Előd
7 °C
16 °C

Ismét elítélhetik Bácskai Jánost

2006.02.15. 15:20
Végéhez közeleg a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egykori vezetője ellen indított büntetőügy megismételt elsőfokú pere, szerdán az ügyész vádbeszédében kérte, hogy a bíróság felfüggeszett szabadságvesztést szabjon ki Bácskaira, akinek ügyvédje felmentésért emelt szót.

Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte vádbeszédében Ács Tibor ügyész Bácskai Jánosra, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egykori vezetőjére, az ellene indult büntetőügy megismételt elsőfokú tárgyalásán szerdán, Szegeden. Az ügyész mellékbüntetésként a vádlott lefokozását kérte, valamint azt, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költségeket Bácskai János térítse meg.

Bűnpártolás és államtitoksértés

Bácskai hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés áll bíróság előtt. A vád szerint hivatalos személyként eljárva szándékosan segítséget nyújtott Kulcsár Attilának, hogy az elkerülhesse a felelősségrevonást, illetve gondatlanul előidézte annak veszélyét, hogy a rábízott államtitoknak minősülő iratokat illetéktelenek megismerjék.

Vádbeszédében az ügyész kitért Kulcsár Attila ellen elrendelt telefonlehallgatások jegyzőkönyveinek felhasználására, véleménye szerint az eljárás során ezeket a bíróságnak nem feltétlenül kell felhasználnia, hiszen azok tartalmát többen - a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjei - megismerhették és arról részletes vallomást tehettek.


A másodfokú tárgyalás képei

Az ügyész szerint súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, hogy Bácskai János a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője volt, és egy igen komoly összeget érintő vagyon elleni bűncselekménnyel, a brókerbotránnyal kapcsolatban követett el bűnpártolást.

A legkisebb rossz

Böle Dezső ügyvéd mindkét vádpontban Bácskai János felmentését kérte. Álláspontja szerint sem a vádirat, sem az ügyész nem fogalmazta meg pontosan, hogy milyen alapbűncselekménnyel kapcsolatban követett el bűnpártolást a vádlott.

A Fővárosi Főügyészség sikkasztással vádolja Kulcsár Attilát a K&H Equities Rt.-nél történt pénzügyi visszaélések kapcsán. A Pannonplast-ügyben hűtlen kezelés, bennfentes értékpapír-kereskedelem vagy gazdasági titok megsértése miatt azonban nem folyik eljárás Kulcsár Attila ellen. 2003. június 23-áig - vagyis addig az időpontig, amikor Bácskai János értesítette Papp Csaba ezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) munkatársát, hogy a brókercégnél a Pannonplast-üggyel kapcsolatos iratokat veszély fenyegeti - egyedül Kulcsár Attila tudott arról, hogy a műanyagipari cég részvényeinek megvásárlásával kapcsolatos szabálytalanságokon kívül más is történt a K&H Equities Rt.-nél - mondta a védő.

Az ügyvéd szerint a dandártábornok "talán a legkisebb rosszat cselekedte azzal, hogy értesítette a rendőrséget" arról, hogy információi szerint veszély fenyegeti a dokumentumokat. A vádlott tetteivel kapcsolatba a bűnös szándék nem bizonyosodott be. Böle Dezső arra kérte a bíróságot, zárja ki a bizonyítékok közül a Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyveit és az azokból származó összes információt. A gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádjával kapcsolatban az ügyvéd elmondta, nem következhetett be az a veszélyhelyzet, amely lehetővé tette volna, hogy illetéktelenek megismerjék a Bácskai János lakásában talált minősített iratok tartalmát.

Új és mégújabb eljárás

A büntetőperben első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján, nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám az ügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el. A tárgyalás február 22-én folytatódik, amikor az ítélet meghozatala előtt még szót kap Bácskai János.