Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Szilvásy új posztot kap, Bajnai váltja Lamperthet

2007.06.15. 11:41
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több ponton is változtatott kormánya összetételén. Draskovics Tibor és Bajnai Gordon is miniszter lesz, de Szilvásy György is a kabinetben marad. Kiss Péter a csúcstartó miniszter.

Ahogy az várható volt, Kiss Péter eddigi szociális és munkaügyi miniszter lesz a Miniszterelnöki Hivatal új vezetője.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök péntek délelőtt tájékoztatta az MSZP elnökségét és parlamenti frakcióját a kormányátalakításról, a döntéseket hivatalosan csak délben jelentette be.

Új miniszteri posztok

Szilvásy György – ő volt a MEH eddigi vezetője – a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter lesz. (Ez a terület eddig is hozzá tartozott.)

Kiss Péter helyére Lamperth Mónika érkezik az önkormányzati és területfejlesztési tárcától, őt pedig Bajnai Gordon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője váltja.


Fotó: Huszti István

Gyurcsány azt is bejelentette, hogy Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság vezetője is tárca nélküli miniszter lesz.

Változás továbbá, hogy Vadai Ágnes lesz az új honvédelmi államtitkár, Iváncsik Imre (eddigi HM-államtitkár) pedig Szilvásy György államtitkára lesz.

Gyurcsány szerint elfeledhetetlen eredményei vannak az elmúlt időszaknak. Körülbelül 20 százalékkal csökkent a központi közigazgatás létszáma, kevesebb a vezető beosztású állami vezető, és évtizedek után új elv, a teljesítményalapú értékelés jelent meg a közigazgatásban.

Mozgásban a kormány

A miniszterelnök azt mondta, a kormányátalakítás nem személyi kérdés, hanem a kormány működésének megváltoztatásának lehetősége, mint fogalmazott, „mozgásban kell tartani a kormányt”. „Az a dolgunk, hogy karakteres politikát vigyünk tovább, teremtsük meg a reformpolitika folytatásának lehetőségét.”

A kormányfő megváltozott működésről és megváltozott felelősségi viszonyokról beszélt. Elmondta, hogy az új kormánykabinet lesz az a hely, ahol majd az átfogó stratégiai döntések születnek. Ebben a mostani három kabinet (a gazdasági, a társadalompolitikai ls a nemzetbiztonsági) vezetői, illetve a két kormánypárt elnöke vesz részt. A kabinetnek előzetesen konzultálnia kell a frakciókkal, a kabinetet a miniszterelnök vezeti, de az operatív irányítója a kormányfő helyettese, a kancelláriaminiszter.

„Merre kívánunk menni, mire adunk mandátumot a minisztereknek, miről tárgyaljunk a társadalmi szervezetekkel” - ez a miniszterelnök-helyettesként működő kancelláriaminiszer legfontosabb feladata, mondta Gyurcsány Ferenc.

Gyurcsány Ferenc leszögezte azt is, hogy a kormányban ugyanannyian ülnek majd, mint eddig, két kormánybiztossal kevesebb, két tárca nélküli miniszterrel több lesz. „Nem több költséget és nem több embert, hanem nagyobb felelősséget jelentenek majd” – fejtegette. Elmondta azt is, tárgyalt a szocialistákkal és szabad demokratákkal, és „az átalakítások fő irányát támogatták.”

Csúcstartó

A miniszteri bársonyszékek koptatásában Kiss Péter egyértelműen a csúcstartó. Sokszor és sokat volt tárcavezető, sőt kis híján miniszterelnök is lett belőle. Kiss a Horn-kormány alatt lett 1995 végén először munkaügyi miniszter, a kormányváltásig meg is tartotta pozícióját. Medgyessyvel tért vissza a foglalkoztatásügybe, 2003-tól 2006-ig volt kancelláriaminiszter, a miniszterelnökcsere sem rendítette meg pozícióját, bár a második Gyurcsány-kormányban először csak a munkaügyi tárcát kapta meg.

Szilvásy György vezethette ugyanis a Miniszterelnöki Hivatalt, aki bár már az Antall-kormánynak is államtitkára volt, Gyurcsány Ferenc kormányában lehetett először miniszter. Lamperth Mónika Medgyessy Péter kormányában kapta meg a belügyminiszteri tárcát, de Gyurcsány már 2006-tól kizárólag az önkormányzati tárcát bízta rá, rendőrséget nem. Draskovics eddig egyszer próbálkozhatott a Medgyessy- majd a Gyurcsány-kormányban, de nem jutott túl sok ideje a tárcavezetésre, alig több mint egy éven át vezethette a pénzügyminisztériumot.

Már csak hárommal kevesebb miniszter van, mint egy éve
Tizenhétről tizenkettőre csökkentette a miniszterek számát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor létrejött második kabinete. Megszűntette az informatikai tárcát, a hosszú nevű minisztériumot azaz a Szociális Ifjúsági Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumot. Megszűnt az európai integrációs ügyekért és a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszteri poszt, összevonták az oktatási és kulturális minisztériumot, valamint megszűnt a Belügyminisztérium és helyette létrejött az önkormányzati tárca, a rendészeti ügyek pedig az igazságügyi tárcához kerültek.

A legtöbb kritikát éppen ez utóbbiért kapta a kormány, illetve személy szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ő azonban elvi okokra hivatkozva kitart a döntés helyessége mellett. A minisztériumok karcsúsításával a régi-új kormányfő azt próbálta igazolni, a kabinet saját magán kezdi a spórolást.

A mostani lépés azonban rontja ezt a képet, még akkor is, ha a kormányfő azt állítja, nem jön létte a két miniszteri poszttal együtt két új minisztérium, és két kormánybiztossal biztosan kevesebb lesz. A kezdeti tizenkét miniszter helyett a mostani döntéssel tizennégy tárcavezető dolgozik a második Gyurcsány-kormánnyal, szemben a korábbi tizenhéttel