, hanem elvi dolog - jegyezte meg Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselõje az Indexnek nyilatkozva. Egri szerint a szabályozás diszkriminatív volt, hiszen míg azok, akiknek a kárpótlásáról korábban döntöttek (például a recski tábor rabjairól) egymillió forintot kaptak, addig az 1999-es költségvetési törvényben kárpótolt, fõleg zsidó származású elítéltek 30 ezer forintot kaptak.

A Mazsihisz szerint ezt az összeget úgy állapították meg, hogy volt egy elõre meghatározott pénzkeret és egy becslés a túlélõk számáról; e két szám hányadosából született a harmincezres összeg.

Nincs keret a kétéves költségvetésben

Az a kör, amelyik egymillió forintos kárpótlásban részesült sokkal kisebb, mint azoké, akik harmincezer forintot kaptak- kommentálta a szabályozást Egri Oszkár, aki szerint a kormánynak ,,kutya kötelessége" lenne ezt orvosolni. Ezzel azonban újabb két évet kell várni, hiszen a 2001-2002-es költségvetésben erre nincs keret.

Egri megjegyezte, hogy az érintettek 70-90 éves özvegyek és hozzátartozók, akiknek két év nagyon hosszú idõ. Évente 4-5 ezren meg is halnak, így folyamatosan szûkül a kárpótlásra jogosultak köre.

Rossz anyagi körülmények között élnek

A Mazsihisz képviselõje elmondta, hogy az Alkotmánybíróság határozata 38 ezer magyarországi és 40 ezer külföldön élõ magyar zsidót érint. Utóbbiak nagy része rossz anyagi körülmények között él a háború után elcsatolt területeken, fõleg Ukrajnában és Romániában.

A Pénzügyminisztériumban nem nyilatkoztak a döntésrõl. Mint elmondták, elõször pontosan meg akarják ismerni az Alkotmánybíróság határozatát.

Megfelelő megoldás

Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára az alkotmánybírósági határozatot úgy kommentálta: a hárommilliárd forintos keretet még a Horn-kormány határozta meg. Az 1997-ben alkotott harmadik kárpótlási törvény ekkora összeget szánt az állami önkény áldozatainak. A személyenkénti 30 ezer forintos összeg pedig úgy jött ki, hogy a szabályozás alapján százezer igénylő jelentkezett.

Hende Csaba szerint a Pénzügyminisztériummal közösen keres az igazságügyi tárca megoldást a kialakult helyzetre. Arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy az alkotmánybírósági határozat miatt módosítják-e a költségvetést. A politikus azonban biztos abban, hogy megtalálják majd a megfelelő megoldást.