Ambrus
-7 °C
3 °C

A Néma Szektorban tárolták az atomtölteteket

2004.05.14. 12:10
Másfél évtizede vonhatták ki a szovjetek az utolsó atomtöltetet Magyarországról, de hogy honnan, azt pontosan máig sem tudni. Gálszécsy saját szemével látta kilengeni a Geiger-Müller-féle sugárzásmérőt több föld alatti raktár betonfalán, miután a szovjetek kivonultak. Berecz János szerint csak néhány magyar pártvezetővel konzultáltak a szovjetek. Az Index utánajárt annak, hogy hol tárolták a magyar atomot és mindjárt egy sugárzási szintet rögzítő cirill betűs űrlapba botlott.
A kunmadarasi szovjet reptér egyike lehetett azoknak a magyarországi bázisoknak, ahol a Varsói Szerződés idején atomfegyvert tároltak. A Néma Szektor a repülőtér északkeleti sarkán elkerített terület. Az itt szolgáló szovjet katonákat havonta váltották, más egységek katonáival szóba nem állhattak, a szektorukat el nem hagyhatták. Saját kantinjuk volt, és a november 7-i ünnepséget sem kellett kihagyniuk, mert a néma szektornak saját, szovjet címeres emelvénye volt, amely előtt ünnepi alkalmakkor elvonultak a katonák.

A szovjet légierő magyarországi és ausztriai történetét könyvben megíró Vándor Károlytól tudjuk mindezt, aki 1991 óta kutatja a magyarországi szovjet egységek történetét, és meggyőződésévé vált: a Néma Szektor katonái feleltek a különleges raktárban őrzött atomtöltetekért.

Sugárzás szintje

Az atomraktár bejárata a daru megmaradt állványzatával
A szektor laktanyáiból elhordták, amit lehetett. A fegyverraktárban állnak még a fából készült fakkok, az egyik irodában széf várja, hogy kinyissák végre. A falon felejtett cetli arról tudósít, hogy az esetleges tűz eloltásáért Guszarov felel. A törmelékkel borított padlón két papír. Az egyik kézzel írt, talán a politikai tiszt által diktált ideológiával átitatott szöveg arról, hogy a harci készültség milyen fontos. A másik egy névjegykártya formájú űrlap kitöltésre váró rubrikákkal: hónap, nap, idő, sugárzás szintje.

Atomtöltetet tároltak

A különleges raktárhoz a néma szektorból nyílik egy ötszáz méteres, fákkal szegélyezett út. A területet kettős szögesdrótkerítés védte, melybe áramot vezettek, a porcelánfoglalatokat ma is látni. A bunker belsejét három, másfél méter vastag, elektromosan nyitható kapu védte, a belsejében, egy harmincszor nyolc méteres teremben tárolták, Vándor Károly feltételezése szerint, az atomtölteteket.

A raktár előtti rámpán tizenhat számozott hely van, ahová a robbanófejeket hordozó teherautók álltak. Innen, szigorú biztosítás mellett, vitték az egy kilométerre lévő repülőgépállóhelyre, ahonnan Szu-17M2-es vadászbombázókkal juttatták volna célba. Atomtöltet szállítására alkalmas vadászbombázók 1963 és 1989 között állomásoztak Kunmadarason.

A Szovjetunió Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoportjának 36. légi hadserege arra készült, hogy egy nyugati atomcsapás esetén Debrecenből olasz, Kunmadarasról osztrák célpontokat támadjanak. A vadászbombázóknak Linzre, Klagenfurtra és Bécsújhelyre kellett taktikai célzott atombombát dobniuk, ami lehet, hogy a Dunántúl jó részét is letarolta volna. Igaz, addigra már úgyis minden mindegy lett volna.

Berecz nem tudta

A raktár bejárata
"A legfelső pártvezetésnek 1985-ben lettem a tagja, de a Magyarországra telepített atomfegyverekről akkor semmit sem tudtam" - jelzi az Indexnek nyilatkozó Berecz János, az MSZMP KB egykori titkára, akit sokan Kádár egyik lehetséges utódjának tartottak, hogy még az ő pozíciója is kevés volt ahhoz, hogy feltáruljon előtte az atomtitok. A Varsói Szerződés idején a szovjetek természetesen titokban tartották, hogy tárolnak-e Magyarországon atomfegyvert. Erről Kádár János pártfőtitkáron, a miniszterelnökön és még néhány magas rangú politikuson kívül más nem tudott.

Berecz szerint Czinege Lajos honvédelmi miniszter utódai és maga Kádár János is keményen tárgyaltak a szovjetekkel és nem járultak hozzá Moszkva minden kéréséhez. Az azóta megszűnt Kurír 1998. szeptember 4-i száma például - dokumentumokra hivatkozva - állítja: miután az amerikaiak Nyugat-Európában megkezdték a Persing-I és a szárnyas rakéták telepítését, a szovjet hadvezetés megkérte Kádárt, hogy járuljon hozzá SS-12-es föld-föld rakéták telepítéséhez. Az első titkár tiltakozott, ezért a rakétákat Csehszlovákiában állították hadrendbe.

Szovjet hivatalos tájékoztatás szerint

Más atomtöltetek azonban - a források egybehangzó állítása szerint - 1990 márciusáig maradtak Magyarországon. Az Antall-kormány megalakulása után néhány hónappal egy brüsszeli MTI-forrásból származó cikk jelent meg a Népszabadság címlapján: Mihail Moiszejev szovjet vezérkari főnök szerint a Szovjetunió Magyarországról és Csehszlovákiából az összes odatelepített atomfegyvert kivonta.

