Befejeződött a veszélyeztetett falvak kitelepítése

Befejeződött a kitelepítés szombat estére Szelevényben. A falu magasan fekvő részein néhány házat nem hagytak el lakóik, illetve egyesek felköltöztek ide az alacsonyabb területekről, számolt be az MTI tudósítója. A katasztrófavédelem kérésére a helyben maradók fehér kendővel jelölték meg házaikat, hogy veszély esetén könnyebben ki lehessen menekíteni őket.

Szelevénynél szombat délelőtt gátsuvadás történt - azaz a a töltés talpa mozgásnak indult - és az előállt veszélyhelyzetre tekintettel elrendelték a lakosság kimenekítését Szelevényben, Tiszasason és Csépán - jelentette be Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság elnöke szombaton a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy az eddig helyben maradottaknak kötelezően el kell hagyniuk otthonukat. A rendelkezés 3500 embert érint, mintegy ezren a védekezésre visszamaradnak a településeken. A lakosság tájékoztatása megtörtént, mindenki 20 kilogrammos csomagot vihet magával a kijelölt befogadó helyekre. A falvakban regisztrációs ellenőrzési pontokat állítottak föl, hogy a buszokon, illetve a saját gépkocsival a települést elhagyókról pontos listát készítsenek.

Az Index helyszíni tudósítójának a csépai kompnál szerzett értesülései szerint szombatra sikerült megállítani a gát csúszását, a védekezésben részt vevők ötvenezer homokzsákkal sikeresen megtámasztották a mozgó gátfalat, és ezzel egyelőre úgy tűnik, hogy túl is vannak a nehezén. A gátat azonban folyamatosan emelni kell, a kimenekítést ez a rizikós helyzet indokolja, most éppen Budapestról várnak egy úgynevezett lemezverő gépet, amivel megerősítik a gátat és a víz felőli oldalon tölteni tudják a védművet.

Az állapotok azonban mindezek ellenére sem kaotikusak, az emberek nyugodtak, mindenki végzi a dolgát, összességében jelenleg feleannyian dolgoznak a gátakon mint az elmúlt éjjel, amikor rendkívül veszélyes volt a helyzet. Most körülbelül ötszáz katona segít a munkákban, két kétéltű járművel hozzák viszik a szukséges felszereléseket. A védekezés napi költségei körülbelül félmilliárd forintra rúgnak, és ebben még nincs benne a honvédségi erők mozgósítására fordított pénz.

"Nehéz helyzet ez"

Szelevény tele van rendőrökkel és egyéb hatósági emberekkel, de kényszert nem alkalmaznak: aki nem akarja elhagyni otthonát, az a saját felelősségére továbbra is a faluban maradhat, jelentette az Index tudósítója. "Az emberek nem akarják itthagyni otthonaikat, nehéz helyzet ez" - mondta Pánczél Károly, Szelevény polgármestere tudósítónknak. A három veszélyeztetett faluból péntek óta 1200 embert telepítettek ki, ezen felül vannak, akik a hatóságok segítsége nélkül hagyták el lakhelyüket és költöztek rokonaikhoz, ismerőseikhez.

A katasztrófavédelem emberei végigjárják a házakat és számbaveszik hogy ki maradt és ki ment el a faluból. Ez később, ha netalán menteni kellene az ittmaradottakat, életbevágóan fontos lehet. Szelevény határában a rendőrök ellenőrzik a forgalmat, megvizsgálják az autóval távozók csomagjait, nehogy tolvajok dézsmálják meg a falubéliek őrizetlenül hagyott ingóságait.

A védekezési feladat a megmozdult töltésrésznek a leterhelése, a munkát helikopterek segítségével végzik. A gépek folyamatosan szállítanak nagyméretű, kaviccsal teli konténerzsákokat a kritikus területre. A 2000-es tiszai nagy árvízkor Tiszasüly térségében egy hasonló szituációt ugyancsak helikopterek bevetésével sikerrel megoldottak.

