Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A korbácsot én is használom

2006.05.22. 13:30
Az Opus Dei, a katolikus egyház egyetlen személyes prelatúrája egy 85 ezer taggal működő világméretű szervezet. Tevékenységét, céljait évtizedek óta titokzatos légkör veszi körül. Számos leleplezőnek szánt monográfia után Dan Brown bestsellere, a Da Vinci-kód ismét ráirányította a figyelmet, de a világsikert elért könyv és a film csak a ködöt gerjesztette tovább a vallási szervezet körül. Az Opus Dei magyarországi szervezője, a brazíliai születésű Almay Pál az Indexnek adott interjújában beszélt a cölibátusról, a mindennapokhoz tartozó hitéleti eszköztárról és Isten munka közbeni szolgálatáról.

"Áldott a fájdalom, szeretett a fájdalom,
szent a fájdalom, felmagasztalt legyen a fájdalom."

Josemaría Escrivá de Balaguer y Albas, az Opus Dei alapítója

Olvasta a Da Vinci-kódot?

Nem olvastam, csak kritikákat láttam róla. A könyv és a belőle készült film egyértelműen lealacsonyítja azt a tanítást, amely Jézus Krisztusról kimondja, hogy isten és ember is egy személyben. A könyv provokatív alapállítása, hogy csak egy ember volt.

Dan Brown szerint pont erre az állításra nagyon érzékeny az Opus Dei: az író a történetben vallási ügyekben gyilkosságra is hajlandó titokzatos szervezetként mutatja be. A világ felfigyelt az Opus Deire, a szóvivő nem rég azt állította, hogy soha annyian nem nézték meg a honlapjukat, mint most: a film bemutatója előtt állítólag három millióan kattintottak oda. Ártott vagy használt a regényes nyilvánosság?


Almay Pál Brazíliában lépett be

Szerintem találó az Opus Dei közleménye, amiben felhívta a filmet gyártó Sony Pictures figyelmét, hogy a Da Vinci-kód hazugságokat állít a szervezetünkről, ezért nem szeretnénk, ha bemutatnák. Gondolom a Sony Pictures sem szeretné, ha róluk valaki egy ténynek álcázott fikciós műben azt terjesztené, hogy közük volt a World Trade Center lerombolásához. Hiába állítja a filmes cég, hogy mese az egész, nyilván lesznek olyanok, akik nem tudják, hogy csak kitaláció, és meggyőzi őket Dan Brown érvelése. Ez a katolikus egyháznak is rossz, mert nyilván mi továbbra is szeretnénk hitelesen dolgozni a céljainkért.

Ebben a helyzetben nyilván szükségük van a pozitív PR-ra különösen olyan helyeken, mint Magyarország, ahol a többség a filmben találkozik először a szervezet nevével?

Spanyolországban, ahonnan a szervezet indul gyakorlatilag mindenkinek van némi fogalma arról, hogy mi is az Opus Dei, mit csinál, mik a céljai, és Nyugat-Európában is elég nagy az ismertsége. Magyarországon viszont tényleg nem ismerik széles körben. Ezért kénytelenek vagyunk kihasználni az alkalmat, hogy beszéljük róla és a katolikus egyházról is, mert az Opus Dei-tag azért elsősorban az egyház tagja. A felfokozott érdeklődés tényleg jó PR-lehetőséget nyújt, nem akarunk semmit titkolni. Szeretnénk például megértetni, hogy mi volt az alapítónk, Josemaría Escrivá látomásában az új elem. Az egyházban uralkodó korábbi felfogás szerint a lelki, szellemi jellegű dolgok foglalták magukba a magas színtűt, a jót, az anyagi természetűek, mint a kétkezi munka pedig csak átmenetiek, kevésbé fontosak és értékesek voltak. Josemaría Escrivá szerint viszont az anyagi természetű dolgokon keresztül, a jól végzett munka által lehet leginkább dicsérni az Urat. Én például azzal, hogy jó rendszergazda vagyok.

A számítógéppel elérhető szakrális élmény? Hogyan menedzseli, hogy a stresszel, munkahelyi súrlódásokkal járó mindennapi munka az "Urat dícsérje"?

Nekem is csöng egész nap a telefonom, sokszor ugyanazokat az ismétlődő kérdéseket teszik fel. Lehetne ettől idegesnek is lenni, de lehet keresztény módon is viselni, például mielőtt felveszem a telefont, belül azt mondom, Isten áldja ezt az embert. Nehéz dolog, hozzá kell szokni, de az Opus Dein belül erre emlékeztetik az embert, hogy figyeljen a másikra.

Tudta-e Ön?

