Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Az adatvédelmi biztos az átvilágítási indítványokról

2002.07.10. 20:28
Több ponton is kifogásokat fogalmazott meg június 10-én nyilvánosságra hozott állásfoglalásában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló javaslattal kapcsolatban az ombudsman megjegyzi: a személyes adatok védelme szempontjából kedvező, hogy az indítvány a kezelendő személyes adatok körét a korábbi szövegváltozathoz képest pontosabban, differenciáltabban határozza meg.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az információs önrendelkezési jog nem terjeszthető ki a mások adataival való rendelkezésre, ezért megfontolásra ajánlja, hogy a törvény csak akkor tegye lehetővé a másról megismert személyes adatok nyilvánosságra hozatalát, ha ahhoz az érintettnek joga, jogos érdeke fűződik.

Az ombudszűman szerint a törvényjavaslat olyanok személyes adatait is hozzáférhetővé, illetve nyilvánossá kívánja tenni, akik a politikai közéletben egyáltalán nem vesznek részt, így adataik kezelését a politikai zsarolás kizárásának törvényhozói szándéka nem indokolhatja.

Péterfalvi Attila álláspontja szerint vitatható a javaslat indoklásának azon megállapítása, hogy a titkosszolgálat működése során keletkezett személyes adatok nyilvánossága határainak kijelölésében az Országgyűlés tág politikai mérlegelési lehetőséggel rendelkezik, mert a véleményezendő normaszöveg szabályozási tárgyköre a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban értékelt viszonyoktól részben eltér.

Az ombudsman észrevételezi, hogy a javaslat alapján a törvény hatálya nemcsak az állambiztonsági szervek által keletkeztetett, meghatározott természetes személyekre vonatkozó iratokra, hanem annál jóval tágabb körre terjed ki, így például ide sorolhatóak az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről beszámoló sajtóhírek, de akár a szolgálatok által használt ingatlanok nyilvántartási iratai, építési tervdokumentációi is.

Felveti azt is, hogy a szövegben az állambiztonsági szervek példálózó felsorolása nem kielégítő a jogbiztonság szempontjából, és kifogásait jelzi a titkosság további fenntartását lehetővé tévő mérlegelés kapcsán is.

A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat kapcsán Péterfalvi Attila egyebek mellett azon álláspontjának ad hangot: nem kétséges, hogy nyilvános, közérdekű adat a közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személy arra vonatkozó adata, hogy korábban a demokratikus jogállamisággal jellegében és tevékenységének tényleges tartalmában egyaránt ellentétes, a politikai ellenzék és a másként gondolkodók elnyomására létrehozott "belső elhárítás" munkatársa vagy hálózati személye volt.

Az adatvédelmi biztos hangsúlyozza azonban: differenciált megközelítést igényel a "korábbi rendszer" titkosszolgálatainak más egységeivel munkatársként vagy hálózati személyként fenntartott kapcsolat tényére vonatkozó adat.

Mint jelzi, a korábbi rendszer kémelhárítással, hírszerzéssel foglalkozó, illetve a szervezett bűnözéssel szemben fellépő szervezeti egységeinek tevékenysége jellegét tekintve nem szükségszerűen ellentétes a jogállamisággal, így az ilyen szervezetekkel kapcsolatban lévő személyek esetében egyedül a tevékenységük tényleges tartalmának vizsgálata alapján lehet bárki tevékenységét a jogállamisággal ellentétesnek minősíteni.

"A törvényjavaslat indoklásával ellentétben az az álláspontom, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak az adatok közérdekűségére vonatkozó megállapításai nem terjeszthetők ki automatikusan mindazon közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyekre, akik a korábbi rendszer titkosszolgálataival valamilyen kapcsolatban álltak" - olvasható az állásfoglalásban.

Péterfalvi Attila álláspontja szerint a politikai zsarolás megelőzése csak olyan adatok nyilvánosságra hozatalát követelheti meg, amelyek alkalmasak a zsarolásra, például a közhatalmat gyakorló, vagy politikai közéletben részt vevő személyek korábbi, a jogállamisággal ellentétes tevékenységére vonatkoznak.

A törvény kezdő időpontjával kapcsolatban úgy vélekedik, hogy annak meghatározása esetleges.

"Egyrészt meglehet ugyanis, hogy 1944. december 21-én az ország szuverenitása korlátozott volt és az államszervezet romokban hevert, ám a jogállamisággal ellentétes pártállami diktatúra még nem épült ki, másrészt a XX. század első felében fennállt tekintélyuralmi rendszer titkosszolgálatai is folytattak olyan tevékenységet, amelyek feltárása a törvényalkotói célra tekintettel indokolt lenne" - olvasható az állásfoglalásban.

A törvényjavaslat által érintett személyi kör meghatározásánál az adatvédelmi biztos álláspontja szerint vitatható lehet, hogy valóban alkalmas-e a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolni a médiatörvényben meghatározott, újságírói, főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesi kör.

Úgy véli, hogy a törvény által létrehozni rendelt tényfeltáró bizottság eljárási határidői az érintett személyek nagy száma miatt túl rövidek a megalapozott döntéshez.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a testületnek szótöbbség helyett teljes egyetértéssel kellene döntéseit meghoznia, továbbá indokoltnak nevezi, hogy a jogszabály részletesebben szabályozza a testület ügyrendjét, eljárását.

Péterfalvi Attila megjegyzi, hogy a javaslat az átvilágító bírák ellenőrzésén már átesett személyek esetében nem írja elő a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségén kívüli szervezeti egységeinek jogelődjeihez kapcsolódó tevékenység ellenőrzését.

Az adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a jogszabály a közéleti szerepet betöltő személyek egy csoportjának esetében olyankor is előírná az adatok nyilvánosságra hozatalát, "ha alaposan feltehető, hogy az érintett személyének felfedése esetén tevékenysége miatt őt vagy hozzátartozóját megölik. A törvény ezáltal az élethez való jogot korlátozná. Ez elfogadhatatlan, mert az élethez való jog az alapjogok hierarchiájának csúcsán álló jog, mely törvénnyel nem korlátozható".

"A törvénynek legalább arra lehetőséget kellene biztosítania, hogy az érintettek saját vagy családtagjaik életét megóvandó, az adatok nyilvánosságra hozatalát elkerülve visszavonulhassanak a politikai közéletből" - fogalmaz állásfoglalásában az adatvédelmi biztos.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!