Újabb alkotmányossági pofon az MSZP-nek

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a büntető törvénykönyv februári módosításait, tudta meg az Index. A Bárándy Gergely szocialista képviselő által jegyzett jogszabály a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként. A gyalázkodás két évig terjedő börtönnel sújtandó vétsége olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmozdulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport becsületének, emberi méltóságának a megsértésére.

Az Ab szerint az alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.

Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni.

Hasonló sorsra - alkotmányellenesség megállapítása - jutott a polgári törvénykönyv tavaly novemberben elfogadott módosítása is. Az alkotmányellenesnek talált módosítás lehetővé tette volna, hogy valamelyik kisebbség egy tagja akkor is pert indíthasson a személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem csak a csoport tagjaként sértették meg.

Az Ab döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. A testület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozására vezetnek.

A módosítások azért nem léptek hatályba, mert azokat a köztársasági elnök aláírás helyett az Ab-hoz küldte előzetes normakontrollra. Amikor ezt tette, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tiltakozásul nem ment el az államfő által szervezett vallási vezetők találkozójára. Sólyom László indítványa szerint az új jogszabályok aránytalanul korlátozzák illetve sértik a véleménynyilvánítás szabadságához és az önrendelkezéshez fűződő alapjogokat.

A Btk. módosítását a kormány sem támogatta, és a törvény vitájában többen is jelezték, hogy az vélhetőleg nem fogja kiállni az alkotmányossági próbát. A törvénymódosítást egyedül az MSZP-frakció támogatta, ám a hiányzó ellenzéki képviselők miatt ez is elég volt az elfogadáshoz.

A gyűlöletbeszéd büntethetővé tételére nem ez volt az első kísérlet, ám a testület eddig minden alkalommal (1992, 1999, 2004) alkotmánysértőnek találta a próbálkozásokat. Az indoklások szerint a próbálkozások mindig veszélyeztették a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát.

Az Alkotmánybíróság mostani döntései azért sem lehetnek meglepőek, mert Paczolay Péter, az Ab júniusban megválasztott új elnöke a 90-es években az Alkotmánybíróságon, majd 2005 után a Köztársasági Elnöki Hivatalban is Sólyom László mellett dolgozott, és közismerten hasonló jogfelfogást követ.

Az Index kérdésére Bárándy Gergely közölte, hogy hallott a határozatokról, de csak az indoklás elolvasása után foglalkozik velük.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!