Judit
3 °C
6 °C

'Az összes romát egy kalap alá veszik'

2005.09.19. 10:17
Romák és nem romák, romákról és nem romákról vitáztak hétvégén a Magyar Agora rendezvényen. A rendezvényt szervező szociológusok azt vizsgálták, hogy a nyilvános párbeszéd mennyire befolyásolja az emberek véleményét, ebben az esetben a romákat érintő kérdésekben. A kétnapos esemény után a résztvevők sokkal többet tudtak a romákról, erőteljesebben elutasították a hátrányos megkülönböztetést és az iskolai szegregációt. Az Index is részt vett az ütköző álláspontok hétvégéjén.

Gondolkodtató közvélemény-kutatás nevet kapta az az Egyesült Államokban kifejlesztett és világszerte évtizedek óta használatos módszer, amelyet Magyarországon először ezen a hétvégén végeztek.

A Magyar Agora szervezője, az ELTE Kisebbségkutató tanszéke idén tavasszal ezer fős országos reprezentatív mintán kérdőíves vizsgálatot végzett a magyarországi cigányok helyzetével kapcsolatban. Közülük az ország különböző területeiről 250 embert hívtak meg a hétvégi nyilvános vitára a CEU budapesti Konferenciaközpontjába, hogy személyesen beszélgessenek a romák, hazánk legnagyobb létszámú etnikai kisebbsége, és a nem romák, a többségi társadalom korán sem problémamentes együttéléséről, konfliktusairól és a lehetséges megoldásokról. A hétvége végén a résztvevőknek feltették ugyanazokat a cigányokkal kapcsolatos kérdéseket, mint tavasszal és azt vizsgálták: megváltoztatja-e és ha igen, hogyan alakítja a nézeteket, véleményeket a közvetlen, személyes kommunikáció, miben okoz változást a közvetlen demokratikus vita, ha az embernek lehetősége nyílik tájékozódásra és mérlegelésre.

A nyilvános vita jelentősége
James Fishkin, a Stanford Egyetem kommunikációprofesszora dolgozta ki a gondolkodtató közvélemény-kutatást. Az elmúlt években az amerikai kutató különböző országokban, különböző témakörökre adaptálta újfajta nyilvánosságot alkotó módszerét: Bulgáriában például a bűnözésről, Ausztráliában az őslakosok helyzetéről, Nagy-Britanniában a királynő megítéléséről szólt a vita. "A kutatás azt kívánja megmutatni, hányféleképp tud az átlagember közügyekben vitába szállni, és hogyan alakul az egyén véleménye, ha ismereteket szerez az őt is érintő legfontosabb tényekről és megfontolásokról - ami a hétköznapi életében szinte soha nem fordul elő, ha részt vesz egy tanácskozáson, melynek során számos másféle gondolkodású emberrel beszélhet, akivel a mindennapokban nemhogy szót nem ért, de nem is találkozik" - fogalmazott.

Többet tudunk a romákról

Örkény Antal kisebbségszociológus, a kutatás főszervezője a vitahétvége végén az Indexnek elmondta, több a romák helyzetét érintő kérdésben átalakult a résztvevők véleménye. "A gondolkodtató közvélemény-kutatás más országokban is tapasztalt eredményeihez hasonlóan a Magyar Agorán is attitűdváltozás történt. Az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a résztvevők a hétvége után sokkal többet tudtak a romákról, pontosabban tudták hány cigány él Magyarországon, vagy hogy mekkora a körükben a szegénység mértéke" - magyarázta Örkény.

A másik fontos eredmény, hogy a cigányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elutasítása erőteljesebb lett. "Például arra a kérdésre, hogy jogos-e, ha a rendőrök máshogy bánnak a cigányokkal, tavasszal a válaszadók negyede, vagyis minden negyedik ember azt mondta, hogy igen, addig most a hétvége után csupán 9 százalék válaszolta ugyanezt. Vagyis 91 százalék elutasította a rendőri diszkriminációt" - mondta a szociológus. A munkaerőpiaci diszkriminációval kapcsolatban is változtak a vélemények."A vitahétvége után sokkal többen mondták, hogy meg kellene büntetni azt a munkaadót, aki a bőrszíne alapján nem vesz fel valakit egy munkára" - fogalmazott.

A szórakozóhelyekről tiltsák ki a cigányokat?

Nem történt elmozdulás azonban abban a kérdésben, hogy a szórakozóhelyekről ki kell-e tiltani a romákat. Úgy tűnik ez az elutasítás az emberek fejében sokkal erőteljesebb előítéletből táplálkozik, és egy hétvége alatt nem változhat ezzel kapcsolatban a vélemény. Tavasszal is egyetértett a válaszadók többsége azzal a vendéglő-, vagy diszkótulajdonossal, aki kizárja a cigány vendégeket és ez a Magyar Agora után sem változott.

"Szerintem azért sem volt ebben a témakörben változás, mert ehhez kapcsolódik leginkább a cigányokkal kapcsolatos egyik legerőteljesebb előítélet, mégpedig az a hit, hogy a cigányok bűnözők. A válaszadók szerint a kocsmákban, diszkókban vannak a bűnöző cigányok, és ezért értenek egyet kizárásukkal. Magyarországon a roma kisebbség a leginkább elutasított csoport a közvélemény-kutatások szerint és sajnos egy hétvége alatt nem lehet megkövesedett előítéleteken változtatni" - fogalmazott Örkény Antal.