Várhatóan vasárnap kerülhet sor először Csépa, majd Tiszasas lakosságának kimenekítésére, akiket a kritikus gátszakasz esetleges átszakadása miatt a víz veszélyeztet. A három településen 4500-an laknak, és eddig 718 főt telepítettek ki. A helyi polgármesterek ugyan elrendelhetik lakosoknak házaik elhagyását, ám remélhetőleg kényszerintézkedést nem kell alkalmazni.

Szombaton dél körül Csongrádtól 15 kilométerre délre, Felgyő közelében megcsúszott a Tisza töltése. A töltést folyamatosan terhelni kell, ezért homokzsákokból a töltés lábától kiindulva merőlegesen harmincméteres bordás megtámasztásokat építenek az önkéntesek és a katonák. A kritikus gátszakaszra folyamatosan érkeznek az önkéntesek: negyed négykor már több mint ötszáz ember rakta a homokzsákokat, és közel ugyanennyien töltötték azokat a Tisza-híd lábánál kialakított depónál. A gáton folyamatosan érkeznek a traktorok és kisteherautók a zsákokkal, melyeket a csatárláncban álló emberek adogatnak egymásnak a töltés lábához. A mozgósítás nem sokkal egy óra után kezdődött el a helyi rádión és a televízión keresztül, az önkénteseket különbuszok szállítják a helyszínre. Sokan a védekezéshez szükséges szállítójárműveket ajánlottak fel - mondta Bedő Tamás csongrádi polgármester az MTI-nek.

Terjedő repedés

Szombat reggelig 618 embert, elsősorban időseket, betegeket telepítettek ki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény, Tiszasas és Csépa településről, ahol a Körös-torkolatnál megcsúszott gátrézsű miatt fokozott védekezés folyik. Magyarország 72 településéről, 350 lakóházból összesen 1292 embert kellett kitelepíteni az idei árvíz miatt, mondta az MTI-nek Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Egyelőre nem sikerült megállítani a repedés terjedését a Csépa mellett megroggyant tiszai gáton, még éjszaka is újabb katonákkal megrakott buszok és kétéltű járművek érkeztek. A gátszakadás azonban elkerülhetőnek tűnik: "Ha ebben az ütemben tudják továbbra is a zsákokat a megroggyant gát megtámasztására szállítani, akkor meg fogják tudni akadályozni a gátszakadást" - mondta el az Index helyszínen tartózkodó tudósítójának Vona Titusz, a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A gátszakasz állapotát folyamatosan ellenőrzik: éjszaka ugyan nem találtak több kritikus pontot, de szombaton reggel és a délelőtt folyamán újabb vizsgálatokat végeznek majd. "A vízállás Kunszentmártonnál és Szolnoknál is 24 órája változatlan, de amíg nem kezd apadni, addig nem mondhatjuk, hogy tetőzött az árvíz" - mondta még el Vona.

A férfiak maradnak

Péntek délután a vészhelyzet miatt először 87 személy kitelepítését rendelték el a Csongrád-Nagyrét tanyavilágából, valamint állataiknak is menedékhelyet jelöltek ki. A civileket kivonták a gáton való védekezésből, a homokzsákok rakodását a honvédség, a tűzoltóság emberei és a vízügyesek végzik, munkájukat kilenc honvédségi helikopter segíti.

Később további 4500 személy, három környékbeli falu, Csépa, Tiszasas, Szelevény lakosságának kitelepítéséről döntöttek, de csak a lakosság töredéke hagyta el otthonát. A munkaképes férfiak a gátat felügyelik vagy az érkező járműveket terelgetik.

