Judit
-2 °C
8 °C

Nem bűncselekmény a természet elleni fajtalanság

2002.09.03. 23:29
Az Alkotmánybíróság többségi határozatával megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek a természet elleni fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseit, mert azok a testület álláspontja szerint sértik a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés tilalmát.
Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a büntető törvénykönyv 199. paragrafusa alkotmánysértő, mert objektív ismérvek alapján nem igazolható, önkényes megkülönböztetést tesz a szexuális irányultság szerint az olyan 18 éven felüli személyek között, akik 14-18 év közötti személyekkel beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek.

Hagyományosan üldött

Az Alkotmánybíróságnak olyan magatartás büntetendőségének alkotmányossági kérdéseiben kellett döntenie, amelyet Európában hagyományosan büntetőjogi eszközökkel üldöztek, de amelynek a jogi megítélése az utóbbi fél évszázadban jelentősen megváltozott.

Az Alkotmánybírósághoz forduló szervezetek, magánszemélyek és az előttük folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztő bíróságok a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütközőnek tartották a természet elleni fajtalanságként meghatározott magatartás bűncselekménnyé nyilvánítását. (A Btk. most megsemmisített törvényi tényállása szerint az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel "fajtalankodik", bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Kiskorúvédelmi aggályok

Az Alkotmánybíróság határozatához Németh János és Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Strausz János alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy e korosztály minden egyes tagjával szemben fennáll az állam alkotmányos kötelezettsége, hogy védelmet nyújtson a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, így az egészséges szexuális fejlődéshez is.

A testület álláspontja szerint a védelem jogi felelősségi eszközei között helye lehet a büntetőjogi büntetésnek is. A büntetőjog eszközei is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy az állam megóvja e korosztályt egyrészt a személyiségfejlődésre káros hatásoktól, másrészt a későbbi életükre kiható kockázatvállalásoktól.

Nem az AB-re tartozik

Az a törvényhozó megítélésére tartozik, hogy a büntetőjogi szabályozás megfelel-e a gyermekek védelmével kapcsolatos állami kötelezettségnek, vagy pedig vannak olyan, a fiatalkorú és a felnőtt közötti függő, alárendeltségi viszonyból adódó élethelyzetek, amelyekben a 14-18 éves korosztályokat további magatartások bűncselekménnyé nyilvánításával kell védeni a 18 éven felüliekkel létesített szexuális kapcsolatok ellen.

Az Alkotmánybíróság nem jogosult arra, hogy új bűncselekményi tényállások megállapítására kötelezze a jogalkotást, sem arra, hogy a büntető törvénykönyv különös részében található tényállások részleges megsemmisítésével addig nem büntetendő magatartásokat is büntethetővé tegyen.

Csak magánindítványra

Az Alkotmánybíróság ugyancsak alkotmányellenesnek találta a Büntető törvénykönyv 200. paragrafusát, amely a természet elleni erőszakos fajtalanság büntetéséről rendelkezett.

A törvényhely megsemmisítése azonban nem jelenti az elkövetővel azonos nemű sértett sérelmére megvalósuló erőszakos fajtalanság büntethetőségének megszűnését, hanem csupán azt, hogy ezt követően a büntetőjogi felelősségre vonás a büntető törvénykönyvnek a szemérem elleni erőszakot büntetni rendelő 198. paragrafusa alapján történhet.

Míg a természet elleni erőszakos fajtalanság hivatalból üldözendő bűncselekmény volt, a szemérem elleni erőszak kapcsán - az erőszakos közösüléshez hasonlóan - csak magánindítvány esetén járnak el az illetékes hatóságok.