Judit
3 °C
6 °C

A pártok sem értenek egyet abortusz-ügyben

2000.04.11. 22:37
A kormány a héten folytatja a februárban megkezdett magzatvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztés vitaját, amelyet a héten a Parlament szeretne lezárni. A záróvitára pénteken kerül sor. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy ahány párt, annyiféle hozzáállás mutatkozik a vitában. Az ellenzéki pártok berkeiben nincs közös elképzelés, a koalíciós pártok pedig ellenzik a tervezet szellemiségét. Ha a honatyák június 30-ig nem egyeznek meg a módosításokról, az Alkotmánybíróság 1998-ban hozott döntése értelmében a "súlyos válsághelyzetre" való hivatkozással nem végezhetnek a klinikák terhesség-megszakítást.
A kormány már februárban megtárgyalta a magzatvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztést. Borókai Gábor akkori értékelése szerint a javaslat nem korlátozza a nők önrendelkezési jogait, hanem a segítőhálózatok kiterjesztésével hozzájárul ahhoz, hogy válságos helyzetben is jó döntést hozhassanak.

,,A kormány által a parlament elé terjesztett törvénymódosításnak (..) két fő tényezője van: tiszteletben tartani a nő önrendelkezési jogát, vagyis meghagyni számára azt a döntést, amit a valóságban úgyis ő maga fog meghozni, ugyanakkor támogatni abban, hogy ezt a döntést mindenféle külső kényszertől mentesen, minden lehetséges támogatást megkapva hozhassa meg" - tudatja a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a kormány szándékát

Az Alkotmánybíróság határozatai abortusz-ügyben

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltoztatás óta két esetben hozott határozatot abortusz-ügyben: 1990-ben kötelezte a parlamentet, hogy az addig rendelettel szabályozott jogszabály helyett törvénybe foglalja a terhességmegszakítás előírásainak keretfeltételeit.

1998-ban a taláros testületnek ismét foglalkoznia kellett az abortusz kérdésével. A 45/1998 számú határozatában 2000. június 30-i hatállyal megsemmisítette a magzatvédelmi törvény 12. § (6) bekezdését (ez a súlyos válsághelyzet fogalmát határozza meg), és eltörölte a törvény végrehajtási rendeletének azon bekezdését, amely a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazásának feltételeit rögzíti. Az indoklásában kimondták, hogy nem érvényesül megfelelően az állam életvédelmi kötelezettsége.

Az AB tulajdonképpen elutasította a magzatvédelmi törvény alkotmányellenességének kimondását kérő indítványokat, és azt az indítványt is, hogy meghatározza a magzat jogállását. Nem tartotta alkotmányellenesnek ugyanakkor, hogy a no súlyos válsághelyzetére hivatkozva kérhesse a terhesség megszakítását, ennek megfelelően a súlyos válsághelyzetet meghagyta a terhességmegszakítás törvényes indokait tartalmazó felsorolásban. A testület úgy foglalt állást, hogy a törvényhozó meghagyhatja a nőnek azt a jogát, hogy maga döntse el: elfogadhatatlan terhet jelent-e számára a terhesség folytatása. Ez esetben azonban egyéb intézkedésekkel kell eleget tenni az állam alkotmányos életvédelmi kötelezettségének.

A kormányszóvivo beszámolója szerint a terhesség-megszakítást kérő nőknek a jövőben ki kellene fizetniük a beavatkozás költségét - ez jelenleg 16 ezer forint -, a szociálisan rászorulók viszont 50-70 vagy 100 százalékos kedvezményt kaphatnának.

Lelkiismereti szavazást lesz vagy koalíciós pártfegyelem?

Az előterjesztés expozéjában Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: a törvényjavaslat alapelve az, hogy csak a legvégső, és a valóban indokolt esetekre szóló, korlátozott eszköz legyen a terhesség-megszakítás. Az államtitkár utalt arra is, hogy a törvényjavaslat a súlyos válsághelyzet alapján elvégzett abortusz anyagi feltételeinek reálisabbá tételére törekszik. A terhesség-megszakításért fizetendő fix összegű díjazás helyébe a társadalombiztosítási finanszírozás mindenkori mértékéhez igazodó, változó összegű díjazás lépne.

A MeH szerint a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslat általános vitájában kiderült, hogy a ,,törésvonalak" nem elsősorban a pártok, kormánypártok és ellenzék között húzódnak. ,,A frakciók a kérdésben valószínűleg "lelkiismereti szavazást" fognak engedni tagjaiknak" - állítja a MeH. Ugyanakkor szerintük megvan az esélye annak, hogy ebben a kérdésben konszenzussal szülessen törvény.

