Árpád
-2 °C
9 °C

Szívóhatás, kétes értékű mankó és erkölcsi támogatás

2004.07.27. 11:49
Több mint egy éve van napirenden a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének a lehetősége. A témát a hétvégén Orbán Viktor dobta be ismét a köztudatba. A magyar parlamenti pártok közül csak a Fidesz vezetője támogatja egyérteleműen a kettős állampolgárság bevezetését, a többiek a tanulmányok és elemzések hiányára, valamint az intézmény alkalmazásának veszélyeire utalnak. A megoldás az autonómiatörekvések támogatása lehet, de ezzel kapcsolatban is vannak fenntartások.
Az MSZP minden olyan autonómiatörekvést támogat, ami a többség és a kisebbség megegyezésén alapul, nyilatkozta Tabajdi Csaba szocialista képviselő az Indexnek hétfőn. Elmondta, hogy az MSZP nagyon fontos kisebbségpolitikai eszköznek tartja az autonómiát, de ez szerintük csak akkor jöhet létre, ha azt az érintett ország többsége is akarja.

Szívóhatás

Tabajdi szerint a kettős állampolgárság összeütközésben áll az autonómiával, és arra sok esetben nincs is szükség. A két szóba jöhető ország közül Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot, a vajdasági magyarok esetében viszont ez a megoldás komoly megfontolás tárgya lehet, jegyezte meg. Tabajdi Csaba ugyanakkor felelőtlen nemzetpolitikai lépésnek nevezte a kettős állampolgárság az egész Kárpát-medencére vonatkozó kiterjesztésének a lebegtetését. "Ez kiürítené a határon túli, magyarok lakta területeket, szívóhatása" lenne" - monda az MSZP-s képviselő.

A szocialista politikus olyan megoldást, olyan sajátos állampolgárságot tudna elképzelni, amely útleveleket és munkavállalást igen, de szavazati jogot nem adna a határon túli magyaroknak. Ilyen kezdeményezés nem fekszik a parlament előtt, de, mint mondta, egy ilyen, kétharmados többséget igénylő törvénymódosításra az ellenzék miatt nem is lenne esély. Tabajdi szerint a Fidesz együtt akarja mindkettőt, de ez nonszensz. Tabajdi szerint a nagyobbik ellenzéki párt összevissza, felelőtlenül beszél ebben a témában.

Erkölcsi támogatás

Napirenden
A kettős állampolgárság kérdése körülbelül egy éve van napirenden. A téma iránti fokozott érdeklődést az váltotta ki, hogy az akkori szerb kormányfő a magyar miniszterelnök látogatásakor egy újságírói kérdésre kijelentette, a szerb politika nem zárkózik el a kettős állampolgárság intézményétől. A kettős állampolgárság ügye azóta - különböző intenzitással - a magyarországi politikai vitákban is gyakran előkerül. A pártok, és főként az ellenzék azonnal lecsapott a témára és az utóbbi azóta a kormányon kéri számon az intézmény bevezetése érdekében tett lépéseket. A kabinet eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy miként viszonyul a kettős állampolgársághoz.

A téma folyamatos napirenden tartásához az is hozzájárul, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, annak érdekében, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében. A július 5-én átadott aláírások ellenőrzésére 45 napja van az Országos Választási Irodának.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hétvégén Tusnádfürdő azt közölte, támogatja a kettős állampolgárság intézményét, bár elismerte, hogy saját pártján belül is megoszlanak ezzel kapcsolatban a vélemények. A volt miniszterelnök külön kitért a romániai magyarok autonómiájának kérdésére, amely szerinte Romániában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. "Ha Romániában megtagadják az autonómiát az ottani magyaroktól, az ország nem kellő alappal kéri felvételét" - mondta.

Orbán a kettős állampolgárságot nem az autonómia alternatívájaként értékeli, hiszen, mint mondta, a kettős állampolgárság a határon túli magyaroknak a magyar államhoz fűződő viszonyát érinti, miközben az autonómia a romániai magyarság és a román állam kapcsolatát rendezi. A kettős állampolgárság Orbán szerint biztonságot jelent, szerinte ezt a biztonságot lehet exportálni a határon túlra, de csak az autonómia biztosíthatja a romániai magyarság problémáinak megoldását.

