Árpád
-1 °C
9 °C

Június elejére lehet új kormány

2006.04.23. 22:26
Harminc napon belül biztosan összeül alakuló ülésére az új Országgyűlés, de a kormányalakításig akár több mint két hónapnyi időt is adnak a jogszabályok. A köztárasági elnök azonban jelezte: arra törekszik, hogy mielőbb hivatalba léphessen az új kabinet.

A hivatalos végeredményre a külföldi szavazatok miatt ugyan akár közel egy hetet is várni kell még, de ezzel együtt a szavazásnak vége, mostantól a kormányalakításé a terep. A jogszabályok szerint most a köztársasági elnök térfelén pattog a labda. Mivel minden jel szerint lesznek kormányképes erők az új parlamentben, ez esetben a jogszabályi határidők és a korábbi választásokon kialakult gyakorlat alapján az valószínűsíthető, hogy június elején alakul meg az új kormány. Sólyom László köztársasági elnök vasárnap este úgy nyilatkozott: ő maga és hivatala is arra törekszik, hogy mind az alakuló ülésre, mind az új kormány megalakulására mielőbb sor kerülhessen. Ennek érdekében az elnöki hivatal a következő napokban megkezdi az egyeztetéseket a parlamenti pártokkal az alakuló ülés időpontjáról, majd - a választások hivatalos végeredményének ismeretében - maga az elnök tárgyal a parlamenti erők miniszterelnök-jelöltjeivel, hogy még az alakuló ülésen megtehesse javaslatát az új miniszterelnök személyére.

Az Alkotmány diktálja a menetrendet

Ami biztos: a második forduló napjától számítva egy hónapon belülre össze kell hívni az alakuló ülést. A korábbi választásokon jellemzően nem is vártak ennyit az elnökök: a 30 nap egyedül 1994-ben telt el, '90-ben és 2002-ben egyaránt 24, '98-ban 25 nap után került sor az új országgyűlés első összejövetelére.

Esemény 1990 1994 1998 2002
Az alakuló ülés összehívásáig eltelt idő 24 nap 30 nap 25 nap 24 nap
A miniszterelnök személyére történő javaslat időpontja nincs adat Alakuló ülés Alakuló ülés Alakuló ülés
A miniszterelnök személyére tett javaslat és a kormányalakítás között eltelt idő nincs adat 20 18 12

Az alakuló ülés időpontja egy újabb határidőt indít el: ettől fogva válik ugyanis ügyvezető kormánnyá a jelenlegi kabinet, melynek hivatalosan az alakuló üléssel meg is szűnik a megbízatása.

Ettől a naptól számított egy hónapon belül kell a köztársasági elnöknek javaslatot tennie az Országgyűlésnek az új miniszterelnök személyére. A javaslat megtételére - 1990-et leszámítva, amikor az új plénumnak előbb még a köztársasági elnök személyéről is döntenie kellett - a másik három demokratikus választást követően rögtön az alakuló ülésen sort kerített a köztársasági elnök. Most sincs okunk mást feltételezni: bár a külföldi szavazásra való új szabályok némileg késleltetik a korábbi évekhez képest a hivatalos végeredmény kihirdetését, amennyiben ez megtörténik, a köztársasági elnök várhatóan a "hagyományoknak megfelelően" az alakuló ülésen megteszi javaslatát is.

Ezután már a pártok kezében van a helyzet, de az elmúlt 16 évben egyre rövidült az az idő, amennyi az új kormány megalakulása és az alakuló ülés között eltelt: '94-ben 20 nap, '98-ban 18 nap, 2002-ben 12 napra volt szükség - nem kis részben azért, mert már a második fordulót követően szinte azonnal megkezdődtek a koalíciós egyeztetések.

Mit tehet az ügyvezető kormány?
Az Alkotmány értelmében ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Laza keretek között az elnök

Az eddigi választások után - egyértelmű eredménynek, illetve a pártok koalíciós megállapodásának köszönhetően - ezzel meg is szűnt a köztársasági elnök szerepe a választásokkal, illetve a kormányalakítással kapcsolatban. Előfordulhat azonban olyan szituáció, amikor nem a megszokott módon alakulnak a dolgok. "A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választják meg" - áll az Alkotmány 28. paragrafusában. Érdemes a mondatot alaposan elolvasni: az Alkotmány szerint nem egyenes következmény, hanem a köztársasági elnök mérlegelési körébe tartozó kérdés az országgyűlés esetleges feloszlatása, azaz az első javaslattól számított negyven nap után sem akadályozza semmi, hogy tovább próbálkozzon. Akár új jelölttel is, mint ahogy az Alkotmány fenti fordulata alapján erre - az esetleges elutasítás esetén - a negyven napon belül is megvan a lehetősége.