MSZP kongresszus: meglepetések nélkül?

Miközben a közvéleménykutatók egybehangzó megállapítása szerint az MSZP ismét növeli népszerűségét, a pártban - a közelgő tisztújítás miatt - javában zajlik a helyezkedés. Az MSZP-n belüli platformok vezetőinek aktív közreműködése mellett vált véglegessé az MSZP vezető tisztségeiért versengők listája. A hétvégi kongresszuson nagy meglepetések ugyan nem várhatóak, a legfontosabb - az elnöki és az elnök-helyettesi - posztok elnyeréséért nem lesz verseny, a második vonalban azonban igencsak nagy a helyezkedés.

Sikeres csapaton ne változtass

Lendvai Ildikó, a jelölőbizottság elnöke elmondta: az elnökségért csak Kovács László indul, helyettese pedig továbbra is Szili Katalin lesz. Ennek oka az, hogy a párt nem akarja a "fajsúlyos vezetőket felcserélni" - mondják a járt utat választók utalva arra, hogy Kovács László pártelnökként erőteljesen tudja képviselni a kormányban a pártot, míg Szili Katalin az Országgyűlés elnökeként a harmadik legfőbb közjogi méltóság.

Igaz ugyanakkor, hogy a párt működtetéséhez a leginkább alkalmas poszt és hatalom az elnök-helyettesé, ám - egyes vélemények szerint - a törvényhozás elnökeként Szili nem lesz képes megoldani a párt megújulásához szükséges feladatokat. Szili Katalin az Index-nek azt mondta: egy győztes választás után van az MSZP, ezért az idén még nem olyan fontos változtatni, "majd jövőre".

Baja az MSZP elszigetelődésétől tart

Más véleményen van azonban Baja Ferenc, aki szerint nem a párton, hanem az MSZP-nek a társadalomhoz való viszonyán kellene változtani, méghozzá gyorsan. A volt pártigazgató, aki - annak erőtlen volta miatt - nem indul az alelnöki posztért, úgy vélekedik, hogy a szocialista párt hamarosan elszigetelődhet, hacsak nem szervezi valahogyan maga alá a 2 millió biztos szavazóját. A párt volt igazgatója szerint az elnök-helyettesi funkcióból lehet igazán megszervezni a pártot.

Kormánytagokkal erősítsenek, vagy új arcokkal népszerűsítsenek?

Változás várható ugyanakkor az alelnöki posztokon: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ugyanis nem kívánja a későbbiekben betölteni ezt a pozíciót. Egy nyilatkozatában azonban nem zárkózott el az elől, hogy 2004-ben megmérkőzzön az elnöki tisztért, ekkor ugyanis - a tervek szerint - Kovács már nem indul el a posztért. Juhász most azzal indokolta, hogy nem indul, mert túlságosan legfoglalják kormányzati teendői.

Nőnek és fiatalnak jó lenni az MSZP-ben Az elnökségi tagok megválasztásánál az alapszabály szerint figyelembe kell venni a "női és ifjúsági kvótát", tehát a testületi tagok legalább 20 százaléka nő és legalább 20 százaléka 35 éven aluli lesz. Juhász Ferenc szerint a jelöltek között sok a fiatal és a nő. Lendvai Ildikó frakcióvezetőként automatikusan tagja az MSZP elnökségének. Rajta kívül három fiatalnak és Szili Katalinon kívül még két nőnek muszáj az alapszabály szerint bekerülnie. Így a Népszabadság szerint öt helyen osztozkodhatnak a 35 évnél idősebb férfi politikusok. De mert Juhász Ferenc eddigi alelnököt és Kiss Péter kancelláriaminisztert biztos befutónak tartják, lényegében csak három üres elnökségi szék marad. Az esélyesek között öt nevet emlegetnek: Mandur László budapesti elnökét, Toller László pécsi polgármesterét, Sós Tamás Heves megyei pártelnökét, Burány Sándor eddigi elnökségi tagét és Simon Gábor budapesti alelnökét. A fiatal kvótában biztos befutónak számít Újhelyi István médiapolitikus, illetve Tóbiás József pártigazgató, de nagy valószínűséggel Mesterházy Attila, a sporttárca államtitkára is bekerül a testületbe. Mesterházynak Nagy Nóra jelenlegi elnökségi tag az egyetlen tényleges ellenfele. A női kvóta két helyére a Népszabadság szerint Lamperth Mónika belügyminiszter, Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, illetve Nagy Nóra is esélyes.