Balla Mihály, fideszes képviselő az Index megkeresésére hétfőn közölte, a Fidesz erkölcsileg támogatja a kettős állampolgárságot, de a határon túli magyarság megmaradását, illetve a szülőföldön való maradásának a kulcsát az autonómiában látják.

Csak, ha a többség is akarja

Szent-Iványi István, az SZDSZ egyik ügyvivője az Indexnek elmondta, nem tartják jó megoldásnak a kettős állampolgárságot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azon országok esetében, amelyek még távol állnak az uniótól - mint például Szerbia és Ukrajna - meg lehetne fontolni ezt az intézményt is, de ehhez hatástanulmányok, elemzések kellenek.

Az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, az jó lehetőség, ha a többségi nemzeti is ezt akarja. Fontosnak nevezte, hogy az autonómiát a belső törvényhozás adja, ne pedig kívülről kényszerítsék ki. Hozzátette, hogy ellenkező esetben csak több kárt okozna, mint hasznot.

A pótmegoldások pótmegoldása

Csapody Miklós, az MDF képviselője - annak ellenére, hogy pártja törvényjavaslatot nyújtot be ebben a kérdésben - "kétes értékű mankónak, a pótmegoldások pótmegoldásának" nevezte a kettős állampolgárság intézményét, amely szerinte felboríthatja a szülőföldön maradás elvére épülő nemzetstratégiát is. Megjegyezte, hogy az RMDSZ egyik felmérése szerint a kettős állampolgárság bevezetése esetén a romániai magyarok 20 százaléka azonnal elhagyná Romániát. Jelezte, nem utasítaná el a kettős állampolgárság alkalmazását, de ezt szerinte is pontos elemzéseknek kell megelőznie.

Az autonómiával kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy az csak a teljes demokrácia és szabadság esetén lehet értelmes megoldás. Vélekedése szerint azonban ehhez Romániának fel kellene adnia a nemzetállami elképzeléseit. Hozzátette, naivitás azt gondolni, hogy majd az Európai Unió ki fogja kényszeríteni a kisebbségi szabályokat. "Az emberi jogi, kisebbségi kérdések soha nem voltak az EU számára olyan fontosak, hogy azok vízválasztók legyenek egy kérdés megítélésében" - fogalmazott. Csapody Miklós leszögezte, az önrendelkezésben nincs semmi ördögtől való. "Nem kell ettől tartani, nem kell ettől félni" - mondta.

A kettős állampolgárságról
A kettős állampolgárság nem specifikusan magyar kérdés, a határon túli magyarok között leginkább a Vajdaságban emlegetett lehetőség. Romániában például semmiféle törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot, a külföldi állampolgár viszonylag egyszerűen megkaphatja a román állampolgárságot is, elég, ha akármilyen távoli rokonság útján bizonyítja román származását. Nem rendelkeznek azonban a román állampolgárokat megillető valamennyi joggal, nem indulhatnak a parlamenti vagy helyhatósági választásokon, nem tölthetnek be közméltóságokat.

A kettős állampolgárok ugyanazokkal a feltételekkel szavazhatnak az országgyűlési választásokon, mint azok, akik "csak" magyar állampolgársággal rendelkeznek. Viszont állandó bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie Magyarországon, és a választás napján Magyarországon kell tartózkodniuk.

Az EU a nemzeti állampolgárság kérdését a tagállamok belügyének tekinti. Létezik ugyan uniós állampolgárság, de ez csak olyan jogokat biztosít mindenkinek, mint például a szabad letelepedés vagy az uniós és helyhatósági választásokon való részvétel bármely tagállamban. Korábbi multilaterális egyezmények, főként az Európa Tanács többször módosított 1963-as egyezménye a többes állampolgárságok számának csökkentését irányozza elő, de ezt az EU nem tette magáévá.