Jenő
3 °C
8 °C

Még Horváth Ágnes is megdöbbent

2007.06.09. 12:14
Az SZDSZ Horváth Ágnessel, Molnár Lajossal és Horn Gáborral két tucat magyar újságírót delegált Hollandia egyik legmenőbb kórházába. A hollandoknál tavaly januárban vezették be a több-biztosítós modellt, a liberálisok elképzelései sokban hasonlítanak az ott megvalósultakhoz. A bemutatott kórház szolgáltatásai még az egészségügyi minisztert is megdöbbentették, szerinte nálunk 2-3 év múlva készülhet el az első betegbarát kórház.

Egyre élesedik az egészségügyi reformról szóló vita a koalíciós pártok között, az SZDSZ nem tágít kampányígéretétől, a több-biztosítós modell bevezetésétől. A szocialisták egy ehhez képest félmegoldásban érdekeltek, ők a betegirányításban érvényesítenék a piaci elveket, az egészségbiztosítást azonban megtartanák az állam kezében.

Az SZDSZ régóta hangoztatja, az általuk Magyarországra elképzelt modell leginkább a Hollandiában tavaly januárban bevezetett rendszerhez hasonlít, amit Hans Hoogervorst dolgozott ki. A volt holland egészségügyi miniszter most egy hónapig Magyarországon tartózkodik, hogy tanácsokat adjon az SZDSZ-nek a magyar egészségügyi rendszer megreformálásához. Hoogervorstot az Államreform Bizottság kérte fel a biztosítói modellváltással és a finanszírozás reformjával kapcsolatos szakértői munkákra, a szolgáltatás ára 30 ezer euró.

Az SZDSZ csütörtökön szakmai útra vitt két tucat újságírót, hogy egy amszterdami kórházban mutassa be a holland egészségügyi reformokat. A sajtó képviselői az Onze Lieve Vrouwen Gasthuis (OLVG) kórházba látogattak. Mint megtudtuk, ez az egészségügyi intézmény az utóbbi négy évben háromszor nyerte el egy népszerű holland magazin A legjobb holland kórház című díját. A kórház igazgatója, Douwe J. Hemrika kérdésünkre elmondta, hogy az intézmény szolgáltatásai nem reprezentálják egy átlagos holland kórházban tapasztalható állapotokat, becslései szerint az OLVG benne van Hollandia 12 legjobb kórházában. Hozzátette, szerinte azért ezt az intézményt mutatták be a magyar újságíróknak, mert Hoogervorst jól ismeri az OLVG-t, valamint bemutatókórházként felkészültek csoportok fogadására.

Tárlatvezetés és döbbenet

A kórház épülete és berendezése alapján első ránézésre nem tűnt luxuskórháznak, azonban mikor vezetőnkkel elkezdtük a bejárást, meginogtunk. A kardiológián, ahol a betegek más kórházakban gépek rengetegében fekszenek, bútorlapok mögé rejtették az eszközöket, amivel betegbarát, a gyógyulást elősegítő környezetet hoztak létre.

A kardiológiai osztály katéteres részlegén szintén a megszokottól eltérő környezetet alakítottak ki, itt a betegek egy új technológiának köszönhetően (a csuklón keresztül vezetik be a katétert) csak egy napig, és csak nappal tartózkodnak. A tágas, ízlésesen berendezett helyiségben olasz bőrből készült nyugágyak sorakoznak, lehetőség van továbbá internetezésre, egy fotelokkal körbevett plazmatévén pedig filmeket lehet nézni.


Tekintse meg galériánkat!

Elhangzott, hogy az osztályokon már nem is látnak papírt, minden dokumentációt digitalizálnak, a részlegek közti kommunikáció is elektronikusan zajlik, így az időpontok egyeztetése a különböző vizsgálatokra, vagy a korábbi leletek nyilvántartása. Feltehetően ennek köszönhetően a betegek irányítását segítő, minden egyes osztályon megtalálható pultnál nem kell sorba állni, egyébként mindegyiknél több kórházi alkalmazottat is láttunk.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a bejárás után úgy fogalmazott: „Sok mindenre számítottam, de ez nekem is döbbenet volt”. Hozzátette, hogy van mit tanulnunk a hollandoktól, így például a betegek elhelyezéséről és irányításáról, valamint a munka szervezéséről.

Arra a kérdésünkre, hogy Magyarországon mikor várhatóak hasonló gyógyítási körülmények, elmondta, hogy sokat várnak az uniós forrásoktól. Tudnak olyan kórházakról is, ahol kultúrált betegelhelyezésről álmodnak kétágyas szobákkal, internettel, a miniszter szerint a jövő mindenképpen ebbe az irányba halad. Úgy véli, 2-3 év múlva nálunk is elkészülhet az első ilyen kórház, aztán jön majd utána a többi is.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Magyarországon 167 kórház van, Hollandiában 100, és míg Magyarországon 1,4 főnyi személyzet jut egy kórháza ágyra, addig Hollandiában ez a szám 4. Hollandia lakossága becslések szerint majdnem 16 és fél millió.

