Judit
3 °C
6 °C

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

2005.10.11. 10:28
Bihari Mihályt választották kedden Holló András utódjául az AB élére. Bihari országos ismertségét nem alkotmánybíróként, hanem az állampártból az utolsók között kizárt értelmiségiként szerezte meg. Holló november 12-ig tölti be posztját.

Bihari Mihály

Bihari Mihály alkotmánybíró lesz november 12-e után az új elnök, döntött a testület keddi budapesti ülésén. A szavazati arányokat nem közölték, Bihari pedig csak hivatalba lépése után nyilatkozik elképzeléseiről. Bihari a testület negyedik elnöke lesz.

A jelenlegi elnök, Holló András alkotmánybírói mandátuma november 12-én jár le. Holló András 2003. augusztus 1-je óta - Sólyom László és Németh János után - a testület harmadik elnökeként tölti be ezt a posztot.

A testület nemrég egészült ki Bragyova Andrással és Kovács Péterrel, de a pártoknak két évig tartott, mire a törvény szerint 11 fős Alkotmánybíróságba új tagokat tudtak választani. Tavaly december óta két héttel lezelőttig a határozatképesség határán, nyolc fővel működött a testület.

Jelenlegi tagok
Bagi István
Bihari Mihály
Bragyova András
Erdei Árpád
Harmathy Attila
Holló András
Kiss László
Kovács Péter
Kukorelli István
Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva

Hat éve alkotmánybíró az új elnök

Bihari Mihályt az Országgyűlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. A jogász-politológus-szociológus Bihari a 1980-as évek végén szerzett országos ismertséget, amikor az MSZMP tagjaként nyíltan közösséget vállalt több akkor induló ellenzéki pártalakulattal. 1987-ben alapító tagja lett a Lakitelken létrehozott Magyar Demokrata Fórumnak, de ezzel egy időben az alternatív baloldali tömörülésként szerveződő Új Márciusi Frontba is. Alapító tagja volt első független szakszervezetnek, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is.

Kizárta a párt

Tevékenységét "honorálva" az MSZMP központi ellenőrző bizottsága 1988 áprilisában Bíró Zoltánnal, Király Zoltánnal és Lengyel Lászlóval együtt kizárta a pártból. Németh Miklós miniszterelnök felkérésére 1989-1990-ben részt vett a kormány tanácsadó testületében. 1990-ben, bár az MSZP felkérte, nem indult, 1994-ben azonban függetlenként, szocialista támogatással parlamenti mandátumot szerzett. A szocialista képviselőcsoport közjogi és ügyrendi munkacsoportját vezetette, és tagja volt a frakció elnökségének is. Bihari neve legutóbb a köztársasági elnök személyének MSZP-n belüli vitái során merült fel. Az MSZP szocialista platformja Szili Katalin lehetséges riválisaként jelölte meg az alkotmánybírót.

A választásról

Az Alkotmánybíróság elnökét a testület teljes ülésén választják meg titkos szavazással. Az elnök megválasztására az Ab teljes ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi alkotmánybíró jelen van. Az Alkotmánybíróságnak az a tagja lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a szavazatok több mint felét kapta.

Ha a szavazás eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott alkotmánybíró között újabb választási fordulót kell tartani. Ha szavazategyenlőség miatt a három legtöbb szavazatot kapott alkotmánybíró személye nem állapítható meg, a szavazásban jelöltként az a három alkotmánybíró vesz részt, akiknek alkotmánybírósági tagsága a leghosszabb ideje áll fenn, egyenlő idejű tagság esetén pedig azok, akik korban a legidősebbek.

A három alkotmánybíró közül az lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a szavazatok több mint felét kapta.