Mégis, a kutatás több kérdésben megváltoztatta a válaszadók véleményét, például az oktatási színtéren megjelenő szegregációval kapcsolatban is. Például megtudták, hogy ez a kifejezés jelenti az elkülönítést, a külön roma és nem roma osztályokat, rosszabb esetben külön iskolákat. "Legtöbben az integrált oktatás mellett tették le a voksukat, tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a két nap után a résztvevők mindegyike elutasította a szegregációt" - mondta Örkény Antal.

Kis csoport, közelről

A 250 meghívottat véletlenszerűen sorsolták 16 csoportba, ahol három, a cigányokat érintő kérdésről - a szegénységről, a hátrányos megkülönböztetésről és a szegregációról - beszélgettek azokkal az emberekkel, akiket a véletlen melléjük rendelt.

Agora a tévében

Az összes Agora műsorból három nap alatt legalább egy percet 1 944 361 fő látott a 18 éven felüli lakosok köréből, ez a felnőtt lakosság majdnem negyedét jelenti. A 4 évnél idősebbek esetében ez a szám 2 016 976 néző, vagyis 21,9 %-os az elérés.

A Magyar Agora legnézettebb műsora Baló György vezetésével a vasárnap esti "eredményközlő" adás volt, 18 évesek körében a perces átlagnézettség 163 ezer fő volt, míg legalább 1 percre 663 ezren kapcsolódtak be az adásba.

Iskolai végzettség szerint a nézők között nagyarányú volt a felsőfokú végzettségűek megjelenése, a két szombat délutáni műsornál azonban nagyobb arányban ültek a képernyő elé alacsonyabb iskolai végzettségűek is. Településtípus szerint több budapesti lakos volt a nézőközönségben, mint vidéki.

A hétvégén kiderült, a személyes tapasztalat az egyik legerőteljesebb véleménybefolyásoló tényező. "Nincs meg bennük az a tartás, hogy ha kapnak is egy szép házat, akkor azt ne tegyék tönkre. Nálunk Zalaszentgróton is kaptak egy házat az önkormányzattól, aztán nem sokára láttam, hogy kitörték az ablakokat és eltüzelték az ajtókat" - mondta a 14-es csoportban egy tizennyolc éves fiú a romákról, élénk vitát generálva a lakóhelyi elkülönítés és elkülönülés témakörben személyes élményével.

"Az összes romát egy kalap alá veszik. Van egy pár hülye köztünk, az sodorja a többit, viszi az árral" - válaszolt egy magát cigánynak valló zala megyei férfi.

Az iskolai szegregációval kapcsolatban a csoportban élesen ütköztek a vélemények. A harmincas Dávid szerint a sikerélmény nagyobb, ha külön csoportban tanulnak a cigány gyerekek, így nincs módjuk lépést tartani a nem romákkal. Számára a hátrányos helyzet és a gyengébb képesség csak a romákra vonatkozó kifejezések. "A gyengéket el kell különíteni a jóktól, mert hátráltatják azokat, és a cigány tanulók úgyis a gyengébb csoportba esnének. Mást hoznak otthonról. És a rosszabb képességűeknek együtt nagyobb a sikerélménye is, ráadásul nem veszik el a tanár figyelmét a jobb képességűektől" - érvelt.

A huszonöt éves Andrea szállt vitába Dáviddal, szerinte a roma és nem roma gyerekek együttes oktatása az egyedüli lehetőség. "Nem megoldás, hogy ha valaki hátrányos helyzetből érkezik az iskolába, akkor örökre elkülönítsék és eleve, a származási alapon történő megkülönböztetés egy nonszensz. Egyfelől az elkülönítés sérti az emberi méltóságot, másrészt rontja a tanulási esélyeket. Szerintem az állam támogassa a szegregáció ellenes iskolákat" - mondta, és a zala megyei roma férfi tapsolni kezdett a teremben.

A romák helyzetéről beszélgettek

A résztvevők köre természetesen csak közvetve reprezentálja Magyarország lakosságát, ezért az eredmények is csak a résztvevők véleményével, válaszaival kapcsolatosak, a kutatók kizárólag rájuk vonatkoztatva vonnak le következtetéseket. Amiatt, hogy a televízió és a rádió közvetítette a beszélgetéseket, kimaradtak azok a válaszadók, akik nem szívesen vitatkoznak nyilvánosan, vagy nem szívesen vállalják széles körben véleményüket. A médiumok jelenléte miatt a módszer kritikusai szerint a résztvevők nem mondanak őszinte véleményt, hanem az általuk elvártnak gondolt "feleletet" adják.

Székelyi Mária szociológus egyetemi tanár, Örkény Antal mellett a Magyar Agora szervezője elmondta, a kis csoportos beszélgetésekben az egymástól nagyon ellentétes vélemények is nyíltan megfogalmazódtak. "A kritikusokkal egyetértek abban, hogy nagyban függ az eredmény attól, hogy kik jöttek el erre az eseményre. Nem a szereplési vágy mértékéről van szó, hanem arról, hogy a roma témával kapcsolatban érez-e érdeklődést a válaszadó vagy sem. Az országos reprezentatív kutatásaink azt mutatták, hogy hazánkban inkább a passzív, vagyis a rejtett, kevésbé vállalt cigányellenesség jellemző. A vitahétvégén részt vevőkkel kitöltött kérdőívek eredményei pozitívabb vélekedést mutatott, mint az országos, ami azt jelenti, hogy az aktívan cigányellenesek inkább nem jönnek el egy ilyen hétvégére, vagy azt, hogy a rejtett cigányellenesek nem vállalják fel annyira nézeteiket. De a kutatásnak nem is az volt a célja, hogy a magyar lakosság cigányokkal kapcsolatos attitűdjeire következtessünk, hanem arra, hogy átalakulnak-e a vélemények a beszélgetés és a vita miatt" - fogalmazott.