Szolidaritás és verseny

Az új holland egészségügyi rendszer egyik meghatározó eleme, hogy a biztosító kötelessége fogadni minden beteget, aki nála szeretne egészségbiztosítást kötni, függetlenül attól, hogy valakinek milyen az egészségi állapota, magyarázta prezentációjában Douwe J. Hemrika, az OLVG igazgatója.

Az állam az eltérések kiegyensúlyozására kockázatközösségi alapot hozott létre, így az a biztosító, amelyik nagyobb kockázatot vállal, például sok idősebb és súlyosan beteg ügyféllel köt szerződést, az ennek arányában magasabb támogatást kap. A biztosítóknak így minden egyes ügyfélért versenyezniük kell.

Nem nyereségesek az egészségbiztosítók

Meglepő adat volt, hogy a másfél éve bevezetett reform elindulása óta az egészségügyi biztosítóknak még nem sikerült nyereséget termelniük, de még a változások elején tartanak, így ez reményeik szerint nem marad így, mondta el előadásában Paul van Rooij, a holland egészségbiztosítók szövetségének vezetője.

Egy jól menő holland kórház ezzel szemben már képes a profit termelésére, bár ez még mindig csak 2-3 százalék, ami messze elmarad a befektetők elvárásaitól, így jelenleg nehezen tudják elképzelni a magánbefektetők megjelenését az egészségügyi piacon. Hollandiában ma a kórházak alapítványi tulajdonban vannak, és nonprofit módon működnek.

Az intézmények fejlesztését a kórházi költségvetésből kell fedezni, a szabályozás szerint évente ennek 5 százalékát kell beruházásokra fordítani. Emellett további két százalék áll rendelkezésre különleges célokra, így ha éppen nincs felújításra szoruló része a kórháznak, vásárolhatnak belőle drága eszközöket, gyógyszereket, de ebből az összegből juthat megelőzésre is.

A finanszírozás forrásai

A holland egészségügyet három fő forrásból finanszírozzák: a munkáltatóra hárul a költségek fele, a kormány fedez 5 százalékot, a biztosított pedig egy állandó összeget fizet. A munkavállalók jelenleg évi 1100 eurót fizetnek a biztosítónak, valamint jövedelmük egy részét állami adóként róják le, a költségvetésbe így befolyt pénz a kompenzációs alapba kerül, mondta Ronald Lolkema, az OLVG gazdasági igazgatója.

A 18 éven aluli gyerekekért nem kell biztosítást fizetni, költsége egyébként 90 euró lenne havonta, ezt az állami költségvetésből fedezik. Az alacsony keresetűek állami támogatásért folyamodhatnak, amit az adóhivatalon keresztül folyósítanak, általában a teljes költség csak egy részét fizetik, de indokolt esetben megkaphatják a teljes összeget is. A holland modell tehát ötvözi a piaci ösztönzőket a szociális garanciákkal.


Klikk a képre!

A reformok előtti rendszerben a lakosság 65 százaléka a kötelező egészségbiztosítást fizette, a fennmaradó 35 százalék magánbiztosítóknál volt. A biztosítás módja a bevételtől, az életkortól és egészségi állapottól függött, az irányítás teljesen a kormány kezében volt, ők határozták meg az árakat, hogy a biztosítás mely szolgáltatásokat fedezi.

Javuló szolgáltatások

Az egészségügyi szolgáltatóknak ebben a rendszerben magasabb színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, ugyanakkor lehetőségük nyílik arra, hogy megkülönböztessék magukat versenytársaiktól. A betegek ugyanis az interneten elérhető nyilvános adatok alapján választanak intézményt, a számukra legkedvezőbbet, ahol például nincs várólista.

A számítások szerint várhatóan a betegekben is növekszik majd a tudatosság, hiszen nem a munkáltató fizeti utánuk a járulékot, így pontosan látják, hogy a fizetésük mekkora részét költik egészségbiztosításra. Szerződéskötéskor azt kell szem előtt tartaniuk, hol kapják meg a számukra legkedvezőbb ellátást a lehető legolcsóbban, és ha nem felel meg, egyszerűen váltanak. A képlet ugyanúgy igaz az egészségügyi szolgáltatók és a biztosítók közti viszonyra is.

A biztosítóknak tehát az eddiginél jobban oda kell figyelniük az ügyfelek igényeire, a verseny ugyanis azt jelenti a betegek számára, hogy érdemben javul az egészségügyi szolgáltatások minősége.