A településeken ugyan érzékelhető a feszültség, de pánikról nem lehet beszélni, az emberek még késő este is az utcán csoportosultak, és beszélgettek. A csépai polgárőrök elmondása szerint inkább az esti híradók okoztak kisebb pánikot a lakóknál, mert a valóságosnál jóval sötétebb képet festettek. Az érintett településekről azóta sem távoztak többen, többnyire csak az idősek, gyerekek és betegek hagyták el az otthonukat.

Gátszakadás nem történt, de a csongrádi kompátkelőtől 4-5 kilométerre lévő gátszakasz megroggyanását egyelőre nem sikerült elhárítani. A gát hosszában megrepedt a hatalmas, 8-9 méteres vízfal nyomásától, amit azóta folyamatosan homokzsákokkal erősítenek meg.

Bár a hivatalos közlések óvatosan fogalmaznak, de vízügyi mérnökök helyszínen elkapott beszélgetéséből kiderült, egy gátszakadást már nem lehetne megállítani, az óriási víztömeg rövid idő alatt elérné a környező településeket, a gáton pedig mindössze öt perc maradna menekülésre.

A gát kritikus szakaszát ezért este már csak a hivatásosok közelíthették meg.

A gát válságos állapotát jól jellemzi, hogy a környező falvakból érkezők, a vízügyesek, a tűzoltóság és rendőrség emberei mellett 5-600 kivezényelt katona is segíti a védekezést éjjel-nappal, és újabb katonai járművek és katonákkal zsúfolt buszok érkeztek még késő éjszaka is.

A helikopterek csak világosban dolgoznak

A megroggyant gátat a gát koronáján az átázás miatt nem lehet járművel megközelíteni, ezért a katonák kétéltű járművekkel vágnak át a Nagyréten, a katonák csatárláncban pakolják a zsákokat. A gátnál búvárok is dolgoznak, ők a víz alatt támasztják a zsákokat a gátnak.

Több csónak is segíti a munkát, de az általuk keltett hullámverés tovább ronthat a gát állapotán. A leghatékonyabb és a gát állapotát sem rontó módszer a helikopteres szállítás, de ezt csak világosban lehet alkalmazni. Szombat hajnal óta azonban ismét dolgozik a 8 helikopter, amelyek egy körben 2 db egytonnás zsákot képesek elszállítani és igen nagy pontossággal elhelyezni.

A tiszai gát több kilométeres szakaszon átázott ezért újabb roggyanástól lehet tartani. A gátőrsegédek egész éjjel felügyelték a gátat és ellenőrziték az átfolyásokat. Szombat hajnalig nem találtak újabb kritikus pontot, de a felülvizsgálatot a délelőtti órákban is folytatják.

Nem a Körös torkolati részén megcsúszott töltésszakaszon, hanem a zsákok töltéséhez a környékről szállított homokban találtak egy gránátot, pontosította a korábban bombáról szóló híreket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kataszrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense. Jánosi Zsolt szerint a robbanószerkezet feltehetően a második világháborúból származik, és a korábbi hírekkel ellentétben nem nehezíti a védekezési munkálatokat.

Környező három településről Szelevényről, Csépáról és Tiszasasról rendelték el biztonsági okokból a 4500 lakos kitelepítését, csak néhány százan, főleg gyerekek és idősek hagyták el otthonaikat. A katasztrófavédelem hangsúlyozta, ugyanakkor elővigyázatosságról van csupán szó, és a lakosoknak nem kötelező elhagyniuk lakhelyüket.

Szelevényből 270-en költöztek el

Péntek estig 260-270 embert, elsősorban gyerekeket és időseket telepítettek ki Szelevényből, 41 otthoni ápolásra szoruló beteget kórházba szállítotak, közölte Pánczél Ferenc polgármester az Indexszel.

A települést 950 embernek kellene elhagynia, a többiek azonban úgy döntöttek, hogy saját kockázatukra helyben maradnak, és ezt aláírásukkal vállalták, a többi között a polgármester is aláírt egy ilyen papírt.

