Alkotmányellenesen épül az M7-es?

2002.06.06. 12:35
Alkotmányossági aggályokat vet fel a Fővárosi Bíróság szerint az a kormányhatározat, amely lehetővé tette, hogy közbeszerzési eljárás nélkül épüljön az M7-es autópálya. A bíróság ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, és annak határozatáig felfüggesztette a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult közigazgatási pert.
Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez az M7-es autópálya felújítása, illetve továbbépítése ügyében a Fővárosi Bíróság, ezért az arról folytatott közigazgatási pert a csütörtöki tárgyaláson felfüggesztette.

A per a Strabag Kft., a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) és a Közbeszerzések Tanácsának Döntőbizottsága között zajlik arról, hogy a 60 milliárd forintos fejlesztésnél jogszerű volt-e a közbeszerzési eljárás mellőzése.

A bíró a csütörtökön hozott döntést azzal indokolta, hogy az érintett kormányhatározat alkotmányossági aggályokat vet fel. Reményei szerint az ügyben az alkotmánybírósági határozat még az ősz folyamán megszülethet, s a Fővárosi Bíróság azt követően hozhatja meg ítéletét.

A Közbeszerzések Tanácsa nem talált kivetnivalót

Az ügy előzménye, hogy az NA Rt. mint beruházó tavaly március 19-én közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződést kötött az M7-es autópálya felújítására és továbbépítésére a Vegyépszer és a Betonút Rt. alkotta Magyar Autópálya-építő Konzorciummal. A Strabag Kft. erről értesülve jogorvoslatot kért a Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottságától, mert a cég álláspontja szerint közbeszerzés alá tartozó szolgáltatásról volt szó. A beadványt a döntőbizottság elutasította.

A per csütörtöki tárgyalásán az elsőrendű felperes Strabag Rt. továbbra is annak kimondását kérte a bíróságtól, hogy a fejlesztés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. A felperes szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az NA Rt. az állam akaratát hajtották végre, erre utal az a kormányhatározat, amely utasította az MFB-t az M7-es autópálya fejlesztésének finanszírozására.

A Strabag szerint akár közvetlenül, akár az állami tulajdonú cégeknek juttatott támogatással finanszírozza az állam az autópálya-építést, az akkor is a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, ezért kérik a bíróságtól, hogy változtassa meg a döntőbizottság határozatát, illetve rendelje el az ügy újabb vizsgálatát. A döntőbizottság jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta álláspontját, miszerint a testületnek csak a közbeszerzési törvény szabályainak betartását kellett vizsgálnia, hogy az NA Rt. a jogszabály hatálya alá tartozik-e vagy sem. A jogi képviselő hozzátette: mivel egy kormányhatározat az autópálya-építést és -felújítást kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól, ezért a döntőbizottságnak nem volt hatásköre ezzel foglalkozni.