Miklós
-7 °C
2 °C

Időhúzásra játszik az Atomenergia Hivatal?

2006.03.23. 17:35
Másodfokon folytatódott csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán a "kettes számú atomper", amit azért indított az Energia Klub és hat civil szervezet, hogy megismerhessék a paksi kettes blokk sérült fűtőelemeinek kiemeléséhez készült szakvélemények adatait. A civilek első fokon pert vesztettek, reményeik szerint másodfokon nekik kedvező ítélet születik.

A várttal ellentétben nem született másodfokú határozat abban a polgári perben, amit azért indítottak civil szervezetek az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH-NBI) ellen, mert a nyilvánosság nem ismerhette meg a sérült fűtőelemek kiemelésével kapcsolatos szakértői véleményeket és kockázatelemzéseket, mivel a hivatal nem adta ki a kármentesítésre vonatkozó iratokat a civilek kérésére, megtagadta a betekintést az engedélyezési dokumentációba.

Kettes blokk

Mint ismeretes 2003. április 10-én 3-as fokozatú üzemzavar történt a paksi atomerőmű kettes blokkjában, ahol a tisztítótartályban lévő 30 fűtőanyagköteg többsége jelentősen megsérült. Az üzemzavar a vizsgálatok szerint a tisztítótartály nem megfelelő hűtése miatt történt, a fűtőanyag-kazettákon keletkezett lerakódások vegyi tisztítása közben. Az incidens másfél évre kiiktatta a paksi atomerőmű kettes blokkját az áramtermelésből.

A kettes blokkot 2004 szeptemberében indították újra az Országos Atomenergia Hivatal engedélyével úgy, hogy a sérült fűtőelemeket még nem távolították el. A civilek egy másik pert is indítottak a hivatal ellen ezzel kapcsolatban, az újraindítás dokumentációjának megismeréséért. Azt a pert elsőfokon ugyancsak elvesztették, de másodfokon már részben nekik adott igazat az ítélőtábla és hatályon kívül helyezték az ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Bíróságot.

Késedelmes kérelem

A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy az alperes csak előző nap juttatta el a kármentesítési üggyel kapcsolatos ellenkérelmét az érintetteknek, amit így a felperesek csak futtában tudtak tanulmányozni. Schiffer András, a felperes civil szervezetek jogi képviselője szerint "ez teljes egészében ellentétes a polgári perrendtartás előírásaival". Tóth Lászlóné, a bírói tanács vezetője a tárgyaláson értesült az irat megkésett beadásáról. "A mi megdöbbenésünk még nagyobb". fogalmazott a bíró, akihez egyáltalán nem jutott még el az alperesi ellenkérelem.

A tárgyaláson így nem is született másodfokú döntés, csupán a peres felek adták elő álláspontjaikat. Az első fokú bírósági döntés szerint a zöldek túl általánosan fogalmaztak a kért adatok körét illetően, illetve nemzetbiztonsági érdekek is előbbrevalóak lehetnek a közérdeknél. A fellebbező zöld szervezetek álláspontját ismertetve Schiffer kifejtette, hogy a lehető legpontosabban fogalmaztak kérelmükben, megjelölve, hogy milyen eseménnyel kapcsolatos adatokra kíváncsiak. A jogi képviselő rámutatott: az alperes fél egyetlen egyszer sem bizonyította, hogy a megtagadott adatok szerzői jogi védelem alá esnének, mint amire részben hivatkoztak az elsőfokú tárgyalás során.

Elrettentés

Schiffer szerint nemzetbiztonsági érdekeket emlegetni merő hatáskeltés, "hátha kellően megrettennek az ellenfelek", majd hozzátette: "jogállamban jogszabályokra kell hivatkozni, nem blikkfangos megfogalmazásokra". Schiffer András hangsúlyozta, hogy a tervek szerint 2006 októberében megkezdik a sérült fűtőelemel kiemelését, és ez olyan művelet lesz, amilyet sehol a világban nem próbáltak még ki. Ezért lenne fontos, hogy a közvélemény időben megismerhesse a kiemelés környezeti kockázatait.

Az Országos Atomenergia Hivatal jogtanácsosa az első fokú ítélet helybenhagyását kérte, indoklását a késve benyújtott ellenkérelem tartalmazza, de azokat nem kívánta személyesen előadni. A perben beavatkozó státuszú Paksi Atomerőmű Rt. jogi képviselője azonban reagált a felperesi álláspontra. A jogi képviselő hangsúlyozta, hogy "az adatvédelmi törvény közérdekű adatokról szól és nem közérdekű ügyekről". Szavaiból az derült ki, hogy a civilek pereskedése felesleges, "közérdek itt nincs", a kettes blokk is probléma nélkül újraindult és ma is gond nélkül működik, utalt ezzel a másik atomos perre a jogász.

Az alperesi érvelésre reagáló Schiffer szerint szó sincs arról, hogy ők "közérdekű ügyről" kértek volna tájékoztatást, ilyen fogalmat a törvény nem is ismer, ráadásul a civilek kérelme nem a teljes eljárás ("ügy") dokumentációjára irányult, csak a kármentesítési engedély mellékleteire. A bíróság végül arra hivatkozva, hogy nem ismerhette meg az alperesi ellenkérelmet, április 20-ra napolta el a tárgyalást.

Időhúzás?

A tárgyalás végén Schiffer András az Indexnek úgy nyilatkozott az alperesi kérelem időhúzó beadásáról, hogy "mélységesen cinikus és rosszhiszemű" a hivatal eljárása, ráadásul itt nem egy egyszerű alperesről van szó, hanem a magyar állam egyik hivatalos szervéről, illetve cégéről, akik "a polgári perrendtartás alapvető szabályaira fittyet hánynak". "Egy átlag polgári perben is aggályos, ha az alperes szándékos időhúzásra játszva aznap, vagy megelőző nap nyújt be egy beadványt" - tette hozzá a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, aki szerint ebben az ügyben az időfaktornak amúgy is nagy szerepe van, tekintve a fűtőelemek kiemelésének közelgő tervezett időpontját.

Az időhúzással kapcsolatban Schiffer emlékeztetett arra is, hogy a másik perben annak ellenére nem kezdődött még meg az újabb első fokú tárgyalás, sőt még a tárgyalás napját sem tűzték ki, hogy már hónapokkal ezelőtt (2005 szeptemberében) megszületett az ezt előíró másodfokú határozat - "ez egy átlag polgári perben is példátlan". Abban a perben a bíróság leterheltsége, a mostaniban az alperesi hozzáállás miatt szenved késedelmet a törvényileg is sürgősséget élvező ügy.

A civilek azt várják, hogy az ítélőtábla a következő tárgyaláson nekik ad igazat, és számukra kedvező ítélet születik. A két perrel kapcsolatban korábban Schiffer András úgy fogalmazott, hogy eredetileg az volt a cél, hogy még a sérült fűtőelemek kiemelése előtt jogerős ítélet legyen a kezükben a kettes blokk újraindításával kapcsolatos perben. Bár a perek elhúzódása miatt erre már nincs lehetőség, még így is precedens értékű lehet az eljárás, mivel a civil kontroll működése lehet a tét Paks ügyében.