A két alelnöki posztra csupán két jelölt van, mert mindenki más visszalépett. Így bizonyosan alelnök lesz Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára, illetve Szekeres Imre, a MeH általános politikai államtitkára. Szekeres egyébként úgy lesz alelnök, hogy a "pártelit" ellenezte Szekeres pozícióba kerülését, a kancellária államtitkára azonban jól taktikázott és kiegyezett vetélytársaival. Szekeres Imre az indexnek azt mondta: azért jelölték őt olyan sokan, mert egyetlen plattformhoz sem tartozik, így integrálhatja a párton belüli csoportokat.

Botka László, Szeged új polgármestere a második legtöbb alelnöki jelölést kapta, ám miután választmányelnöki tisztségre több ajánlást kapott, mint Jánosi György mostani elnök, inkább úgy döntött, ez utóbbi posztért mérkőzik meg. Jánosi a hirtelen ellene forduló hangulatról a Nap Keltében azt nyilatkozta: valószínűleg a pártvezetésben "nyomják" Botkát, nem nézték ugyanis jó szemmel, hogy nem vett részt a háttéregyeztetéseken a kongresszusra készülve, ám még reménykedik - mondta, hogy megváltozik mindez, tekintettel az eddigi 12 éves munkájára a pártban.

A kormányban betöltött poszt és a párttisztség között ok-okozati összefüggés van, Lendvai Ildikó, a jelölőbizottság és a frakció vezetője egy korábbi nyilatkozatában ugyanis kifejtette, hogy "a teljesítmény, az alkalmasság és a feladatvállalási hajlandóság dönt a miniszterek pártbeli funkcióiról". E szerint a választmányi ülésen elszenvedett esetleges kudarc, okot adhat találgatásokra a májusi kormányátalakításról. A vereség így Jánosi kormányban betöltött szerepét is megkérdőjelezheti, mindazzal együtt, hogy az ő neve is felmerült a májusi kormányátalakításról szóló hírek között.

Párt és a kormány kibogozhatatlan viszonya

Medgyessy Péter elmegy, és fel is szólal a párt kongresszusán. A Népszabadság szerint szociálliberális programbeszéddel örvendezteti meg az MSZP-t. A hagyományos baloldali, a hangsúlyt a szociális elvekre fektető vonal képviselői közül ugyanakkor, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter az országos elnökség tagja lehet. Mindez akár élesen szembeállíthatja egymással a szocialista párt jövőjét másképpen képzelőket.

Kiss a párthierarchiában ugyanakkor Szekeres Imre, azaz saját hivatali beosztottja alá kerül. A párt és a kormány viszonya egyébként, noha Gyurcsány Ferenc, a miniszterelnök tanácsadója szerint tartalmi kérdésekben Kovács és Medgyessy között nincs konfliktus, koránt sem olyan békés. A kormányfő pozíciót akar a pártban, ezért tanácsadója a választmányba tör. A pártban pedig néhányan olyanokat akarnak a vezetésbe, akik az MSZP ügyeire tudnának koncentrálni, és nem terhelné le őket más, például kormányzati munka.

Néppártodosás, és polgári erők megnyerése a párttagok szándékai között

Egyelőre az látszik, hogy csak az MSZP vezetés megváltozott összetételű "alsóbb szintjein" keresztül kaphatnak szabad jelzést azon kezdeményezések, amelyek (a Fidesz polgári körös civil szerveződéseinek mintájára) társadalmi, ám párton kívüli bázis létrehozását célozzák meg. Erről eltérnek az álláspontok, mindenesetre a párt egyik legerősebb plattformjának, a Baloldali Tömörülésnek tervei között szerepel. A BT odáig megy, hogy deklarálta: a szocialista pártnak baloldali néppárttá kell válnia.

Baja Ferenc is hasonlóakon gondolkodik, amikor kijelenti, hogy nem a párttagok, hanem a pártot támogató információs közegnek kell létrejönnie. Baja azt emelte ki az Indexnek, hogy a pártnak választó centrikussá kellene változnia, hogy ez mit jelent, példának a nők elleni erőszakal szembeni társadalmi elutasítást hozta fel: ezt a témát a pártnak fel kellene karolnia, így közös nevezőre kerülnének a társadalommal, "közös élményt élnénk meg". "Ügy típusú projekt-re van szükség" - vélekedett.

Az MSZP alapszabálya szerint jelölt lehet az, aki a jelölőbizottság egyharmadának támogatását élvezi, vagy aki a kongresszuson megszerzi a küldöttek 20 százalékának szavazatát. A kongresszus dönt a párt etikai és egyeztető bizottság elnökének személyéről, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnökéről és tagjairól, illetve a párt pénztárnokát is ekkor választják meg.