Piroska
-12 °C
-2 °C

Magyarország atomháborúra készült

2004.06.28. 11:15
A Magyar Néphadsereg sűrű atomcsapások közepette megállítja a nyugatiak előrenyomulását, majd a nukleáris télből kitörve ellentámadásba megy át: lerombolja Bécset, alig egy hét alatt elfoglalja egész Ausztriát, végül pedig a Stuttgart-Bologna tengely ellenőrzésével kikapcsolja a háborúból Németországot és Olaszországot - hadgyakorlat a Varsói Szerződés tervei alapján, 1965-ből. A tervekben szereplő elképzelés szerint a Dunántúlra a hirosimai atombomba háromszázszorosát dobják, de kibírjuk.
A nyugati csapatok 1965. június 23-án összesen harminc nukleáris töltettel első atomcsapást mértek Magyarországra: öt nagy város és számos kisebb település pusztult el, romba dőltek a Duna-hídak, a hadsereg személyi állományából több mint 2500-an vesznek oda. Így kezdődött a harmadik világháború 1965 nyarán, legalábbis egy Magyarországon a Varsói Szerződés (VSZ) csapataival együtt megrendezett "hadijáték" szerint. A veszteséglista nem is mondható tetemesnek ahhoz képest, hogy a forgatókönyv szerint a Dunántúlra összességében a hirosimai bombánál több mint háromszázszor pusztítóbb töltetmennyiséget dobtak, de ahhoz képest sem, hogy a széljárással és a határ közelségével mit sem törődve mi is atomot dobtunk volna Bécsre. Az egykoron szigorúan titkos, ma már a Hadtörténei Levéltárban szabadon kutatható dokumentumokra a szanalmas közösség figyelt fel egy svájci biztonságkutató-intézet, International Relations and Security Network honlapján.

A népek barátságáért

A hadijáték 15 oldalas forgatókönyve szerint az első csapás persze nem érte készületlenül a Varsói Szerződést: a dokumentumban következetesen csak "nyugatiakként" emlegetett NATO csapatok ugyanis különböző gyakorlatok leple alatt már korábban megkezdték a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni meglepetésszerű támadás előkészítését. De a felderítő tevékenységét időben fokozó VSZ természetesen átlátott a szitán. Hiába folytattak azonban határozott diplomáciai harcot a feszültség enyhítésért és a háború elkerüléséért, az ellenség megindult. Az elképzelés szerint az osztrákok az atomcsapást követően repülőegységeik fedezete mellett megkezdik a támadást a Nyugat Magyarországra és Dél-Csehszlovákiába összevont csapatok ellen, azzal a céllal, hogy "menetből átkeljenek a Dunán", majd kiterjesszék hadműveleteiket a SZU felé.

Münchenig meg sem állunk

A nyugatiak azonban a tervek szerint nem juthattak messzire: a magyar, cseh és természetesen orosz katonák előbb csak feltartóztatják őket, majd miközben "megkezdik az atomcsapás következményeinek felszámolását", megindul az ellentámadás. Ekkor már nincs kegyelem. A képzelt veszteség listán hosszabb táblázatba szedve foglalják össze a pusztítás mértékét: eszerint több város, köztük Bécs egyszerűen megszűnik létezni. Az osztrák főváros mellett - "a város teljesen megsemmisítve" kitétel szerepel a táblázatban, és a VSZ előrenyomulásával erre a sorsa jut Verona is. Feltehetőleg kisebb volt a pusztítás Münchenben és több kisebb olasz városban, ezek esetében a "város rombolva" minősítés szerepel az elszámolásban. A magyar és szövetséges csapatoknak Bécs lerombolása után a hadműveletek 5-6. napján kellett elérnie a tervek szerint Salzburgig, és "kikapcsolnia Ausztriát a háborúból". Ezt követően az erőket előbb München irányába összpontosítva meg kell semmisíteni az ellenség hadműveleti tartalékait az NSZK déli részén, és a hadművelet 11-13 napján el kell foglalni a teljes Stuttgart és Bologna közötti terepszakaszt - áll a feladattervben.

Precíziós vörös csapás

A hadműveleti leltár alapján feltételezhető, hogy a néphadsereg egykori vezetői úgy kalkuláltak, a VSZ sokkal precízebb csapásokat mér a burzsoáziára, mint amire a NATO ellenük képes lenne. A nyugati atomcsapásban 30 db bomba hullik Budapestre és Nyugat Magyarországra, ám a veszteségek kiheverhetők. A jelentésekben a kilenc budapesti híd megsemmisítésén túl nem esik szó jelentősebb fővárosi kárról, igaz öt, a frontvonalba eső nagyváros "rombolva" minősítést kapott (kárpótolhatja a nyugatiakat kudarcaikért, hogy a magyar jelentések szerint annak ellenére kilenc budapesti hidat sikerült lerombolniuk, hogy akkor még csak nyolc volt). A 2500 fős katonai veszteség minimálisnak mondható, a dokumentumokban azonban a feltételezhető polgári áldozatokról és károkról lényegében szó sem esik. Ezzel szemben az ugyancsak harminc atombombát ledobó VSZ több nagy várost porig rombol, és a katonai bázisok elleni támadásai is sokkal sikeresebbek. Így érthető, hogy a gyakorlat végrehajtása után szinte kizárólag dicsérő értékelés született. Eszerint a "a hadsereg politikai osztály és a fegyvernemi törzsek eredményesen oldották meg feladataikat". Kritika érte ugyanakkor a törzsek közötti információáramlást és a jelentések pontosságát.

Beköszönt a nukleáris tél

A Hirosimára ledobott atombomba 20, a Nagaszakit elpusztító szerkezet 15 kilótonnás (kt) volt. Előbbi 90-120 ezer, utóbbi 60-70 ezer embert ölt meg közvetlenül, a sugárfertőzöttek száma ennek sokszorosa volt. A magyar hadgyakorlati terv szerint mindkét oldalon akad 1000 illetve 500 kt-s bomba is, az oldalanként ledobott 30-30 bomba pedig összességében közel 15 ezer kt-t képvisel. Mindezt néhány nap leforgása alatt egy München, Budapest, Verona háromszögben szórják szét a felek a győzelem érdekében.

Az 1000 kt-s bombák valójában hidrogénbombák voltak, ezek voltak a legnagyobb robbanóerejű fegyverek - mondta el az Indexnek Szatmáry Zoltán, a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem Nukleáris Technika Intézetének igazgatója. A hidrogénbombában egy hagyományos atombomba robbanása állítja elő azt a több tízmillió fokos hőmérsékletet, melynek eredményeképpen létrejöhet a fúziós robbanás. Tényleges pusztító erejükről senkinek nincs gyakorlati tapasztalata, de az általános vélemény szerint egyetlen 1000 kt-s bomba képes egy Budapest méretű város teljes elpusztítására. A robbanást követően atomfelhő keletkezik, ami a romokból felszálló radioaktív porból áll, és nem hullik vissza a földre. A sugárzó felhő teljesen eltakarja a napot, sötétet és hideget - nukleáris telet - eredményez az alatta fekvő területeken. Ha a hadgyakorlati tervekben szereplő összes bombát felrobbantanák, úgy feltehető, hogy az atomfelhő Magyarország teljes területére kiterjedne, és a széljárástól függően oszlana vagy vonulna el, de előfordulhat az is, hogy a VSZ által ledobott bombák okozta felhő is megérkezett volna Magyarország fölé.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!