Hogy mire alapozzák optimizmusukat, egyelőre nem tudni. Az azonban biztos, hogy a pártok nyilatkozatai nem ezt mutatják. Az MDF kijelentette: jelen formájában nem szavazza meg az előterjesztést, az FGKP pedig - bár nem írt elő szavazási kényszert, de - nem fogadja el a terhesség-megszakítást a ,,családtervezés brutális formájaként".

A MIÉP egyáltalán nem tudja elfogadni az előterjesztést. Olyannyira ragaszkodik a súlyos válsághelyzet törvényi kitételének hatályon kívül helyezéséhez, hogy álláspontjukat az interneten is közzétették. Az MSZP csak akkor fogadja el, ha a törvényjavaslat szellemisége szigorodik, illetve a képviselők befogadják a szocialisták módosító javaslatait.

Mikortól számít a magzat élőnek?

Az abortusztörvény módosításának vitáját nehezíti, hogy nem csak az abortusz engedélyezéséről van szó, hanem (tkp. ennek kapcsán) a magzat jogi státuszáról (mikortól számít a magzat élőnek?) folyik a vita. Az AB döntései (lásd keretes írásunkat) nem segítették tisztázni az ügyet. Mivel a magzat jogi státuszát az Alkotmánybíróság döntéseiből nem lehet egyértelműen levezetni, a Parlamen nehéz helyzetbe került.

Egy nemrég végzett (és a kormány által propagált) felmérés szerint a kérdésre válaszolók 53 százaléka a fogantatástól számítja élőnek a magzatot. 23 százalék 90 nap után, 13 százalék a megmozdulásától, 7 százalák a szüléstől, 4 százalék pedig attól a pillanattól, amikor életképessége kiderül.

Csökkent az abortuszok száma 1999-ben

A Családvédelmi Szolgálat adatai szerint 1999-ben hetvenezer nő kérte terhessége megszakítását, s 66 600 magzatot vétettek el, négyezren meggondolták magukat. Az elmúlt évben így 4%-kal kevesebb terhességmegszakításra került sor, mint egy évvel korábban.

Az ezer élveszülésre jutó abortuszszám negatív rekordja 1997-ben volt, akkor ezer megszületett gyermekre 743 abortusz jutott. Tavaly ez a szám 686 volt, ami 8%-kal kevesebb, mint az 1997-es csúcsévben volt, és megfelel az 1995-ös szintnek.

A Családvédelmi Szolgálat adatai szerint csökkent a 18 évnél fiatalabb kérelmezők aránya. Azonban minden harmadik nőnél már nem az első terhességmegszakításra került sor, s minden nyolcadik nő az előző esztendőben is elvetette gyermekét. Tovább erősödött az a tendencia, hogy a terhességük megszakítását kérők döntő többsége nem 18 éven aluli lány, a 66 ezer nőből csak kevesebb, mint ötezer tartozik ebbe a csoportba

Ennek ellenére a megkérdezettek kicsit több, mint fele bármikor engedélyezné a terhességmegszakítást, 44 százalék csak indokolt esetben, 5 százalék pedig egyáltalán nem engedélyezné.

Módosító indítványok

A módosításokat illetően vita újjáélesztése előtt a pártokon belül nem létezett egységes elképzelés. Az FGKP és MDF elfogadhatatlannak tartják a tervezetet, az MDF a kormánytervezettől eltérő, önálló indítványt tervez. A MIÉP honlapján található anyaga szerint ,,1992 óta a parlament által szentesített törvény alapján magzat-tömeggyilkosság folyik", szerintük ,,az élet szándékos kioltása annak bármilyen stádiumában gyilkosság, az abortusz tehát bűn". A kormány előterjesztését ,,népirtást legalizálónak" tartják.

Az MSZP-től a parlamenti vita elkezdése előtt dr. Kökény Mihály (1994-1998 között népjóléti miniszter), Szabó Sándorné, dr. Vojnik Mária és dr. Schwartz Tibor nyújtottak be önálló indítványt. Ezen indítványok lényege: emelni kell a minden anyához és gyermekhez eljutó legfontosabb támogatások összegét. Az SZDSZ-es Mécs Imre tervezete kevesli az abortusz előtti ,,gondolkodási időt". Szerintük az önálló jövedelem nélkülinek továbbra sem kellene fizetnie a beavatkozásért.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!