Josemaría Escrivá, a 2002-ben szentté avatott alapító

Az Opus Dei szervezésébe a spanyol Josemaría Escrivá egy 1928-as látomása alapján kezdett bele. Az első évtizedben csak néhány fővel működő, de nagy terveket dédelgető szervezetet 13 év után ismerte el Madrid püspöke, a Szentszék pedig 1947-ben mondott hivatalosan is igent az azóta személyi prelatúraként, terület feletti egyházmegyeként működő, az egyházi hierarchiában közvetlenül a pápához tartozó Opus Deire. A szervezet saját nyilvántartása szerint jelenleg több mint 85 ezer tagot számlál, közülük azonban kevesebb mint 2 ezer felszentelt pap. A tagság nagyobb része a szupernumeráriusokból áll, ők családi életük mellett vállalják az Opus Dei által támasztott követelmények betartását, a kisebb részt kitevő numerároisok viszont a cölibátusra, egész életen át tartó nőtlenségre tesznek fogadalmat, valamint jövedelmükkel és vagyonukkal is támogatják a szervezetet.

Az Opus Dei élén a prelátus áll. A tisztséget az 1975-ben elhunyt és azóta kivételes gyorsasággal szentté avatott Josemaría Escrivá után szintén egy spanyol, Javier Echevarría püspök tölti be. Az Opus Dei területileg régiókra oszlik, ezek élén vikáriusok állnak. Magyarország Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával együtt alkot egy opusdeis régiót.

A szervezetet számos kritika érte már. Több elemző szerint "Isten munkáját", az utrakonzervatív katolicizmus terjesztését a szervezet gazdasági és politikai befolyása kiépítésével, a megfelelő emberek beépítésével próbálja elérni. Az Opus Dei titkos világát bemutatni igyekvő, politikai krimikhez hasonló monográfiák azt is hangsúlyozzák, hogy a katolikus elitcsoport eleve misztikus képet alakított ki magáról tagnévsora titokban tartásával, az önmegtagadási kultusszal és a konzervatív hagyományokat idéző szertartásaival.

De hogyan nyerhető ki a nyolcórás, unalmas melóból a vallási élményhez valószínűleg szükséges misztikum?

Szerintem hibás felfogás a vallási élményt csak felfokozott, rendkívüli helyzetekhez kötni. A munka is lehet igazi szolgálat azzal, hogy a feladatomat jól és alaposan látom el, és azzal, hogy felajánlom Istennek.

A felajánlás a munkára és bérére is vonatkozik?

Igen, de mint minden más ember én is a munkabéremből élek, amit mint rendszergazda kapok, de felajánlom a maradék részt a családomnak, ami az én esetemben maga az Opus Dei. A házas tagok nyilván a saját családok élhetését biztosítják, legfeljebb egy kisebb anyagi támogatást adnak az Opus Deinek.

Egy életre szóló döntésnél mi számított ellenérvnek és mi szólt a belépés mellett?

Nálam nagyon egyértelmű volt. Világosan láttam, hogy az Opus Dei nekem való, mert a tagjaként világi ember maradhatok, és a hivatásomat megszentelve dolgozhatok.

Munkamániás?

Jó értelemben igen, de a megszentelés nem csak a munkámra, hanem a mindennapok egészére vonatkozik, a hobbira és minden más tevékenységre.

És a kontra mi volt?

Azt is láttam, hogy Isten úgy képzeli, nekem az lesz a legjobb, ha nem házasként lépek be a szervezetbe. Nehéz ezt elmagyarázni.

Nyilván nehéz elmagyarázni, de talán éppen ezért fontos valamilyen magyarázatot találni, miért vállalja valaki fiatalon a cölibátust világi életmód mellett?

Ha muszáj, akkor a házasság előtti pillanatokhoz hasonlítanám, amikor végigfut az ember agyán, hogy valóban ez-e az a lány, akivel az egész életemet szeretném leélni? Kétségtelen, hogy mindkét eset kicsit olyan, mint a lépés a sötétbe.

Mi van, ha az egész életre szóló nötlenséget vállal valaki, és menetközbe más helyzet áll elő. Lehet félúton módosítani a szerződést vagy megállapodást? Tulajdonképp mi is az, ami létrejön a belépéskor a szervezet és az új tag között? Alá kell írni valamit?


Az Opus Dei budai központja

Nem kell. Szerződésként felfogható szóbeli megállapodást köt a szervezet. Ebben a kérdésben két fajta eset létezik: az enyémben, és a hozzám hasonló úgynevezett numeráriusoknál nem az a lényeg, hogy házasodom-e vagy sem, hanem az, hogy vállalom, hogy odaadom az egész életemet az Opus Deinek, a szervezet pedig vállalja, hogy biztosítja az életszentséghez szükséges eszközöket. A szupernumerárius, aki házasként lép be, szintén odaadja magát az Opus Deinek, de az ő konkrét esete az, hogy a családján belül kell megvalósítani azt.

Ha a szervezetben egymás mellett létezhet ez a két tagsági forma, akkor miért nem könnyebb az átmenet közöttük?

Az Opus Dei alapelve, hogy nem akar senkit elvenni a maga helyéről. Nem szokás akárkit elfogadni numeráriusként, ha nem világos számára az elhivatottsága. Voltak olyan esetek, amikor később kiderült, hogy tévedett, de ez nem túl gyakori.

A cölibátus a papság utánpótlásában egyre nagyobb nehézségeket okoz, az Opus Dei számára is megkönnyítené az expanziót a lazább szabályozás.