A lap munkatársa megkérdezte Borsits László vezérkari főnököt, aki közölte, hogy Magyarország területén nem voltak atomtöltetetek, csak atomfegyver-hordozó eszközök. Legalábbis, tette hozzá sejtelmesen, "a szovjet hivatalos tájékoztatás szerint".

A csapatkivonást meggyorsítani

"Magyarország területén voltak rakétafejek" - mondja az Indexnek Gálszécsy András, Antall titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, aki néhány rakétatároló silót maga is felkeresett. Az atomtölteteket addigra elszállították, a Geiger-Müller-féle sugárzásmérő azonban a föld alatti raktár betonfalán jelezte a hosszas tárolásból eredő sugárzást.

Szovjet beismerésről nem tud, ezt Magyarország sem követelte, mert az atomfegyvereket elszállították, így "nem volt miről beszélni". "Nem arról tárgyaltunk, hogy mi volt, hanem a csapatkivonást akartuk meggyorsítani".

Elsőszámú célpont voltunk

A Néma Szektorban ez az út vezet a raktárhoz
Gálszécsy nem árulja el azoknak a helyeknek a neveit, ahol maga is megfordult. A kilencvenes években több sajtóhír jelent meg arról, hogy egyes helyeken atomfegyver tárolhattak. Atomgyanúba tartósan három település keveredett: Császár, Tótvázsony, Tab. Az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának (HM) tisztségviselői a korabeli lapokban csak annyit árultak el, hogy a NATO haditerveiben Magyarország elsőszámú célpont volt, és bizonyos raktárakban "sejteni lehet", hogy atomtöltetet tároltak.

Belovai István, a CIA-val való együttműködés miatt 1985-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt, majd a rendszerváltás után köztársasági elnöki kegyelemmel szabadult egykori katonatiszt írja: "Kádár nem akart kivédeni semmilyen szovjet követelést és már az 1960-as évek elején hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek atomfegyvereket és hozzájuk tartozó hordozóeszközöket telepítsenek hazánk területére. Ezzel hazánk a NATO Nukleáris Tervező Csoportja részére atomcélponttá vált, vagyis Kádár hazánkat atomcélponttá változtatta. A szovjetek az atomrobbanófejeket Császár, Tótvázsony és Tab térségében tárolták. A hordozórakéták Baj, Dombóvár és Szigetszentmiklós térségében voltak."

Megköti a kezét

Belovai verziója szerint a hírhedt Clyde Lee Conrad amerikai őrmester vezette kémbandától a magyar, majd a szovjet katonai hírszerzőkhöz kerültek "a kozmikus szigorúan titkos" amerikai és NATO anyagok. Ezek felfedték a nyugati atomtitkot, amelynek birtokában sikeresen át lehetett volna hatolni a NATO védelmi rendszerében telepített atomaknazáron. Egy ilyen háborúnál, Belovai szerint, két lehetősége maradt volna a NATO-nak: megadni magát vagy bevetni az atomfegyvert, ezért Conrad árulásáról tájékoztatta a CIA-t. Az 1985-ös genfi Gorbacsov-Reagen találkozón vált állítólag nyilvánvalóvá, hogy Conrad és Belovai árulása megköti a két ellenséges nagyhatalom kezét.

Néhány évnek kellett eltelnie, amíg a speciálisan kiképzett vasúti kocsik távoztak a Magyarországra telepített atomtöltetekkel. A bázisokat a kivonuló szovjetek nem semmisítették meg. Ez meglepő, hiszen a NATO szakértői ezek feltérképezésével pontos képet kaphattak arról, hogy az akkor még meglévő Szovjetunió területén milyen körülmények között tárolják a robbanófejeket. A kunmadarasi kivonulást követően például - a helyi legendárium szerint - egy amerikai tábornok az elsők között tekintette meg a Néma Szektort.

Nem vált be a jóslat

Szögesdrót a szektor határában
Az egykori feltételezett atomtárolóhelyek ma jórészt az enyészeté. Az üdítő kivételek közé tartozik a tótvázsonyi (Veszprém megye) rakétabázis, amely a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában van, és éjjel-nappal őrzik. Nyilván attól tartanak, hogy különben a tabi (Somogy megye), domboldalba épített rakétasiló és a kiszolgáló épületek sorsára jut, amelyet a fémtolvajok hordtak szét a kilencvenes években.

A császári raktárról és a laktanyáról kiderült, hogy az közigazgatásilag mindig is a szomszédos Szákszendhez (Komárom-Esztergom megye) tartozott - nem mintha a Varsói Szerződés idején lett volna ennek különösebb jelentősége. A három rakétasilót az önkormányzat egy vállalkozónak adta el, aki viszont azóta sem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét, és nem indította el munkahelyteremtő vállalkozását.

Nem vált be a tatabányai 24 Órának 1991-ben éppen a császári atomtitkokról nyilatkozó Keleti György, akkori HM-szóvivő jóslata: "Az Állami Vagyonügynökség speciális szervezete mindegyik ingatlant az önkormányzatok részére biztosítja, ahol hamarosan polgári létesítményeket - kórházat, iskolát és más intézeteket - alakítanak ki."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.