A falu lakói egy hete emberfeletti erőfeszítéssel dolgoztak a szelevényi gáton, de "hiába tettek meg mindent a falutól 10 kilométerre van a baj", érzékeltette Pánczél a falusiak hangulatát, akik joggal félnek attól is, hogy javaik egy esetleges gátszakadás miatt odavesznek.

A távozókat a korábban kijelölt befogadó helyekre, Cserkeszőlőre, Kunszentmártonban és Tiszaföldvárra szállítják. A 300 fő kapacitású kunszentmártoni sportcsarnokban estig 62 főt szállásoltak el, köztük sok gyereket és idős embert. Utóbbiak közt van, aki 70 éve nem hagyta el lakóhelyét. A kitelepítettek vacsorát kapnak, és tisztálkodási lehetőség is van.

A férfiak maradnak

Este tíz óra körül a település utcái csendesek voltak, munkatársaink csak minden tizedik házban láttak fényt pislákolni, de több tucat bútorokkal megpakolt autó is elhagyta a falut.

Jánosi Zsolt katasztrófavédelmi szóvivő úgy tudja, a többi településen is sokan otthon maradtak, de részletes statisztikával nem tudott szolgálni. Tiszasas polgármestere az InfoRádióban elmondta: bízik abban, hogy nem önti el a falut a víz.

Laskai István közölte: a faluból 1200 embert kellene kiköltöztetni, de a lakosság zöme nem fog elmenni, például ő sem. Aki nyilatkozatot ír alá, hogy maradni akar, annak joga van erre - hangsúlyozta a polgármester.

A lakosságot a katasztrófavédelem korábban arra kérte, hogy csak a legszükségesebb dolgokat vigyék magukkal. Az állatokat is elszállítják, a hátrahagyott értékeket magasabb pontra, lehetőleg padlásra helyeztetik, a lakások és ingóságok őrzését biztosítani fogják.

A kitelepítés nem érinti a vasárnapi parlamenti választást, ugyanis ebben a választókerületben már az első fordulóban megválasztották a térség képviselőjét. A védekezési munkálatokat megtekintette a kormányfő és a környezetvédelmi miniszter is, mindketten jelezték, a védekezésnek nem lehet pénzügyi akadálya.

Szolnok alatt egyszerre tetőzik a Tisza és két mellékfolyója, a Hármas-Körös és a Maros. A folyók vízszintje lényegében nem változott az elmúlt 24 órában - tájékoztatta szombat délelőtt az MTI-t az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) ügyeletese. A Tisza vízszintje Szegednél csütörtök késő este óta 1009 centiméter, a többi szakaszon is csak egy-két centimétert változott. A hosszantartó magas vízállás miatt egyre intenzívebb a szivárgás, ezt csökkentendő épülnek az ellennyomó medencék. Ezekben a folyó tetőzésével párhuzamosan megállt a vízszint emelkedése. Az átázó védműveket a rézsűk és a töltéslábak bordás megtámasztásával erősítik. A Duna vízállása a Tisza-torkolat környékén továbbra is rendkívül magas, a Tiszára gyakorolt visszaduzzasztó hatása még sokáig fennmarad, így elhúzódó tetőzésre kell felkészülni. A folyók észak-magyarországi szakaszain folytatódik az igen lassú apadás. A Tisza felső szakaszán, a tokaji mértékadó vízmérce szombaton 773 centimétert mutatott, 119 centimétert apadt itt a folyó a tetőzés óta, továbbra is 4 óránként 1 centiméter az apadás üteme.

A magyarországi folyókon jelenleg 2093 kilométeren folyik árvízvédelmi védekezés, 482 km-en első fokozatú, 186 km-en másodfokú, 632 km-en harmadfokú, míg 793 km-en a legmagasabb, rendkívüli fokozatú az árvízvédelmi készültség. Összahasonlításképp: az április eleji dunai árhullám levonultakor 100-200 km-en volt "csak" rendkívüli készültség.