Nem a népszerűség vagy a gyors létszámgyarapodás a célunk. Szeretnénk segíteni, mindenki a saját helyzete szerint, de nem várjuk, hogy azt mondják, az Opus Dei, az igen.

A tagokkal szembeni magas elvárások viszont azt eredményezték, hogy időről időre kemény kritikákat kap a szervezet: sokan szektássággal vádolják.

Ez meglehetős túlzás, hiszen mi nem vagyunk külön vallás, nem tanítunk mást, mint amit a katolikus egyház, és a szervezet is az egyházhoz tartozik. Én katolikus ember vagyok, azon belül pedig tagja az Opus Deinek.

És a korbács, amit az opusdeisek önmegtagadási eszköztárához sorolnak, része a tagok mindennapjainak?

Az is túlzás, ami erről a filmben szerepel. Az Opus Deiben, mint ahogy erről néhány publikáció is beszámol, létezik az önmegtagadásnak ez a módja, mint ahogy ez létezett a szerzetesek között, és számos világi ember is használta. A film és könyv azonban ott túloz, hogy a korbács használata kielégülést okoz, az már mazochizmus lenne. A "discipline"-t, a kenderből font korbácsot én is használom, de nem azért hogy vérezzek, vagy rettenetesen fájjon, hanem azért, hogy az egyperces kis kellemetlenség az Isten felé tudjon irányítani. Ezt az eszközt viszont csak a numeráriusok használják, a családosok nem.

Mindenki ugyanolyan korbácsot kap ellátmányként, vagy hol lehet ilyen eszközt szerezni?

Lehet, hogy meglepő, de nagyon könnyű megszerezni. Az önkorbácsolás szokása korábban a katolikus egyház összes kolostorában létezett, bár manapság már nem mindenki csinálja, de ma sem ritka. A discipline-hez nagyon könnyű hozzájutni. Nyugat-Európában bizonyos helyeken 5 eurótól 75-ig, különböző árkategóriákban lehet vásárolni.

A külső kritikusok gyakran emlegetik az alapító, Josemaría Escrivá fájdalomkultuszát.

Emlegetik, mert nem ismerik. Josemaría Escrivá mindig arról beszélt, hogy a beteg emberek szenvedéseit, fizikai fájdalmait enyhíteni kell, ugyanakkor a fájdalom igazi érték is lehet. Ráadásul mindenkinek megvan a maga fájdalma, egy kövér ember a túlsúlya miatt valószínűleg több fájdalmat él át, mint én a discipline-től. A korbácshasználatot viszont nem szabad úgy elvégezni, hogy az jól essen, mert az, mint már említettem, mazochizmus. Az eszköz arra van, hogy összpontosítsam a testemet is, amikor az önzés nagyobb.

A combszorító tövislánc is használatban van?

Igen, azt is erősen túlozva mutatja be Brown, de az is létezik.

Ön mikor használt ilyet utoljára?

Tulajdonképp minden nap szoktam, a munka alatt nem, csak amikor haza érek, de van, amikor nincs időm. Kicsit szúr, de nem véres, nem olyan nevetséges, mint ami a film bemutatójában látható. Aki olyan véres jeleneteket képzel el, az vagy mazochista, vagy nem tudja, mi a katolikus egyház.

Hány tagja van a szervezetnek Magyarországon?


Fotók: Barakonyi Szabolcs

Pontos számot azért nem tudok mondani, mert a férfi és a női ág teljesen elkülönül. Néha, mint például José Maria Escriva szentté avatásának évfordulós miséjén, június 26-án rendszeresen együtt vagyunk, de különben az alapító szándékai szerint a teljes szétválasztással működik a két ág. Úgy tudom, hogy a női oldalon többen vannak, nálunk numerárius hét van, összesen pedig tízen vagyunk a családosokkal.

Nem érzi kicsi eredménynek ahhoz képest, hogy 1989 óta építi magát a szervezet Budapesten?

Igazság szerint szeretném, ha tovább nőne a szervezet, de nem látom nagy problémának, ha nem emelkedik a létszám. Mi sem végzünk kevesebb szervezőmunkát, mint máshol, és nincs is nyomás a vezetés részéről a terjeszkedés érdekében. Ráadásul a numeráriusok közül én, aki Brazíliában születtem, vagyok a legmagyarabb. A többiek mind külföldiek, van köztük osztrák, chilei, mexikói.

A magyar papsággal milyen viszonyt alakított ki a szervezet? Erdő Péter bíboros érseket, bár többször cáfolta, rendszeresen összefüggésbe hozzák az Opus Deivel.

Ilyen pletykák valóban felmerültek. De ez talán onnan eredhet, hogy Erdő Péter hosszú ideig élt Rómában, ahol az Opus Dei számos tagjával találkozhatott. A bíboros érsek, mint ahogy elődje, Paskai László is ellátogatott már a budapesti központunkba, de ez nem jelenti azt, hogy tagja lenne az Opus Deinek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.