Natália
-3 °C
8 °C

A harmadik világban menő az alkotmányozó nemzetgyűlés

2006.09.25. 13:34
Kapcsolódó cikkek (1)
Európában utoljára a kilencvenes évek közepén Silvio Berlusconi akarta kivágni magát szorult helyzetéből egy alkotmányozó nemzetgyűléssel, de nem talált partnerekre. Magyarországon az elmúlt tizenhat évben a partvonalra szorult, többnyire jobboldali szervezetek visszatérő követelése volt egy ilyen testület felállítása.

Alkotmányozó nemzetgyűlést a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése előtti napokban is több párt és szervezet követelt. Csurka István MIÉP-elnök például Thürmer Gyulának, a kommunista Munkáspárt elnökének is küldött levelet, kérve, hogy támogassa az ötletet, Thürmer, csodák csodájára, támogatta is.

A hatalomba visszatérni készülő egykori FKGP-elnök Torgyán József is alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelte a tüntetéssorozat előtti napokban.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés ötlete a rendszerváltás utáni időszakban rendszeresen felmerült. A parlamentből kiszorult, többnyire jobboldali szervezetek vetették fel, többek között azok, amelyek most a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc távozásáért tüntetnek.

Bibónak bejött volna 1989-ben

A magyar rendszerváltás az Alkotmány szempontjából felemásra sikerült. Visszatérő érve az alkotmányozó nemzetgyűlést követelőknek, hogy a hatályos Alkotmány a szovjet minta alapján íródott 1949-esnek a többszörösen átdolgozott változata. Eddig szinte minden parlamenti ciklusban felmerült, hogy új Alkotmány kell, de a kormány- és ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a szövegben.

Kenedi János, a Bibó-hagyaték egyik bibliográfusa a HVG-nek néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott: "Bibó István nem helyeselte volna az 1989 júniusában meginduló Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokat, ő ugyanis hasonló helyzetekre egy úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta, amely akár évekig is eltartó tárgyalások során dolgozza ki az államhatalmak elválasztásának elvét és gyakorlati megoldásait".

Egy dologban értettek egyet azok, akik az elmúlt tizenhat évben alkotmányozó nemzetgyűlést követeltek: saját szervezetüket mindenképpen az új testületben szerették volna látni. Jellemzően helyet kapnának még benne a civilszervezetek, az egyházak képviselői is. A Polgárok és Polgármesterek Szövetsége az Élhető Magyarországért egyenesen odáig megy, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek ki kellene mondania, hogy Magyarországon soha nem alakíthatók pártok.

Az alkotmányozók nemzetgyűlést követelő szervezetek célja azonos: a testület fogadja el saját, általában már nyomdakész alkotmánytervezetüket.

Errefelé nem szokás

A történelemben számos példa van alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására. Van, amikor elégedetlen képviselők egy csoportja nyilvánítja magát alkotmányozó nemzetgyűlésnek (Franciaország, 1789), van, amikor képviselőiket -a parlamenti választások szabályainak megfelelően - a nép választja (Németország, 1919)

Alkotmányozó nemzetgyűlések napjainkban is vannak, többnyire a rendszerváltások után létrejövő törvényhozásokat hívják így. Alkotmányozó nemzetgyűlés ült össze Afganisztánban a tálib, Kelet-Timoron az indonéz uralom megdöntése után, Venezuelában Hugo Chavez államelnök hatalomra jutását követően.

A világ boldogabb felén ma már nem divat alkotmányozó nemzetgyűlést összehívni, legutóbb 1996-ban kísérletezett ilyennel Olaszországban Silvio Berlusconi, hogy kivágja magát egy aktuális belpolitikai válságból, de nem talált partnerekre.

Magyarország huszadik századi történelme gazdag a tervezett, de meg nem valósult alkotmányozó nemzetgyűlésekben; ilyet terveztek Károlyi Mihályék az 1918-as őszirózsás forradalom, a szociáldemokraták 1945 után, és a már említett Bibó is azon dolgozott 1956-os forradalom napjaiban, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésen szülessen meg az új hatalom.