Új egyháziadó-felajánló rendszert akar a kormány

2002.10.09. 20:25
Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára szerint a jövőre egyházi nyilatkozókártyát kellene kibocsátani annak érdekében, hogy reálisabban oszthassák szét a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlott 1 százalékából befolyó összeg állami kiegészítését. Az állam annak az egyháznak juttatna többet, melyet a nyilatkozók leginkább preferálnak. Szalay szerdán arról is beszélt, hogy szigorítaná az egyházalapítás feltételeit, mert soknak tartja a 136 bejegyzett egyházat.
"A kártyára azért lenne szükség, mert sem az szja-felajánlások eddig alapul vett aránya, sem a jelenlegi szabályozás, azaz a népszámlálás egyházi hovatartozásra vonatkozó eredménye nem ad megfelelő kiindulópontot az elosztáshoz" - mondta Szalay István Budapesten a Keresztény-Zsidó Társaság vendégeként.

Mint jelezte, a korábbi gyakorlat hiányossága az volt, hogy az szja-felajánlás kizárta az egyházak támogatásából a nyugdíjasokat és a gyerekeket.

"A jelenlegi elosztás nem reális"

A jelenlegi megoldás, a népszámlálás eredménye szerinti elosztás véleménye szerint azért nem reális, mert a nyilatkozat e kérdése fakultatív jellegű volt, több egyház is óvta híveit a vallási hovatartozás megjelölésétől, s az állam nem jelezte előre, hogy a nyilatkozat az egyházak hitéleti támogatásának alapjául szolgál majd.

Szalay István utalt arra, hogy az egyházak számára felajánlott összeg az idén körülbelül 2 milliárd forint volt, ezt az államnak az szja-összbevétel 0,8 százalékára, azaz 8,9 milliárd forintra kell kiegészítenie.

Csak egy kérdés

Az államtitkár elképzelése szerint az anonim jellegű egyházi nyilatkozókártyán nem tüntetnék fel az illető vallási hovatartozását, azon egyetlen kérdés szerepelne: "Ön szerint melyik az az egyház, amelyet az állam a törvényekben előírt módon preferálni köteles?"

Szalay István koncepciója az, hogy a kártyát a szülők a gyerekek után is megkapnák, azoknak csak azonosítási számuk lenne, nem készülne nyilvántartás róluk, s a feldolgozás után valamennyit megsemmisítenék.

Az államtitkár elmondta, hogy a kártyákat három helyen lehetne leadni: a települési önkormányzatoknál, a kisebbségi önkormányzatoknál és az egyházaknál.

Hozzátette, hogy a kártyákat négy évig használhatnák, ezen időszak azonban semmiképpen sem kötődne kormányzati ciklushoz. Szalay István hangsúlyozta, hogy a kártya kibocsátását illetően konszenzusra van szükség az egyházakkal, ez a folyamat azonban meglátása szerint legalább egy évet vesz majd igénybe.

Sok a 136 egyház

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az idei felajánlások elosztásának módjáról már ez év végén dönteniük kell. Az államtitkár előadásában mindemellett áttekintette az állam egyházpolitikájának történeti alakulását, szólt továbbá az állam és az egyház szétválasztásának a XIX. századra visszanyúló gondolatáról, s az egyházak mai rendszerének kialakulásáról.

Magánvéleményét ismertetve hozzátette, hogy a Magyarországon bejegyzett 136 egyház túlságosan sok. Mint elmondta: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény kiállta ugyan az idők próbáját, elképzelhető azonban, hogy e jogszabály bizonyos értelemben pontosításra szorul.

Az államtitkár szerint az egyházakat az esetleges módosítás nyomán csak egy bíróságnál lehetne bejegyezni, s az újonnan jelentkező vallási közösségeknek kötelező lenne csatolniuk hitelveik ismertetőjét.