Orsolya
7 °C
17 °C

Nem kell feloszlatni a be nem jelentett tüntetéseket

2008.05.27. 12:49
A gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül az Alkotmánybíróság szerint a különböző rendezvények bejelentési kötelezettsége, ezért megsemmisítették a vonatkozó passzust.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.

Az Ab megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt, foglalt állást a bírói testület.

Az Ab határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.

A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.

A testület szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az Ab szerint.

Az Ab szerint a bejelentés az úgynevezett gyors gyülekezések (flash mob) esetén is kötelező; a rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike, így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.

Felhívták a figyelmet arra, hogy ezen túlmenően közlekedési szabálysértések miatt felelősségre vonhatók azok, akik a rendőrség közreműködése nélkül veszik igénybe a közúti gépjármű-közlekedés útvonalait, vagy más módon nem tartják be a közlekedési szabályokat. Mindezekhez további szabálysértési és büntetőjogi szankciók kapcsolódhatnak, írták. A gyülekezési jog kiterjedésére és a késedelmes bejelentésre vonatkozó határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, a gyülekezési törvény megsemmisítésére vonatkozó határozathoz azonban Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.